145561. lajstromszámú szabadalom • Munkalap villamos főzőegységekhez
Megjelent: 1959. november 15. f ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.561. SZÁM 21. h. 1—12. OSZTÁLY — KI—314. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Munkalap villamos főzőegységekhez Erősáramú Gyártmányfejlesztési Intézet, Budapest Feltalálók: Kiss Ferenc oki. gépészmérnök és, Vámos Ferenc oki. gépészmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1955. november 9. A találmány villamos főzőegységekhez való munkalap, amely hősugárzó felületének megnövelése és a fűtőszál behelyezése végett hornyokkal van ellátva. A villamos főzőlapok általában kétfélék. Az úgynevezett nyitott főzőlapoknál a fűtőszál a hevítendő tárgy felé szabadon van elrendezve. Ezzel szemben az úgynevezett zárt főzőlapoknál a fűtőszálat a hevítendő tárgytól munkalap választja el, amely egyrészt megakadályozza a fűtőszál érintését, másrészt védi a fűtőszálat külső behatásokkal szemben. A munkalapokat eredetileg öntött vasból készítették. A viszonylag vastag öntött vas munkalapok nagy hőkapacitása miatt azonban az ilyen munkalapokkal felszerelt villamos főzőegységek felfűtési ideje viszonylag hosszúnak bizonyult és így fogyasztásuk is kedvezőtlenül alakult. E hátrányok kiküszöbölése végett oly főzőlapokat hoztak forgalomba, amelyeknél a munkalap acéllemezből készült, a fűtőszál pedig a munkalap sima vagy némi bordázattal ellátott alsó felülete alatt volt elhelyezve. Ez az elrendezés azonban a hősugárzó felület elégtelensége miatt túl nagy hőmérsékleteket eredményezett és ezért a munkalapot tűzálló acéllemezből kellett készíteni. Ez viszont egyrészt a különleges anyag, másrészt a (megmunkálással járó nehézségek miatt az ilyen főzőlapok gyártását tette viszonylag költségessé. Javasolták olyan megoldást is, amelynél a gyöngybe fűzött fűtőszál koncentrikus, vagyis egymással párhuzamos hornyokkal ellátott munkalap és ennek megfelelően, de tükörképszerűen kialakított takarólemez egymást zárt csatornákká kiegészítő hornyaiban volt elhelyezve. Ez az elrendezés lehetővé tette ugyan közönséges acéllemez alkalmazását, de éppen a munkalapból és az ellendarabból álló rendszer nagy hőkapacitása folytán az indulási idő viszonylag még mindig hoszszabb volt, mint nyitott főzőlapok esetén. A hornyok elrendezése miatt ugyanis nem lehetett egyrészt az üzemképes állapot gyors eléréséhez szükséges villamos fűtőteljesítményt alkalmazni, másrészt a sugárzás útján való hőátadáshoz szükséges felületet biztosítani. Ezekben a körülményekben keresendő az oka annak, hogy a nyitott főzőlapok viszonylag jobban elterjedtek, jóllehet valamennyi nemzetközi és hazai szabvány a villamos főzőlapoknak zárt főzőlapokként való kialakítását írja elő.. Az iparnak ezért állandó törekvése, hogy oly villamos főzőlapokat készítsen, amelyek egyrészt megfelelnek a szabványos előírásoknak, másrészt mind az üzemi sajátosságok, mind pedig a költségek szempontjaiból fölveszik a versenyt a nyitott főzőlapokkal. A találmány alapja az a fölismerés, hogy e feladat megoldható, ha oly munkalapot alkalmzunk, amely hősugárzó felületének megnövelése és fűtőszál behelyezése végett az isimert munkalapokhoz hasonlóan ugyancsak elrendezett hornyokkal van ellátva, amelynél azonban a hornyok keresztmetszete a találmány értelmében hullámhegyhez kétoldalt csatlakozó egy-egy fél hullámvölgyből álló hullámvonal alakjának felel meg. Ilyen kialakítás esetén ugyanis egyrészt nagy a munkalap hősugárzó felülete, másrészt a hornyok elég mélyek ahhoz, hogy a fűtőszál a szigetelő gyönggyel együtt elhelyezhető legyen, anélkül, hogy tükörképszerűen kialakított takarólemezre szükség volna. A nagy hősugárzó felület lehetővé teszi továbbá, hogy a munkalapot mélyhúzó lemezből imélyhúzással állítsuk elő, vagyis viszonylag olcsó anyagot és gyártási technológiát alkalmazzunk. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti munkalap .példakénti kiviteli alakját, valamint villamos főzőegységgel való összeszerelését tüntettük fel. Nevezetesen: az 1. ábra a találmány szerinti munkalap egyik példakénti kiviteli alakjának átmérő irányú metszete. A 2. ábra a 3. ábra II—II vonala mentén vett metszet, amely az 1. ábra szerinti munkalapot