145570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alkoholok előállítására olefinekből szénmonoxid-hidrogén gázeleggyel
145.570 3 ismét az 1 reaktor kapja a kiindulási anyagot és a legalacsonyabb hőmérsékletet. A 3. ábrán hat reaktor alkalmazását tüntettük fel oly periódusban, amikor a kiindulási anyagot a pl. 140 C°-ra és 150 at nyomásra beállított 3 reaktorba tápláljuk be. Innen a reakcióelegy a teljes vonalú nyilak irányában a 4, 5, 6, 1 és 2 reaktorokon sorjában áthaladva jut a folyékony terméket a gázoktól elkülönítő S elválasztóba. Ez esetben a kapcsolás szerint első 3 reaktoréval azonos (140 C°) hőmérsékleten dolgozik az 5 és 1 (azaz minden második utána kapcsolt) reaktor. Az ezek közé kapcsolt 4 és 6 reaktorok 190 C°-ra, a ,. kapcsolásban utolsó 2 reaktor pedig 210 C°-ra emelt hőmérsékleten dolgoznak. Az aldehidszintézis már az elsőnek kapcsolt 3 reaktorban megtörténik. Az itt keletkezett aldehid egy része a 4 reaktorban redukálódik és egyúttal a karbonilkatalizátor egy része elbomlik. Az 5 reaktorban az előző periódus folyamán benne fenntartott 190 C° hőmérsékletien lerakódott kobalt a mostani 140 C° hőmérsékleten kobaltkarbonillá alakul vissza, úgyhogy az elegy hatékony homogén katalizátorban feldúsulva kerül a 6 reaktorba. Itt a 190 C° hatására a még redukálatlan aldehid további része redukálódik s a kobaltkarbonil újra bomlik. A 8 reaktor után kapcsolt 1 reaktorban az elegy ugyanúgy feldúsul kobaltkarfooinilban, mint az 5 reaktorban. Végül az utolsónak kapcsolt 2 reaktorban a 210 C° hőmérséklet hatására a .redukció és a karbonilbomlás egyaránt gyakorlati értelemben teljessé válik. A recirkuláeiós P3 szivattyú ez esetben az 5 reaktor aljáról juttatja vissza a reakcióelegy folyékony fázisát az elsőnek kapcsolt 3 reaktorba. A nyomás mind a hat reaktorban állandóan egyenlőnek mondható, ha a rendszer ellenállásából származó eséstől eltekintünk. Átváltáskor a lefolyt periódusiban másodiknak vagy utolsónak kapcsolt reaktort kapcsolhatjuk elsőként. A szaggatott jelzések a 3. ábrán arra az esetre vonatkoznak, amikor a 4. reaktort kapcsoljuk elsőként. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás alkoholok előállítására olefinekből -oxószintézissiel, azzal jellemezve, hogy a kiindulási anyagban oldódó katalizátorral és H2 -tartalmánál lényegesen nagyobb CO-tartalmú gázelegygyel legfeljebb 150 att össznyomáson végrehajtott isméit oxóreakeiót egyszerűen a reakció-hőmérséklet fokozásával redukáló reakcióba visszük át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a reakcióelegy et periódidikusan felváltva tartjuk a karboníl-képződésre . kedvező alacsonyabb, majd a redukálásra kedvező magasabb hőmérsékleten, amikor is a magasabb hőmérsékleten fokozatosan megbomló karbonilkatalizátor az alacsonyabb hőmérsékleten visszaalakul a reakcióelegyben oldódó és nagyobb koncentrációjával a reakciót gyorsító katalizátorrá, úgyhogy a reakcióelegy periódusonként oldott 3 ' A kiadásért felel: a Közgazdasé karbonil-katalizátorban feldúsulva kerül a redukáló magasabb hőmérséklet hatása alá. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelt olefinek kisebb vagy nagyobb molekulasúlyától függően 130—160 C°-on végzett oxóreakeiót a reakció-hőmérsékletnek 160—220 C°-ra fokozásával visszük át redukáló reakcióba. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre az jellemző, hogy a fokozott hőmérsékletű redukáló reakciót két fokozatban végezzük olyképpen, hogy a karbonilképződésre kedvező alacsonyabb hőmérsékletet az első redukáló fokozathoz magasabbra, a másodikhoz még magasabbra emeljük, úgyhogy az első redukáló fokozatban az aldehid gyorsabban redukálódik alkohollá, mint a kobaltkarbonil fémkobalttá, a második redukáló fokozatban pedig a csekély aldehidmaradék és a nagyobb kobaltkarbonil-mara'dék redukálásával mindkét anyag redukciója majdnem teljessé válik. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelt olefinek kisebb vagy nagyobb molekulasúlyától függően 130—160 C°-on végzett oxóreakeiót a reakció-hőmérsékletnek 180—200 C°-ra fokozásával visszük át az első redukáló fokozatba, a második redukáló fokozathoz pedig a reakció-hőmérsékletet 205— 215 C°-ra emeljük. 6. Berendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás folytonos üzemű, kivitelére, azzal jellemezve, hogy több, páros számú, sorbakötött reaktor olyan csővezeték-rendszerrel és fűtőberendezéssel van felszerelve, amelyek lehetővé teszik, hogy a mindenkori kapcsolás szerint sorban egymásután kötött két reaktor közül periódusonként felváltva hol az egyikben, hol a másikban legyen magasabb hőmérséklet fenntartható és a kiindulási anyagok mindenkor a kapcsolásban első alacsonyabb hőmérsékletű reaktorba legyenek bevezethetők, a termék pedig a kapcsolás szerint utolsó magasabb hőmérsékletű reaktorból legyen kivezethető. 7. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja a 6. igénypont szerinti berendezéssel, azzal jellemezve, hogy a mindenkori kapcsolásban első, harmadik, ötödik stb. reaktorban alacsony (pl. 130—160 C°) hőmérsékletet, az ezek közé kapcsolt második, negyedik stb. .reaktorban magasabb (pl. 180—200 C°) és a kapcsolás szerint utolsó reaktorban még magasabb (pl. 205—215 C°) hőmérsékletet tartunk fenn. 8. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre a mindenkori kapcsolásban harmadik reaktor alsó részéiből a kapcsolásban első reaktor beömlési vezetékébe vezető visszatérő vezeték jellemző. 9. A 6. vagy 8. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy több reaktor zárt kör rendszerbe úgy van kapcsolva, hogy periodikusan felváltva, bármelyikbe vezethető a kiindulási anyag és bármelyikből kivezethető a termék.. rajz :i és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2569. Terv Nyomda, 1959. — Felelős vezető: Gajda László
