145535. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hidegellenállásmérésre

Megjelent: 1959. november, 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.535. SZÁM 21. e. 29-36. OSZTÁLY — EE-477. ALAPSZÁM Berendezés hidegellenállas-mérésre Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: dr. Szabó György mérnök, Szentirmai Vilmos technikvis és Benkő Béla mérnök budapesti lakosok A bejelentés napja: 1957. augusztus 8. Vezetőknek, félvezetőknek, valamint olyan anyagoknak, melyek ellenállásukat a hőmérsék­let hatására oly nagymértékben változtatják, hogy ez felhasználásukra is befolyással bír, szokás a fajlagos hidegellenállást egy bizonyos hőfokon, pl. 20 C°- vagy 25 C°-nál mérni, és ezt röviden hideg­ellenállásnak nevezik. A hidegellenállás pontos meghatározása úgy tör­ténik, hogy különböző áramterhelések mellett mé­rik az anyag ellenállását és a környező hőmérsék­let figyelembevételével extrapolálnak a nulla áramértékre. Ez a mérési eljárás rendkívül körülményes, éppen ezért a mérés szokásos kivitele az, hogy aránylag csökkentett árammal hídkapcsolással, vagy feszült­ségesés módszerrel mérnek és a környező hőmér­séklet figyelembevételével,,határozzák meg a hi­degellenállást. Ez a mérési módszer azonban több bizonytalan­ságot is rejt magában, mert részben a mérendő anyag áramterhelése nem eléggé meghatározott, másrészt a környező hőmérséklet figyelembevétele is nehézkes és ez is hibát vihet a mérésbe. A találmányunk szerinti mérési eljárásnál a hi­degellenállás új meghatározását adjuk meg. Hideg­ellenállás alatt jelen leírásban és igénypontokban valamely anyagnak azt az ellenállás értékét értjük melynél a mérés alatt átfolyó áram okozta ellenál­lásváltozás kisebb mint a megkívánt mérési pon­tosság. E szerint az elv szerint a hidegellenállás a követ­kező módon mérhető: a mérendő anyagon pontosan meghatározott áramot bocsátunk keresztül és a mé­rést feszültségesés módszerrel kompenzálással vé­gezzük. A mérésnél alkalmazott áramforrás gya­korlatilag végtelen belső ellenállású, és így az áram egy mérési határon belül független a mérendő el­lenállás nagyságától. Ezen áram nagyságát üzem­szerű sorozatmérés esetén az előmérés alkalmával nulla extrapolációval kell meghatározni. A találmányunk szerinti mérőberendezés további előnye abban áll, hogy a kompenzáláskor alkalma­zott normálellenállást úgy választjuk meg, hogy hőfoktényezője ugyanaz legyen, mint a mérendő anyagé. Ezzel azt érjük el, hogy a mérés teljesen függetlenné válik a környező hőmérséklettől és a mért érték a normál ellenállás hitelesítési hőmér­sékletén adja meg a hidegellenállás értékét. így pl. ha a normál ellenállást 25 C°-on hitelesítették, ak­kor az összes mért ellenállásértékek, függetlenül a környező hőmérséklettől 25 C°-ra vannak vonat­koztatva. Ez többféleképpen érhető el. Az egyik mód az, hogy a normál ellenállást ugyanabból az anyagból készítjük, mint a mérendő ellenállást pl. wolfram­szál esetén wolframból. A másik mód szerint a nor­mál ellenállást két olyan vezető kombinációjából állítjuk össze, melyek közül az egyik magas, a má­sik alacsony hőfoktényezőjű, pl. nikkelből és man­ganinból, és a kettő kapcsolási-hossz arányának változtatásával bármely hőfoktényezőt előállít­hatunk. Félvezetők hidegellenállása is meghatároz­ható ezen a módon. Általában a berendezés fel­használási területe tiszta fémek, mint pl. vörösréz, nikkel, wolfram, alumínium stb. hidegellenállás vagy fajlagos ellenállás értékének sorozatos meg­határozása. Találmányunk olyan hidegellenállás-mérőberen­dezés, mely kompenzálással és a feszültségesés módszerrel mér és e berendezés a mérendő ellenál­lás mellett egy normálellenállást is tartalmaz és jellemezve van megegyező hőfoktényezőjű normál és mérendő ellenállással. E berendezés célszerűen három áramkört tartalmaz, az egyik áramkörbe van bekötve az áramforrás, utána egy milliampermérő és a normáleílenállás, a második áramkörben a normálellenállás, utána egy galvanométer, a mé­rendő ellenállás és ismét a normálellenálláson zá­ródik a második áramkör, a harmadik áramkör a mérendő ellenállás, előtétellenállás, majd a feszült­ségstabilízátor, mint második áramforrás, ezután egy földelés és ismét a mérendő ellenálláson zá­ródik az áramkör. A normál ellenállás általában azonos anyagú a mérendő ellenállással. A normál ellenállás mellett van egy átkapcsoló, mely a nor-

Next

/
Thumbnails
Contents