145573. lajstromszámú szabadalom • Szénporégő
Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.573. SZÁM 24. 1. 4—10. OSZTÁLY — NA—395. ALAPSZÁM Szénporégő Nagy Károly szerelő és Hegedűs János technikus, Budapest A bejelentés napja: 1955. augusztus 13. Az eddig üzemben levő önálló szénporégők fő jellemzője, hogy az őrlőberendezésből kikerülő szénpor-füstgáz keverékből a szénport előbb le kell választani, mielőtt az égőben eltüzelésre kerülne, tehát az úgynevezett közbenső tárolóhombáros megoldással készítik elő a szénport. Az így előkészített szénporral elérhető az égő stabil üzemeltetése, de a szénpor ilyen mértékű előkészítése igen körülményes és költséges. A találmány szerinti tokos szénporégő közvetlen az őrlő malomról, alacsonyabb kb. 3000 kaloriás barnaszénnel üzemeltethető. A rajzon a hosszmetszett képen a henger alakú szénporégőnek olyan kiviteli megoldása látható, ahol az égőtér első részét (9) tűzálló anyag (pl. döngölt samott massza) a második részét (6) hűtött acélpalást alkotja, amelynek külső felületét több bekezdésű csavarvonal alakban futó (7) csatornák alkotják, amely csatornáknak, egyrészt a (6) hűtött acélpaláston levő (8) kiömlő nyílásokon át, másrészt pedig a (9) tűzálló anyagban levő (10) csatornákon át van összeköttetése az égőtérrel. Az elölnézeti képen, a szénporégő peremes fedő részén centrikusán elhelyezett és perdítőelemmel ellátott (14) befúvó fejen kívül, a (13) tisztító és (12) néző ajtó látható. A (14) befúvó fej körül gyűrűalakban (15) csatornák vannak kiképezve. A szénpor az égő hosszanti tengelyében elhelyezett (14) perdítő elemmel ellátott befúvó fejrészen lép be az égetőtérbe. A (14) perdítő elemek a szénport és füstgáz keveréket a szénporégő kiömlő nyílása felé keresztmetszetében növekvő csonka kúppalást mentén perdülettel szórja a szent. így a szénporégő (9) tűzálló palástja és a szénpor sugár között holttér keletkezik, amely holttér alkalmas arra, hogy örvénylő leválások jöjjenek létre benne. így a holttérben a legapróbb szénpor szemcsék' tartózkodnak, amelyek meggyulladva, mint gyújtólángok térnek vissza a sugárnyalábba. Ezen gyulladási folyamat mielőbbi megindítását szolgálja a (9) tűzálló hengerben levő (10) csatornák kiömlő csonkjain kilépő 500—600 C° szekundér levegő, amely már előzőleg az égő (1) külső gyűrűjén és a (7), (10) csatornákon áthaladva felhevült. A szekundér levegőnek a befúvó fej körül az égőtérbe történő belépése a szénporégő kiömlő nyílása felé keresztmetszetében növekvő csonka kúppalást mentén perdülettel áramlik, hasonló csonkakúpos palástot alkotva, mint a szénpor-füstgáz keverék, csak azzal a különbséggel, hogy a szénpor-füstgáz keverék perdületét külső felületén követiv így a holttérben az örvénylő leválások kialakulását nem gátolja meg. Az örvénylő mozgással haladó szénporláng, amely már a (6) hőálló acélpalásthoz érve magas hőmérsékletű kb. 1100—1200 C° lánggal ég, az újabb levegő adagolást a (6) hőálló acélpalást elején levő (8) kiömlő nyílások biztosítják. Ezek a kiömlő nyílások olyan kialakításúak és helyzetűek, hogy (a szekundérnél alacsonyabb hőmérsékletű) a tercier levegő az égőtérbe körmentén elhelyezett kiömlő nyílásokon át úgy lép be, hogy a befúvott levegő a szénpor égő kiömlőnyílása felé keresztmetszetben szűkülő csonka-kúppalást mentén perdülettel áramlik. Ez által a perdülő anyagnak előrehaladó mozgást ad, de emellett az égő szénpornak a levegővel való keveredését is tökéletesen biztosítja. A tercier levegőnek ilyen belépése esetén a tökéletes égés és ezzel a láng magas hőmérséklete nem az égő oldalfalán, hanem az égő tengelyében fog elhelyezkedni. Az égőtérbe adagolt levegő az (1) külső hengergyűrűn keresztül az égőtér kiömlési oldalán jut el a (7) több bekezdésű csavarvonalakba futó csatornáig. A (14) perdítő elemmel ellátott befúvó fej részt gyűrűalakban csatornák veszik körül, amin keresztül az égő huzata a külső levegő beszívásával a befúvó fejrész állandó hűtését biztosítja. Szabadalmi igénypontok: 1. Tokos, hengeralakú szénporégő, amelynél az égőtér belső részének falát tűzálló anyag (pl. döngölt samott massza) a másik részét pedig hűtött acélpalást, alkotja, azzal jellemezve, hogy a szekundér levegőne'k az égőtérbe való belépése az égő. tűzálló burkolatába elhelyezett csatornákon keresztül a szénpor befúvó fej körül történik és a bevezető csatornák úgy torkollnak az égőtérbe, hogy a befúvott levegő a szénporégő kiömlő nyí-
