145490. lajstromszámú szabadalom • Készülék szilárd testek, pl. szálasanyagok fehérségének, színének és infravörös sugarakat visszaverő képességének, valamint folyadékok fény- és infravörös sugarakat áteresztő képességének vizsgálatára

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.490. SZÁM 42. h. 17—22. OSZTÁLY - SE-738. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Készülék szilárd testek, pl. szálasanyagok fehérségének, színének és infravörös sugarakat visszaverő képességének, valamint folyadékok fény- és infravörös sugarakat áteresztő képességének vizsgálatára A Textilipari Kutató Intézet, Budapest, mint a feltalálók: Székely András, Kitzinger Ferenc és Pál Sándor kutatók, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1957. március 19. Ismeretes, hogy egyes szilárd testek és folyadékok, főleg szálasanyagok infravörös sugárzást viszszaverő,' illetve áteresztő képessége mérésének az utóbbi időben nagymértékben megnőtt a jelentősége. Ilyen mérés egyrészt a katonai jellegű álcázások szempontjából, másrészt pedig a textiliák hővisszaverő-képességének meghatározása céljából szükséges. Az eddig ismert és elterjedten használt fehérség — és színmérő készülékekkel az infrasugárzást elnyelő, — illetve visszaverő-képességek közvetlen mérése nem lehetséges. A találmány tárgya olyan készülék, amelynek segítségével lehetővé válik szilárd anyagok fényes infravörös sugarakat visszaverő tulajdonságának, valamint folyadékok fény- és infravörös sugarakat átbocsátó képességének mérése. A találmány szerinti készülék révén tehát egyaránt mód nyílik a fényáteresztés, valamint a fényvisszaverés mérésére. A találmányt a csatolt rajz^mellékleten vázlatosan feltüntetett példa kapcsán ismertetjük. A készülék felépítése és működése az összehasonlítás elvének megfelelő. Az (1) fényforrásból kilépő egy sugárnyaláb a (2) kondenzoron, a (3) mikrométerrel állítható fényrekeszen, az (5) rekeszen és a (6) objektíven keresztül a (7) reflexiós gömbbe (Ulbrich göinb) jut. A' (7) reflexiós gömb belső felületéinek a fénysugár által megvilágított részére van erősítve a (8) etalon, amely az összehasonlítás alapjául szolgál. A (7) reflexiós gömb egy nyílásán van elhelyezve — a rajzon csak jelképesen jelölt — (9) és (10) fotocella, amelyek egyike a visszavert infravörös, másika a fénysugarak érzékelésére szolgál. Ugyancsak az (1) fényforrásból kilépő másik sugárkéve a (12) rekeszen, majd a (13) kondenzoron, illetve a (14) rekeszen és a (15) objektíven keresztül a (16) reflexiós gömbbe jut, amelyben •— a sugárkéve által megvilágított helyen — a (20) mintadarab van elhelyezve, a (16) reflexiós gömb egy nyílásánál a (17) és (19) fotocellák vannak heiyezve, itt is egyik a visszavert infravörös — a másik a fénysugarak érzékelésére. A (7) és (16) reflexiós gömbhöz tartozó fotocellák az egyébként ismert és a rajzon ezért fel sem tüntetett erősítő'berendezés révén vannak ószszekapcsolva úgynevezett hídkapcsolásban. Ha a (7) és a (16) reflexiós gömbökön levő, azonos rendeltetésű fotocellákon átfolyó áram azonos, akkor ezt az erősítő közvetítésével a két cella közé kapcsolt pl. Deprez műszer nulla állása jelzi. A (8) jelű etalon, valamint a (20) vizsgálandó minta a (7), illetve (18) reflexiós gömbök kivágott részeire vannak erősítve, oly módon, hogy mind az etalon, mind az anyag vizsgálandó felülete a gömb belseje felé nézzen. A vizsgálandó felület legkisebb mérete általa-* ban 20—33 mm átmérőjű, de ha ennél kisebb felület vizsgálata válik szükségessé, akkor az etalonra és a vizsgálandó mintára eső sugárkévéket szűkítjük le az (5) és (12) reteszek állításával. A még mérhető legkisebb felület kb. 10 mm átmérőjű. A folyadékok fény-, illetve infrasugárzást áteresztő képességének mérésekor a vizsgált folyadékot- a (20) reflexiós gömb felé irányuló sugárzás útjába, míg az összehasonlítás alapját képező folyadékot a (7) reflexiós gömb felé irányuló sugárzás útjába kell helyezni. A találmány szerinti készülékkel a mérés úgy történik, hogy az ismert etalont és a vizsgálandó mintát a (7), illetve (16) reflexiós gömbben elhelyezzük, majd az (1) fényforrás és az erősítő bekapcsolása után a (3) mikrométerrel a (4) fényrekeszt mindaddig változtatjuk, amíg az erősítő által összekapcsolt fotocellák áramának . különbségét jelző műszer nullát nem mutat. Ezután a (3) mikrométer célszerűen kalibrált skáláján az eredmény leolvasható.