145556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok, különösen kőszén germániumtartalmának kinyerésére

2 145.556 gyakorlatilag számba vehető módon a germánium­vegyületek kinyerésének hatásfokát, inert hiszen az illó germánium-vegyületek már a fentebb em­lített reakciós zónáiban a karbontortaknú anyag­ból a gázáramba távoztak. A fenti felismerések alapján a találmány olyan eljárás széntartalmú anyagok, különösen kőszén germánium-tartalmának kinyerésére, melynél eze­ket az anyagokat oxigénfelesleget nem tartalmazó körülmények között elgázosítjuk és a durva szál­lópor leválasztása után a gázáraimból annak ger­mánium-tartalmát cseppfolyós szerves anyaggal kimossuk és a mosófolyadékot dolgozzuk fel ger­mániumra. Oly széntartalmú anyagoknál, melyek elgázo­sításánál kátrány is képződik, mint pl. kőszénfé­leségeknél, úgy járunk el, hogy a durva szállópor leválasztása után a kátrányt kondenzáljuk és a gázvíz elkülönítése után a kátrányt használjuk fel mosófolyadékként, melyből azután a germániumot kinyerjük. Az eljárás egyik előnyös kivitelénél úgy járunk cl, hogy a gázáramból elektrostatikus kátrányle­választóban célszerűen a gáz harmatpontja feletti hőmérsékleten kinyert kátrányt dolgozzuk fel germániumra. 'Olyan gázáramból, melyet kátránymentes tü­zelőanyagok felhasználásával kaptunk, a germá­niumtartalmat célszerűen idegen kátránnyal, vagy ásványolajtermékekkel mossuk ki és a mosófolya­dékból nyerjük ki a germániumot. A találmány értelmében továbbá a mosófolya­dékként alkalmazott anyagból, különösen kátrány­ból, illetve a gázáramból kicsapott kátrányból, úgy is kinyerhetjük a germániumot, hogy azt le­galább szurok-állagig ledesztilláljuk, majd a kapott szurofcinaradékot levegőfelesleggel elégetjük és az elégetés során kapott hamut dolgozzuk fel ger­mániumra. E hamuból a germániumot ismert mó­don, pl. sósavas desztillálással különíthetjük el. Abban az esetben, ha az elgázosítandó anyag­hoz, pl. kokszhoz, szénhez, egyéb, a szén feldol­gozásánál nyert germánium-tartalmú melléktermé­ket, pl. szállóport, serufofoer-kormot keverünk és azt ezekkel az adalékokkal együtt gázosítjuk el, az adalékokkal bevitt germánium is illó vegyületté alakul és ily módon a germánium nyeredék nö­velhető. Példa: 2600 mm átmérőjű forgórostélyos Koller-rend­szerű generátorban 24 órás szokásos generátorgáz üzemeltetés mellett 50 t szenet gázosítunk el, melynek germánium-tartalma 0,00009%. A szén hamutartalma 50%, melyben germánium nem mu­tatható ki, tehát a szén egész germánium-tartalma a gázárammal távozott. A szénnel a generátorba bevitt germánium mennyisége 24 óra alatt 45 g. A vízzárkátrányban 1,28 g, a gázvízben 0,14 g germánium maradt vissza. Az elektrostatikus kát­rány-leválasztóban összesen 660 kg kátrány vált le 39,75 g germánium-tartalommal. A generátor-A kiadásért felel: a Közgazdasáj ba bevitt egész germánium-mennyiségnek 91,5%-a a kátrányos termékekben, 88,4%-a pedig az elekt­rostatikus kátrány-leválasztóban található. E kátrányból az alábbi módon nyerhetjük ki a germániumot: 100 kg kátrányt részben elikokszolódott kemény szurokig desztillálunk le, amikor is 400 kg termé­ket kapunk, mely a germániumot még teljes egé­szében tartalmazza. A szurokkokszot levegő fe­lesleggel elégetve 15 kg gyakorlatilag karbon­mentes hamut kapunk, melynek germánium-tar­talma 0,4%. E hamuból a germániumot ismert módon sósavas desztillálással nyerjük ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás széntartalmú anyagok, különösen kő­szén germánium-tartalmának kinyerésére, mely­nél a széntartalmú anyagot oxigénfelesleget nem tartalmazó feltételek mellett elgázosítjuk, .melyre jellemző, hogy a durva Szállópor leválasztása után a gázáramból annak germánium-tartalmát csepp­folyós szerves anyaggal kimossuk és e mosófolya­.dékot dolgozzuk fel germániumra. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás íoganatosí­tási módja, az elgázosításnál kátrányt eredmé­nyező széntartalmú nyersanyag feldolgozásánál, melyre jellemző, hogy a durva szállópor leválasz­tása után a kátrányt kondenzáljuk és a gázvíztől elkülönítve, mint mosóíolyadékot alkalmazzuk és azt dolgozzuk fel germániumra. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosító­si módja az elgázosításnál kátrányt eredményező széntartalmú nyersanyag feldolgozásánál, melyre jellemző, hogy a gázáramból elektrostatikus kát­rány-leválasztóban, célszerűen a gáz harmatpont­ja feletti hőmérsékleten kinyert kátrányt dolgoz­zuk fel germániumra. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, kátrányszegény, ill. kátránymentes tüze­lőanyag felhasználásával, melyre jellemző, hogy a széntartalmú anyag elgázosítása során kapott gázáramból annak germánium-tartalmát idegen kátránnyal vagy ásványolaj-termékkel (mossuk ki és e mosófolyadékból nyerjük ki a germániumot. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, hogy a mosó­folyadékként alkalmazott anyagot, előnyösen kát­rányt, elhamvasztjuk és az ily módon kapott ha­mut dolgozzuk fel germániumra. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyre jellemző, hogy a kátrányt legalább szurokállagig ledesztilláljuk, majd a ka­pott szurokmaradékot levegőfelesleggel elégetjük és az elégetés során kapott hamuból nyerjük ki a germániumot. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az elgázosítandó széntartalmú anyaghoz a szén feldolgozásánál nyert germánium-tartalmú mellék­terméket, pl. szállóport adunk és. e germániumban dúsított keveréket gázosítjuk el. ;1 és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2558. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents