145503. lajstromszámú szabadalom • Laboratóriumi liszthamvasztó kemence

145.503 arra, hogy azonos hőszigetelő 3 idomlapok és 4 fűtőlapok betoldásával, ill. szaporításával a 6 fű^ tőtér hosszirányban növelhető. Ily módon a ke­mence szerkezeti hosszának megnövelésével, tehát csupán a burkolat és az 1 szögvasak hosszabbra választásával nagyobb fűtőteljesítményű kemen­céket lehet készíteni. A hátsó 11 lemezfalnak a fűtőszerkezet mögötti 11a része csavarok oldásával levehető és ily mó­don a fűtőlapok és utána a hőszigetelő lapok is, vagyis az egész fűtőberendezés kihúzható. E meg­oldás lehetővé teszi, hogy a fűtőberendezés hibái, a kiégett fűtőszálak cserélése a kemence szétsze­relése nélkül elvégezhető. A találmány szerinti kemence dupla tokozású megoldása és az, hogy az egészet egy vasváz tart­ja, igen előnyös, mellyel szemben a régebbieket csak a hőszigetelő anyag tartotta, mely szállítás­nál a kemence belsejének elmozdulását, majd süly­lyedését idézte elő. A dupla tokozás elősegíti a fű­tőtest zavartalan és gyors cseréjét, anélkül, hogy a kemencét szét kellene szedni. A gyártás egy­szerűsítését lényegesen elősegíti a kerámiák oly elosztása, hogy egyharmad rész elhagyásával ki­sebb, hozzáadásával pedig nagyobb méretű ke­mencék is készíthetők. A fűtőtestek könnyen cserélhetők, mind a be­építéskor, mind a későbbi javításoknál. A beállí­tott hőfokot a kemencéktől külön falra szerelhető ejtőkengyeles 28 mérőműszer végzi és szabályoz­za a hőntartást 100—1000 C°-ig, a kemence tér­ből kivezetett Pt-PtRh hőelemen keresztül. A fűtőáramkör üzemét az elöl elhelyezett 22 piros jelzőlámpa mutatja, mely összeköttetésben van a 28 műszerdobozzal. Üzeim alatt a 22 piros lámpa jelzi a hőntartás folyamatosságát, a mű­szeren beépített piros lámpa a bekapcsolást jelzi és a műszer mérésének kezdetét. A kemence nemcsak laboratóriumi hamvasz­tásra, hanem ipari célokra pl. edzésre, hőkezelés­re is alkalmas. Szabadalmi igénypontok: 1. Kemence, elsősorban laboratóriumi haszná­latra, főképpen malomipari laboratóriumok részé­re lisztek hamvasztására, melyre jellemző, hogy a fűtőterét határoló fűtő és hőszigetelő lapok tok­szerűen kialakított vasvázban vannak elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fűtőteret határo­ló lapok és azokat tokszerűen magába foglaló vasváz, a kemencéből kivehető szerkezeti egysé­get képeznek. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, melyre jellemző, * hogy a fűtőla­pokat körülvevő hőszigetelő réteg lépcsőzetesen kialakított szélükkel egymáshoz csatlakoztatható idomlapokból van. 4. Az 1. és rákövetkező igénypontok bármelyike szerinti kemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fűtőteret a vas vázon belül fűtőlapokból és azt körülvevő hőszigetelő idomlapokból össze­állított két réteg veszi körül. 5. Az 1. és rákövetkező igénypontok bármelyike szerinti kemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fűtőtér végén a kürtőkivezetéshez való nyílással ellátott idomlap van kivehetően alkal­mazva. 6. Az 1. és rákövetkező igénypontok bármelyike szerinti kemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kemence hőszigetelő feltöltése a kihúzha­tó vasvázas tokon kívüli elkülönített elrendezé­sű. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2563. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents