145578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék röntgen rétegfelvétel készítésére

2 145.578 A fenti matematikai összefüggésekkél meghatá­rozott geometriai viszonyokat az ábra is szemlél­teti. Ha a T tárgy ti tárgytávolságban fekvő rl síkjának A pontja eT tárgyelmozdulás után Al-be jut, akkor éles kép nyerése végett a ki képtávol­ságban levő Ll lemeznek eL-el kell elmozdulnia. Ha így az eT tárgyelmozdulás és eL lemezelmoz­dulás le van rögzítve, a t2 tárgytávolságban levő r2 réteg éles képének nyerése végett az L2 lemezt K2 távolságba kell helyezni, mert ebben a távol­ságban fog a Bl^be elmozdult B pont röntgen árnyképé a Dl-foe elmozdult D pontba esni. Az a lehetőség, hogy a találmány szerint egy tárgynak egyszerre több rétegéről készíthetünk röntgenfelvételt, igen nagy előnye a találmány szerinti eljárásnak, az ismert eljárásokkal szemben. E az előny egyrészt abban mutatkozik, hogy a felvételnél a találmány révén időnyereséget érünk el, tehát a berendezés és a személyzet jobban ki­használható, ami már maga is nagy előny. Ennél még fontosabb azonban az, hogy a felvé­telek készítésének tökéletes egyidejűsége a diag­nózis lehetőségeit is megjavítja, mert a felvéte­lek között semmiféle elmozdulás vagy elváltozás lehetőségével nem kell számolni, ami a diagnó­zis szempontjából felbecsülhetetlen előny. A röntgensugárkúp, a vizsgálandó test és az ér­zékeny lemez egyidejű mozgatása az ábrán fel­tüntetett V karral történhet, amelynek az S su­gárforráson áthaladó forgástengelye a röntgencső­höz van rögzítve, v rése pedig a T tárgy, ill. az L lemez asztalához kötött Csl, Cs2 csapok vezeté­kéül szolgál. Az eddigiékben feltételeztük, hogy a sugárforrás helyben marad és a belőle kiinduló sugárkúp a csővel együtt mozdulatlan, vagy pedig a vizsgá­landó test és a fényképező lemez elmozdulásával együtt elfordul, úgyhogy mindig a leképezendő ré­teg közepére irányul. A jelenségek részletesebb vizsgálata azt mutatja, hogy a találmány szerinti eljárás úgy is elvégez­hető, hogy a sugárforrás nem marad helyben, ha­nem egy, a vizsgálandó test mozgásával párhuza­mos e egyenes mentén elmozdul, miközben mindig ezen e egyenes és az álbrán S, csl, cs2-vel jelölt t tengely metszéspontjában van. A gyakorlat szem­pontjából kielégítő pontosságot érhetünk el akkor is, ha a sugárforrást az S körül írt k körív men­tén lengetjük, ami forgó antikatódás csöveknél a röntgencsőnek geometriai tengelye körüli lenge­tését engedi meg. Az ilyen csöveknél ugyanis a sugárforrásként működő fókusz a csőben excent­rikus helyzetű. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás röntgen rétegfelvétel készítésére, ame­lyet az jellemez, hogy miközben a sugárforrás helyben marad, a vizsgálandó testet és a fényér­zékeny lemezt (pl. filmet) egymással párhuzamo­san úgy mozdítjuk el, hogy a leképezendő réteg­nek a fényérzékeny lemezen keletkező árnyképe a fényérzékeny lemezhez viszonyítva helyben marad. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mialatt a sugárforrás hely­ben marad, azt úgy forgatjuk el, hogy a belőle kiinduló sugárkúp a vizsgálandó réteg és a fény­érzékeny lemez mozgását követi. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás válto­zata, azzal jellemezve, hogy a sugárforrást a le­képezendő réteggel párhuzamos egyenes vonal men­tén úgy mozgatjuk el, hogy a leképezendő réteg­nek a fényérzékeny lemezen keletkező árnyképe e lemezhez viszonyítva helyben marad. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó testet és a fényérzékeny lemezt a leképezendő réteggel párhuzamosan olyan mérték­ben mozgatjuk el, hogy a sugárforráson és a le­képezendő sík bármely pontján átmenő egyenes a fényérzékeny lemeznek mindig ugyanazon a pont­ján haladjon át. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljá­rás foganatosítási módja, amelyet az jellemez, hogy egymással párhuzamosan egyenlő mértékben egy­idejűleg két, vagy több fényérzékeny lemezt moz­gatunk. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti el­járás változata azzal jellemezve, hogy a sugár­forrást körpályán mozgatjuk, a vizsgálandó testet és az egy, vagy több fényérzékeny lemezt pedig egymással párhuzamosan úgy mozdítjuk el, hogy a röntgensugárkúp tengelye mindig az említett körpálya középpontján halad át. 7. Berendezés az 1—6. igénypont szerinti eljárás kivitelére, amelyet használat közben helyibenma­radó sugárforrás és egyrészt a vizsgálandó test, másrészt a fényérzékeny lemez hordozására való egy-egy olyan tartószerkezet jellemez, amelyek egymással párhuzamosan olyan mértékben moz­dulhatnak el, hogy a sugárforráson és a vizsgá­landó test valamely pontján átmenő egyenes a fényérzékeny lemeznek mindig ugyanazon a pont­ján halad át. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fényérzékeny le­mezt hordozó tartó szerkezeten egynél több fény­érzékeny lemezt tartalmazó kazetta van elrendezve. 9. A 4. vagy 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sugár­forrást tartalmazó röntgencső elfordítható olyan tengely körül, amelynek geometriai tengelye a sugárforráson áthalad és olyan mozgatókarral van ellátva, amelynek hosszirányú résébe a vizsgálandó testet és a fényérzékeny réteget hordozó egy-egy tartószenkezet csapja belenyúl. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés változata, azzal jellemezve, hogy a sugárforrás a röntgen­cső forgástengelyéhez képest excentrikus helyzetű. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 3394.Terv Nyomda, 1959.

Next

/
Thumbnails
Contents