145570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alkoholok előállítására olefinekből szénmonoxid-hidrogén gázeleggyel

(P Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.570. SZÁM 12. o. 5—10. OSZTÁLY — MA—676. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés alkoholok előállítására olefinekből szénmonoxid-hidrogén gázeleggyel Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Feltalálók: dr. Freund Mihály vegyészmérnök, műegyetemi tanár 1%. dr. Berty József vegyész­mérnök 24%, Oltay Ernő vegyészmérnök 25%. Markó László vegyészmérnök 25%, Szabó Zoltán vegyészmérnök 10%, budapesti lakosok, Werner Gyula vegyészmérnök 10%, papkeszi lakos és Egri László vegyésztechnikus 5%, veszprémi lakos A bejelentés napja: 1956. október 13. Olefinek átalakítása aldehidekké szénmonoxid­hidrogén gázeleggyel kobalt katalizátor jelenlété­ben ismert eljárás, amelyet oxószintézis, karboni­lozás vagy hidroformilozás névvel jelölnek. Az így előállított aldehideket szintén ismert módon szén­monoxidmentes hidrogénnel különféle heterogén katalizátorok jelenlétében alkoholokká lehet re­dukálni. A redukciós módszerek közül olyan is ismert, amelynél a külön műveletben és tiszta hidrogénnel végzett redukcióhoz ugyanazt a kata­lizátort használják, melyet az első lépéshez, az aldehidszintézishez használtak. Annak ellenére, hogy az eddig nyilvánosságra hozott oxószintézis-szabadalma'kban mindenhol szilárd kobalt katalizátort alkalmaznak, ma már ismert az, hogy az oxó-szintézisnél a karbonilalak­ban feloldódó kobalt a tulajdonképpeni katalizá­tor, amely tehát a nyersanyagban oldódva homo­gén fázisban működik. Régebben ismert jelenség az is, hogy az aldehidszintézis körülményei között a keletkezett aldehid egy része mindjárt alkohollá redukálódik. Nem ismeretes azonban ez ideig olyan eljárás, mely a redukciót iparilag is megoldható módon az aldehidszintézissel együtt gyakorlatilag teljessé tette volna. Ezt a feladatot sikerült nlegoldanunk találmányunkkal, amelynek lényege az, hogy a kiindulási anyagban (olefinekben) oldódó katali­zátorral és H3 -tartalmánál lényegesen nagyobb CO-tartalmú gázeleggyel legfeljebb 150 atm össznyo­máson végrehajtott oxó-reakciót (aldehid-szinté­zist) egyszerűen a reakcióhőmérséklet fokozásával, minden egyéb üzemi körülmény megváltoztatása nélkül, redukáló reakcióba visszük át. A találmány szerinti eljárásban az aldehidek redukciója általában a nyersanyagban oldott ko­baltszappanból^ az aldehidszintézis közben keletkező homogén katalizátor, a kobaltkarbonil hatására játszódik le. A kobaltkarbonil képződésének opti­mális hőmérséklete 130—160 C° között van. A ho­mogén katalitikus redukció kobaltkarbonillal azon­ban csak ennél magasabb hőmérsékleten végezhető kellő sebességgel; ezért célszerű a kezelt olefinek kisebb vagy nagyobb molekulasúlyától függően 130—160 C°-on végzett oxoreakciót a hőmérsék­letnek 160—220 C°-ra fokozásával a redukáló reak­cióba átvinni. 160—220 C°-on azonban a kobaltkarbonil már bomlani kezd; ezért előnyös a találmány szerinti eljárásnak olyan kiviteli módja, hogy a reakció­elegyet periodikusan felváltva tartjuk a karbonil­képzodésre kedvező alacsonyabb, majd a reduká­lásra kedvező magasabb hőmérsékleten, amikor is a magasabb hőmérsékleten fokozatosan megbomló karbonil-katalizátor az alacsonyabb hőmérsékle­ten visszaalakul a reakcióelegyben oldódó és na­gyobb koncentrációjával a reakciót gyorsító kata­lizátorrá, úgyhogy a reakcióelegy periódusonként oldott karbonil katalizátorban feldúsulva kerül a redukáló magasabb hőmérséklet hatása alá. A fel­fokozott hőmérsékleten megbomlott katalizátor egy része rendkívül finom elosztásban a reaktor falára vagy a reaktorba helyezett Raschig-gyű­rűkre, vagy egyéb töltőanyagra rakódik le és ami­kor visszatérünk a karbonilképzodésre kedvező alacsony hőmérsékletre, a megbomlott katalizátor visszaalakul homogén karbonilkatalizátorrá, úgy­hogy ezután újra áttérhetünk a fokozott hőmér­sékletű redukáló folyamatra. Azzal, hogy a karbonil katalizátor a magasabb hőmérsékletű reakcióban megbomlik, egyúttal azt is elérjük, hogy a katalizátor nagyobb része nem hagyja el a termékkel a reaktort. Még teljesebb mértékben visszatarthatjuk a katalizátort a reak­torban a találmány szerinti eljárásnak olyan ki­viteli módjával, hogy a fokozott hőmérsékletű redukáló reakciót két fokozatban végezzük oly­képpen, hogy a karbonilképzodésre kedvező ala­csonyabb hőmérsékletet az első redukáló fokozat­hoz magasabbra, a másodikhoz még magasabbra

Next

/
Thumbnails
Contents