145544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidkerámiai tárgyak gazdaságos zsugorítására

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRÁS 145.544. SZÁM 80. c. 1—6. OSZTÁLY — FE—392. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄL3VLÄNY Eljárás oxidkerámiai tárgyak gazdaságos zsugorítására Fémipari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: dr. Lányi Béla kutató, Budapest A bejelentés napja: 1958. március 6. Közismert dolog, hogy kerámiai tárgyakat szívesen égetnek ún. alagútkemencébem, vagy gáz, vagy villamosfűtéssel állítva elő a szükséges meleget. Ennek az égetési módnak mai napig szokásos formája szerint a kiégetendő tárgyakat hőszigetelő alappal bíró kocsikra rakják, és a covamozgó kocsikon kerül be az anyag az égető térbe és onnan ugyanazok a kocsik viszik tovább a hűtőtérbe és a szabadba. A mai alagútkemencéket jellemzően úgy használjuk, hogy a kocsik kerekei fölé igen lényeges vastagságú hőszigetelő anyagot rakunk, ami együttjár azzal a hátránnyal, hogy főként kisméretű tárgyak égetésénél e tárgyak tömegéhez képest .aránylag nagymennyiségű hőszigetelésre szolgáló anyagot kell az égetés szempontjából ballasztanyagként felmelegíteni. Ennek a ballasztanyagnak a felmelegítése sok esetben jelentősen több hőenergiát igényel, mint maga az égetendő tárgy. Ez ideig még nem ismeretes, hogy a hőgazdálkodás érdekében olyan fejlődés mutatkoznék, mely ezt a feleslegesen és időszakosan felmelegítendő ballasztanyag mennyiséget ki akarná, vagy ki tudná küszöbölni. A jelen találmány főként olyan kerámiai anyagok hőkezelésére nézve hoz új megoldást •— elkerülve az előbb említett ballasztanyagok időszakos felmelegítését — melyek a hőkezelés alatt nem lesznek olyan képlékennyé, mint pl. a zsugorodásban levő porcelán, hanem szilárdságilag úgy viselkednek, mint a meghatározott olvadáspontú kristályos anyagok (korund, steatit, magnéziumoxid, spinellek,~ titanátok, stb.). A jelen találmány elsősorban a korundból készült tárgyak magas hőmérsékletű zsugorítását igyekszik sokkal kedvezőbb hőgazdálkodással megoldani, mint ahogyan azt az eddigi égetőkemencékben meg tudták valósítani. Az eljárást azonban nem ésupán csak erre az egyfajta kristályos anyagra óhajtjuk korlátozni, hanem azokra is, melyeket egy bekezdéssel előbb már felemlítettünk. A találmány szerint, ellentétben az eddig használatos alagútkemencékkel, az égetendő kerámiai anyag — nem pedig az azt hordozó kocsi — mozog előre az égetőtérben. Hasonlóképpen az eddig ismert eljárásokkal szemben, nem mozgatunk pl. égetőtokokat sem, amelyeknek felmelegítéséhez szintén külön hőenergiát kell felhasználni. Különösen előnyös e találmány szerinti égetési módszer kisebb méretű korund és más kristályos testek zsugorító égetésére, mert miközben ezek a nyers, vagy félig nyers porózus állapotból a bezsugorodott állapotba ikerülnek, nemcsak, hogy nem válnak képlékennyé, de hővezetőképességük is jelentékenyen anélkül javul meg, hogy közben a zsugorodáson kívül más deformációt szenvednének. A hővezetőképesség javulása következtében a kerámiai kiégetés folyamata az ilyen anyagokban gyorsan megy végbe. A találmány szerinti eljárást tehát, ahol az égetendő anyagot mozgatjuk előre a hevítőtérben, anélkül, hogy azt kocsin vinnők tovább, vagy külön égetőtokokba zárnók, mind gázfűtéses, mind pedig villamosfűtésű kemencében előnyösen használhatjuk. Példa. Gázfűtésű, vagy villamos kemencében akarunk oxidkerámiai testeket előállítani. A fűtőtér hőmérsékletét beállítva, a fűtőtérben már előzetesen elhelyezett és helyén maradó vályúban, vagy vezetősínen folyamatosan, vagy tetszés szerinti időközökben előrecsúsztatjuk, vagy előregurítjuk a kérdéses testet, mely szabadon van kitéve a hőhatásnak, tehát nincs pl. tokba zárva. A meleg zónán áthaladva, fizikai jellemzői szerint a kérdéses test bezsugorodik és a hűtőzóna elhagyása után, mint kész kerámiai termék kerül ki a kemencéből. Akár gáztüzelésű, akár villamosfűtésű kemencét használtunk, az izzítótér keresztmetszete szögletes, vagy kerek lehet. Legfeljebb a kemencét úgy szerkesztjük meg, hogy az izzítandó testet vezető vályú, vagy vezetősín által elfogott meleg a kerámiai test felett is egyenletesen tud megoszlani, ha a test fölé szintén nem