145452. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző zöldség pl. paracicsom, paprika stb. palánták rizoktóniás szártőrothadásának megelőzésére, illetve leküzdésére

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.452. SZÁM 45. 1. OSZTÁLY — KA-563. ALAPSZÁM Eljárás különböző zöldség pl. paradicsom, paprika stb. palánták rizoktóniás szártő­rothadásának megelőzésére, illetve leküzdésére A Magyar Állam, mint a feltaláló: Kaszonyi Sándor tanársegéd, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. január 13. A különböző zöldségpalánták paradicsom, pap­rika, stb. évenként ismétlődő nagy károkat szen­vednek az úgynevezett szártőrothadás, palántadő­lés miatt. Ennek a betegségnek kórokozójaként hazánkban a Pythium de Baryanum Hesse-t is­merték el. Kutatásaink során megállapítottuk, hogy a palántadőlést leggyakrabban a Rhizoctonia solani Kühn gomba okozza. A fentemlített palán­tavész hazánkban évenként átlag 20% kiesést okoz. Természetes módon sok kutatót foglalkoztatott a betegség leküzdésére irányuló módszerek kidolgo­zása. Általában a magvetések előtti talaj fertőtlení­tést alkalmazták. Ezek közül a legismertebbek: a forróvizes, a gőzöléses, a formalinos és a cink­oxidos eljárás. Forróvízes eljárás esetén a rneleg­ágyi talaj felső rétegét m2-ként 10 liter forró­vízzel locsolták meg, így sikerült a talajt mint­egy 10 cm mélyen fertőtleníteni. A gőzölési mód­szer esetében a földet üstökbe átlyuggatott vas­lemezre helyezték és ezen ún. álfenék és üstfenék közé vizet töltöttek, majd lefedés után az üst alá gyújtottak. 2—3 órai melegítés alatt az üstben levő föld 96 C°-ra felmelegedett és sterilizálódott. Ha nagyobb földmennyiségek gőzölésére került sor, akkor talaj gőzölő berendezéseket pl. gőzölő taligát vagy villát alkalmaztak. A vegyszeres el­járások közül a formalinos kezelést használták leggyakrabban, ennél a módszernél 1 m3 föld ste­rilizálása 2,5 liter 40%-os formalinos kezeléssel történt. Kísérleteztek még ZnO-os porozással is a melegágyakban m2 földfelületenként 150 g anyag felhasználásával. A felsorolt módszerek egyike sem' szüntette meg a palánták szártőrothadásos pusztulását, mert az utólagos fertőzést nem tudta megakadályozni. További hátránya a fenti mód­szereknek nehezen kivitelezhetőségükben rejlik. Kísérleteink során több vegyszer kipróbálása után megállapítottuk, hogy leghatásosabb a pa­lánták szártőrothadásos fertőzése ellen a ferri­dimetilditio-karbamát. A felhasználás módozatainak kikísérletezése közben sikerült a megfelelő keze­lési módszereket kidolgozni. Fertőtlenítésre vető­terület m2 -ként a talaj minőségétől függően meg­állapítottuk az optimális felhasználandó anyag­mennyiséget, mely laza talaj esetén 160—200 g hatóanyag;/m3 , kötött talaj esetén 120 g/m 2 vető­terület volt. A fertőtlenítés kivitelezése úgy tör­ténik, hogy a'magvak takarásához szükséges, föld­höz egyenletesen keverünk fenti mennyiségben ferridimetilditio-karbamátot (kereskedelmi név: Fuklasin). Az ily módon fertőtlenített földbe ül­tetett magok további kezelése a szokásos kerté­szeti módszerekkel történik. Másik eljárás azok­ban az esetekben nyer alkalmazást, amikor az előzetesen kezelésben nem részesült melegágyak­ban lép fel a szártőrothadásos megbetegedés, ilyen­kor a fellépő megbetegedés terjesztését 1—3% ferridimetilditio-karbamátos oldattal történő ön­tözéssel meg lehet teljes mértékben akadályozni. A felhasználandó oldat mennyisége a melegágyi talaj nedvességétől függően talaj maként 3—5 liter lehet. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás zöldségpalánták pl. paradicsom, pap­rika, stb. rizoktóniás szártőrothadásának leküz­désére, azzal jellemezve, hogy vetéskor 1—3, cél­szerűen IV2 cm vastag magtakaró földrétegbe ferridimetilditio-karbamátot keverünk poralakban egyenletesen, vagy a kezeletlen melegágyakban kikelt palántákat ferridimetilditio-karbamát 1—3%­os vizes oldatával öntözzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, melyre jellemző, hogy a ferridimetilditio-kar­bamát vetésterület m2 -ként 120—200 g mennyi­ségben kerül felhasználásra. 3. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás ki­viteli módja, melyre jellemző, hogy m2 -ként 3—5 liter 1—3%-os ferridimetilditio-karbamátot alkal­mazunk. 4. Az 1. és 3. igénypontban meghatározott eljá­rás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a ferri­dimetilditio-karbamát beöntözés után közvetlenül a palántákat az oldattal azonos mennyiségű tisz­ta vízzel locsoljuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2429t Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents