145471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajfélék és pakura elgázosítására

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.471. SZÁM 34. g. 11—21. OSZTÁLY - MU-112. ALAPSZÁM Kettős fekhellyé alakítható dívány Müller Ernő kárpitos, Budapest A bejelentés napja: 1958. február 8. A 143 144 számú magyar szabadalomban kettős fekhellyé alakítható dívány vagy heverő van is­mertetve, amelynek alapelvei a gyakorlatban igen jónak bizonyultak, mégis mutatkoztak bizonyos nehézségek a megvalósítás terén, amelyek kiküszö­bölése a jelen találmány célja. A nehézségek főleg a nyitással és .csukással kapcsolatosan, továbbá a méretek miatt mutatkoztak. A fenti szabadalom szerinti megoldásnál ugyanis csukott állapotban két függőleges helyzetű párna van, a hátpárna és a fejpárna, amelyek együttes vastagsága oly nagy, hogy a hátpárna majdnem teljes egészében kiáll a favázból. Ez nemcsak csúnya külsőt ad a bútor­darabnak, hanem azért is hátrányos, mert ezáltal a teljes váz, beleértve a fiókot is, kb. 14—15 cm-rel hosszabb a kelleténél. Ily módon a helyszükséglet nagy és a súly, valamint az anyagszükséglet is tetemes. A jelen találmány lehetővé teszi a párnák oly kialakítását, amelynél a fejpárna a csukott (nap­pali) helyzetben teljesen elvékonyodik, összecsukó­dik és a hát- vagy támlapárna számára lehetővé teszi a favázba való teljes behatolást. Ezáltal a bútordarabnak a függőleges hátpárna síkjára me­rőleges irányú mérete kb. 14 cm-rel rövidebb le­het, ami igen jelentős súly- és anyagmegtakarítást tesz lehetővé, az előállítást olcsóbbítja és a bútor csukott helyzetben tetszetősebb. A találmány még további részletekre is vonat­kozik, amelyeket a csatolt rajzokkal kapcsolato­san magyarázunk meg. A rajzokon az 1. ábra a csukott dívány vázlatos keresztmetszete, a 2. ábra részleges hosszmetszet és a 3. ábra a nyitott, ~ket­tős ágy vázlatos keresztmetszete. A 4. ábra a fejpárna vázának elölnézete na­gyobb léptékben; ez az ábra a párna összecsuká­sát lehetővé tevő tartót szemlélteti. Az 5. ábra a fej- és a támlapárnát félig becsukott helyzetben, de a fejpárna összehajtása (lapítása) előtt szemlél­teti. A 6—8. ábrák további részleteket szemlél­tetnek. Az 1—3. ábra szerint a bútordarab működésé­nek lényege megegyezik a 143 144 számú szabada­lom szerinti nyitható dívány működésével, de mégis azzal a fontos eltéréssel, hogy a függőleges helyzetű párnák majdnem teljes egészükben a váz belsejében vannak. Ez azáltal válik lehetővé, hogy a 11 fejpárna — a jelen találmány értelmében — kárpitozás nélkül készül, csupán két fakeretbol (rámából) áll, amelyek egymáshoz képest a 8 csap körül elfordíthatók és az éjjeli helyzetben felül levő kereten vászonbevonat van. A használó sze­mély erre a vászonra teszi a tollas párnát és így a fekvés kényelméből semmit sem von le az, hogy a fejpárnában nincsenek rugók. A 3. ábra mutatja, hogy a fejpárna két 11a és 11b kerete egymáshoz képest elfordított helyzetben a kívánt alakú és nagyságú, viszont a befordított helyzetben (1. ábra) ez a fejpárna teljesen lapos és helyet ad a 10 háttámlának. A fejpárna csukását és nyitását az teszi lehe­tővé, hogy a két keret között két egymást keresz­tező rúdból álló 18 tartó van, amely X-alakban a keretek végeit egymástól távoltartja, de amely összecsukódva a keretek összecsukását vagy haj­tását lehetővé teszi. Gondoskodni kell arról is, hogy az éjjeli, tehát szétnyitott helyzetben a fej­párna biztosan megmaradjon, mely célra az X-alakú 18 tartó bárminő ismert zárral látható el. A tartó egyik rúdján pl. mélyedést, a másikon pedig rugóhatás alatt álló pecket alkalmazunk, amely nyitás után a mélyedésbe csappan, de abból csukás végett könnyen eltávolítható. A többi részek: az 1 alváz, annak 2 hátsó fala, a 3 lábak, a 4 fiók és a 7 léc szerkezetükben a fent említett szabadalomnak felelnek meg. A 9 ülőpárna, továbbá a 12 és 13 csukok szintén e régebbi szabadalom szerintiek, melyben le van írva, hogy csukás és nyitás megkönnyítésére a 10 és 11 párnákat összekötő rugóra van szükség. Ez a rugó azonban a régebbi ismert kivitelnél nem vált be, mert a keletkező rugóerők a párnát köny­nyen megsértették, sőt esetleg a párna középső lécét ki is szakították. Ezért a találmány szerint a rugó csukott helyzetben közel függőleges he!y­zetű, alsó vége a 19a sarokvas vagy L-vas, felső vége pedig a 19b L-vas révén csatlakozik a párna vázához. Ez a szerkezet a gyakorlatban jól bevált, élettartama gyakorlatilag véve korlátlan. A 14 ru­gót így a kívánt erősségűre lehet készíteni és a csukás nagyon könnyű.

Next

/
Thumbnails
Contents