145481. lajstromszámú szabadalom • Maximummutató szerkezet elektromos vagy más fogyasztásmérők számára

2 145.481 lehetnek előnyösek a mérőkészülék mérési pontossága szempontjából. Az említett hátrányok itt különösen akkor lépnek előtérbe, amikor kis terheléseknél a mérő forgatónyomatéka (kiesi. Többféle szempontból kifogásolható az ismert maximummérők kéfci visszaállító szerkezete is, amelyek a vontatott mutató nulla-helyzetbe való visszaállítására szolgálnak. Ezeknek a szerkezeteknek kezelése elsősorban kényelmetlen, amellett hiba, sőt üzemzavar lehetőséget is adnak, mert kevésbé gyakorlott személy kárt tehet a mutatóban. A mutató mozgatására szolgáló említett berendezés szögelfordulása nincsen korlátozva és így nagyobb részben a kezelő személy érzékére van bízva. Az ismeretes megoldások gyártástechnikailag is hátrányosak. így pl. az ablaküveg kifúrása drága és kockázatos művelet. Szerelés után apró gyártási eltolódások következtében sokszor előfordul, hogy az állítócsap és a mutatók tengelyei nem esnek egybe, ami a szerkezetet tökéletlenné teszi, mert ebben az esetben az excentrikus mozgás következtében a horog a mutatót nemcsak tolja, hanem egyben dörzsöli is, ami a készülék értékét minőségi és kiviteli szempontból lerontja. Sok esetiben javító, ill. utóműveletekkel lehet csak az említett hibákat korrigálni, ami azonban az önköltséget növeli. A találmány tárgyát képező maximummutatós fogyasztásmérőnél az eddigi konstrukciós megoldások feladása folytán és új megoldások alkalmazásával lehetségessé vált a zavart okozó szervek kiküszöbölése, és ennek eredményeképpen az ismertetett hátrányok megszüntetése. Ilyen szervnek elsősorban a mutatót visszaállító rugót (kellett tekinteni és olyan új szerkezeti megoldást választani, ami a fogyasztásmérőre változó ellennyomatékot nem gyakorol. Ezzel az egyik fő hibaforrás kiküszöbölődik és a továbbiakban a mérőnek már csak azt az állandó súrlódási nyomatékot kell legyőzni, amit a frikciósan csapágyazott vontatott mutató okoz, ami viszont könnyen kompenzálható. A találmány szerint a mutatók körívpályáját csak akkorára választjuk, hogy azok körívmozgásuk befejeztével körskálájuk végső állásából is, a mérési időszak befejezte után, kényszermenetűen visszaállíthatok null-helyzetükbe, mégpedig a szerkezet működési menetébe illesztve, egyszerű mechanikai eszközök, mint pl. rudak, karok egyenes (toló vagy húzó) vagy ívszerű (lengő, ill. billenő) működtető mozgatása révén. Ennek megoldását eredményezi az a felismerés, hogy a szerkezet akkor válik biztos működésűvé és szerkezeti szempontból előnyössé, ha a mutatók, nem mint általában szokásos, egy kb. 320—340°-os körskálán mozognak, hanem 180°-nál kisebb, célszerűen csak 0 és 90° közötti utat tesznek meg, ami mechanikailag legelőnyösebb, az egyenes mozgásnak, egyszerű eszközökkel, körmozgásba való átalakítására. A találmány tárgy át képező maximummutató szerkezet működési elvét és példaképpem kiviteli alakját a csatolt- rajz villamos fogyasztásmérővel kapcsolatos megoldásban szemlélteti. A találmánynak e leírásban példaképpen ismertetett kivitelénél a mutatók útja 90°.. A fogyasztásmérő" (1) forgórésztengelyén levő csavar hajtás a (2. és 3) áttételek közvetítésével, valamint a bontható (4) áttételen át a terheléssel arányosan működteti, ill. forgatja el az (5) tengelyen elrendezett (6) vontató mutatót. Jobb szemléltetés érdekében az ábra azt a helyzetet mutatja, amikor egy jelzési időszak folyamán ,a terhelés olyan nagy volt, hogy a (6) mutató egészen a skála végéig tolódott el. (A gyakorlatban nem fordul elő, mert erős túlterhelésnél is ez a mérő jelzési képességének a végső határáig, a skála 75%-ig engedhető meg.) A (8) mutató annak elmozdításakor annak (7) nyúlványa a frikciósan fékezett (8) maximumjelző mutatót is magával viszi, egészen a (9) ütközőig. Ha további túlterhelés lépne fel, egy a rajzban fel nem tüntetett frikciós tengelykapcsoló gondoskodik a tová'bbmozgás megszüntetéséről és ily módon a készülék védelméről. A jelzési időszak megkezdésénél, ill. induláskor természetesen a (4) áttételnél a forgásközvetítő kapcsolat fennállt, ami az előző működésszak folytatásaképpen úgy volt lehetséges, hogy a (10) elektromágnes, amely a (11) armatúrát behúzott állapotban tartotta, a (12) összekötőrúd ' és a (13) csukló révén, valamint a (14) emelőkar közvetítésével, mely utóbbi (14a) karja révén forgatólag hat- a (15) himba (15a) karnyúlványára és a himba révén a (4) áttételhez tartozó kisebb fogaskereket kapcsolódásra kényszerítette. A jelzési időszak (pl. egynegyed óra) végén egy kapcsolóóra néhány másodpercre megszakítja a (10) elektromágnes áramkörét, ezáltal a (11) armatúra is elenged és most a (16) rugó lép működésbe, és az a (12) összekötőrúd közvetítésével emeli a (13) csuklót és a (14) emelőkart. Ütközben felfelé menet egy egészen kis szakaszon a (15) himba is felfelé halad, azáltal, hogy a (17) rugó a (14a) és (15a) karokat összeszorítja, melyek ennek következtében úgy működnek, mintha egy darabból lennének, és közös mozgást végeznek. Ez az együtthaladás azonban csak addig történik, amíg a (4) fogaskerék áttételnél a kapcsolódás meg nem szűnt. A (15) himba ugyanis emelkedésekor a (18) csapba ütközik és így nem haladhat tovább felfelé, ezzel szemben a (14) szerv tovább halad most már a (17) rugót feszítve, addig, amíg a (19) csap a (20) kar segítségével a (6) m* tatot (21) ütközőcsapig, vagyis a kezdeti helyzetbe vissza nem állítja. Egy pár másodperc elteltével a kapcsolóóra által adott újabb vezérlő impulzus visszaállítja az előző helyzetet és ezzel -kezdődik a következő jelzési időszak és a készülék újabb fellépő teljesítmények jelzésére kész. A jelzési időszak végén a (8) vontatott mutató a skálának azon helyén marad vissza, ahol a (6) vontató mutató elvált tőle. A vontatott mutató visszaállítása olyképpen történik, hogy a mérő fedelén vagy valahol egy alkalmas helyen, tehát pl. ablakkeret mellett (22) hüvely van a fedélbe erősítve. A hüvelyben egy axiális irányban mozgatható és a végén rugós csappal ellátott (23) nyomógomb van. A nyomógomb illetéktelen működtetését a (24) ólomzár gátolja. Az ólomzár eltávolítása után a nyomógomb benyomható és most annak csapja valahol rányom a (25) laprugó felületére és így az arra erősített (26) lejtőslkar a (27) rugó erejét legyőzve