145510. lajstromszámú szabadalom • Gőzporlasztásos pakura égő

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.510. SZÁM 24. b. OSZTÁLY — Va-720. ALAPSZÁM Gőzporlasztásos pakura-égő Várnay Géza oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. szeptember 27. A nagy viszkozitású olajokkal való tüzelésnek napjainkban eléggé nagy jelentősége' van, ugyanis elterjedten használják mind önálló tüzelésként, mind valamilyen gyenge minőségű szénnel együtt, mint póttüzelést. Ezért szükséges foglalkozni a tüzelés gazdaságosságának fokozásával. A nagy viszkozitású olajok (könnyű, közepes, nehéz fűtőolaj, ill. pakura) elégetése gazdaságosan csak úgy történhet, hogy a lehető legjobban porlasztjuk meggyulladása előtt, a jó elégés érdekében. Erre a célra és egyben az elporlasztott tüzelőanyag elégetésére szolgáló ún. pakura égőt, nagyon sokfajta kivitelben készítettek már, melyek igen különböző módokon igyekeznek a pakura jó porlasztását és elégetését elérni. Leggyakrabban nagysebességű gőzsugár segítségével porlasztják a pakurát. Az elégés azonban jó porlasztás esetén is csak akkor lehet tökéletes, ha a megfelelő mennyiségű levegő hozzájuthat a pakurához, a porlasztás után, vagy még a gyulladás előtt vagy már csak az égés folyamán. A használatban levő égők szerkezetüknél fogva erre nem alkalmasak, s így a pakura nem ég el tökéletesen, sőt szélső esetben eléggé bő koromképződés is fellép. Ezenkívül a láng megfelelő formájának kialakulása sincs biztosítva, ami pedig különösen gőzkazánok esetében igen káros tekintve, hogy a tűztér általában eléggé keskeny, s a hosszú szúró láng igen kártékony lehet a falazatra a nagy lánghőmérséklet következtében, melyet a tűzálló anyagok nem bírnak ki huzamosan. Jelen találmány szerint mindezen hátrányokat megszüntethetjük és a szükséges követelményeknek eleget tehetünk, ha a nagysebességű gőzzel porlasztott pakurához még az égés megkezdődése előtt hozzávezetjük a tökéletes elégéséhez szükséges levegőnek kb. a felét, s az így képződött keverék nagy, egyenes vonalú — axiális sebességét az égő megfelelő kialakításával — a keverék útjába helyezett csavart lapátozású idom segítségével — forgó mozgássá alakítjuk át. Az égőből ezekután kilépő keverék azonnal meggyullad, s a még szükséges levegővel könnyen keveredik és tökéletesen elég, a forgás következtében pedig a láng alakja gömbszerű lesz. A mellékelt rajzban a találmányt képező égőnek kiviteli alakja van feltüntetve. Az égőt az 1. rajz alapján ismertetjük, mely az égő hosszmetszetét ábrázolja. A porlasztást végző gőz az (1) csövön érkezik a (2) Laval -fúvókába. A Laval-fúvókát magában foglaló hengeres idomdarab menettel csatlakozik a gőzbevezető csőhöz. Másik végén ugyancsak menettel csatlakozik hozzá egy másik (3) hengeres idomdarab, mely a Laval-fúvóka legnagyobb átmérőjének megfelelő furattal bír. Ebbe a hengeres, furatba jut a porlasztásra váró pakura, három, az idomdarabba egymástól 120°-kal eltolt és a furat tengelyével 45°-ot bezáró megfelelő átmérőjű furaton át. Ezek tengelyei egymást egy pontban metszik, a nagy furat tengelyében. A pakura-gőz keverék ebből a (3) idomdarabban levő furatból egy (4) kúpos csőbe jut. Ez a cső perforációkkal bír abból a célból, hogy a szükséges levegő hozzájuthasson a porlasztott pakurához. A levegő beáramlást a nagysebességű gőz porlasztott pakura keverék szívó hatása segíti elő. A cső abból a célból kúpos (tehát itt egyre bővülő keresztmetszetű), hogy a gőz — porlasztott pakura keverékhez jutott levegő által megnövelt térfogat dacára is, az áramlási sebesség változatlan maradjon. A pakura vezetésére szolgáló (7) cső végét a (3) hengeres furattal rendelkező idom zárja le, s a kettő összekapcsolására a (6) hollandi szerű menetes sapka szolgál. A kúpos cső végén van elhelyezve az (5) lapátos forgató idom, amely a gőz — pakura sugár egyenesvonalú axiális sebességét félaxiális — tangenciális forgó mozgássá alakítja, a gömbalakú láng elérése céljából. Ezután jut a gőz — pakura — levegő keverék a tűztérbe. Az egész leírt szerkezet a (8) csőben helyezkedik el, melynek tűztér felé eső végét az (5) forgató idom zárja le, az ellenkező vége pedig szabad a levegő bejuttatása céljából. Olyan gőzkazánoknál stb., ahol levegő aláfúvás van, ott a (8) csövet az aláfúvó ventillátor nyomóvezetékéhez kell csatlakoztatni. Így még több levegő tud bejutni a nagyobb túlnyomás következtében és az elégés