145505. lajstromszámú szabadalom • Vonalintenzitás viszony mérésére is alkalmas nagydiszperziójú anyagvizsgáló spektroszkóp kettős betekintéssel
145.505 3 ják, úgy ezeket az okulárban levő és a spektrum síkjában a vonalakra merőleges irányban mozgatott árnyékoló lemezekkel kirekesztjük. Ezek a lemezek a színkép alsó és felső szakaszából 1—1 sávot szabadon hagynak (9. ábra) abból a célból, hogy a kívánt színképvonalakat a jellemző vonalcsoportok alapján gyorsan fel lehessen keresni. A két szürke ék úgy van méretezve, hogy teljes behatolásuknál a beeső fényt 1/10-ed részre gyengítsék. Ennek megfelelő log. I. (intenzitás) 'csökkenés érték tehát 1,00. Abból a célból, hogy a log. skálán tizedes számok ne szerepeljenek, célszerű a log. I értékek százszorosát feltüntetni,, ezért 0—100 határok között 100 beosztásnak kell lenni. Közvetlenül belátható, hogyha az Et ékkel egy 10. ábra szerinti skálát, az E,-vel pedig feltüntetett mutatót kapcsoljuk össze, úgy a skálán a két vonal intenzitás viszonyának logaritmusa közvetlenül leolvasható. Az ismertetett intenzitásviszonymérő berendezéssel 45°-os kalibráló görbe esetén egy 1%-os homológ vonalpárral 0,1—10%-os koncentráció határok között végezhető el a kvantitatív analízis. Ennek feltétele természetesen az, hogy az alapvonal (pl. Fe) intenzitásának 1/10 része még mérhető legyen. I, A 100 log — — pl. h = Ipe, I2 = Iicr — skálát •n egy külön nagyító berendezés segítségével. tudjuk leolvasni. IV. A skála és az összehasonlító színképek bevetítése a látómezőbe Mint ismeretes, a színképvonalak közötti eligazodás, illetve az ötvöző vonalak felkeresése, összehasonlító színképfelvételek és ehhez tartozó táblázatok segítségével történik. Ezeken a színkép felvételeken a szükséges színképvonalak be vannak jelölve. Az okulárban látott és a felvételen szereplő színképrészletek azonosítására azonban nagyobb gyakorlatra van szükség. Kisebb gyakorlat mellett is lehetővé teszi a biztos eligazodást a találmány szerinti megoldás, amit a 11. ábra magyaráz. A különböző összehasonlító színképek, valamint a skála az 1 hengerpaláston elhelyezett filmszalagra van fölvéve egymás alatti elhelyezésben. A skálákat hordozó palástot a 2 tárcsával együtt a vízszintes síkban egy teljes körülfordulásig tudjuk elforgatni, miközben a 3 prizma előtt az egész skála elvonul. Az elvonuló skála a 4 kollimátor lencse gyújtósíkjába van beállítva, ezért a lencsét párhuzamos sugárnyaláb hagyja el. A sugárnyaláb az 5 prizma közvetítésével a 6 képalkotó lencserendszeren keresztül a 7 prizmán át kerül a távcső S-cal jelölt látómezejének felső szakaszába, vagyis a skála képe itt fog megjelenni. Az 1 palástra felvitt különböző összehasonlító színképek, valamint a skála a szükséghez képest egymás után, vagyis nem egyidejűleg hozhatók a távcső látómezejébe oly módon, hogy a 3 prizmát és a 4 kollimátor objektívet függőleges irányban egy megfelelően kiképzett mechanizmus segítségével eltoljuk, vagyis á* bevetíteni kívánt skála vagy összehasonlító színképrészletek szimmetriavonalába állítjuk a 9 rekesszel együtt. A bevetített és a valódi színképvonalak egymástól való távolaágai között mutatkozó különbségeket a 8 képalkotó lencserendszer (e) légközének állításával küszöböljük ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Színképelemző készülék, amelyet két 60°-os színbontó prizma, ezek közé beiktatott derékszögben eltérítő prizma, vagy síktükör és az így eltérített sugarak útjába helyezett további elforgatható síktükör jellemez. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a színekre bontott fénynyaláb útjába e fénynyalábra merőleges tengelyű okulárokkal ellátott kettős távcső van iktatva és az egyik távcső mozgatható a megkívánt szemtávolság beállítása céljából. 3. Az 1. és 2. igénypontokban ismertetett készülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy résszerkezete kettős és a félrésnyílások egymáshoz képest tetszés szerinti értékkel eltolhatók a szénképmező homológ vonalpárja két tagjának egymás alá tolása céljából. 4. Az 1—2. igénypontokban ismertetett színképelemző készülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a résszerkezet mögött planparalell lemezpár van beépítve, melynek egyik tagja a réssel párhuzamos, a másik tagja a rés irányába eső tengely körül elforgatható. 5. Az 1^-4. igénypontok bármelyike szerinti műszer kiviteli alakja, jellemezve a homológ vonalpár tagjai intenzitás-egyenlőségének beállítására való, a rés előtt elhelyezett szürke ékkel vagy ékekkel. 6. Az 5. igénypont szerinti műszer kiviteli alakja, jellemezve olyan skálával, amely az egyik ékhez van rögzítve, indexe pedig a másik ékhez rögzített. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja jellemezve azáltal, hogy a hullámskála és az összehasonlító színképek ugyanazon felületen vannak elhelyezve és azokat egymás utáni sorrendben egy mozgatható optikai rendszer, változtatható nagyítású objektíven keresztül a vizsgálandó próba színképe fölé az okulár látómezejébe vetíti. 4 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2563. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László
