145451. lajstromszámú szabadalom • Váltóáramú villamos mérőműszer különösen impedenciák mérésére

2 145.451 helyzetében a 14 gerjesztő tekercs a 19 kapcsok megkerülésével váltakozó áramú 22 feszültségforráson, a 20 segédtekercs pedig a 22 feszültségforrás megkerülésével a 19 kapcsokon át záródik. A 14 gerjesztő tekercs áramkörét ez esetben 23, a 20 segédtekercs áramkörét viszont 24 hivatkozási számmal jelöltük. A fölső mérési tartománnyal, nevezetesen. az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 50—5000 Ohm-mai társított másik —to— kapcsolási helyzetben viszont a 14 gerjesztő tekercs 23 áramkörébe a 19 kapcsok is be vannak iktatva, a 20 segédtekercs 24 áramköre pedig meg van szakítva. A 14 gerjesztő tekercs kiegészítő áramkörét ez esetben 23b 'hivatkozási számmal jelöltük. A 21 kapcsoló szerkezet az ábrázolt példaként! kiviteli alak esetén három 21/. 21,;, 21/// szegmensből áll, amelyek közül a 21/ szegmens a 23 áramkörrel, a 21//, illetőleg 21/// pedig egy-egy 19 kapoccsal van állandóan összekötve. Amint a rajzon látható, a 14 gerjesztő tekercs vékonyabb huzalból több menettel van tekercselve, mint a segédtekercs. Kísérleteink szerint jól bevált az olyan műszer, amelynél a 10 vasmag keresztmetszete 10x18 mm-'. c 14 gerjesztő tekercs huzalátmérője 0,3 mir! menetszáma 537, a 20 'segédtekercs huzalaiul érője pedig 0,8 mm és menetszáma 101 volt. Az ábrázolt példaként! kiviteli alak esetén továbbá a 14 gerjesztő tekercs áramkörébe a gerjesztő feszültséget szabályozó 25, 26, 27 eszközök, nevezetesen állandó értékű vagy szabályozható ellenállások vannak iktatva. A 22 feszültségforrást az, ábrázolt példákénti kiviteli alak esetén hálózati 28 transzformátor 28s szekunder tekercse alkotja. A 28 transzformátor 28p primer tekercse 110, illetőleg 220 voltos hálózathoz csatlakoztatható, amelynek feszültségingadozásai 30 szabályozóval egj^enlíthetők ki. Az ábrázolt példaként! kiviteli alak esetén az alsó mérési tartomány 16a skálájának végpontja körülbelül egybeesik a felső 'mérési tartomány 16b skálájának kezdőpontjaival, a skálák pedig egymás alatt vannak elrendezve úgy, hogy az értéknövekedés iránya a skálákon egymással ellentétes, amint ezt a skálák közepén föltüntetett két nyíl jelzi. Ennek az elrendezésnek előnye, hogy a két mérési tartomány lényegében természetes sorrendben csatlakozik egymáshoz. A találmány szerinti villamos -mérőműszer kialakítható úgy is, hogy impedancia mérésen kívül feszültség mérésére is alkalmas legyen. A rajzon ilyen példakénti kiviteli alakot tüntettünk fel, amelynél a találmány értelmében a 21 kapcsoló szerkezetnek feszültségmérés végett két további •—c—, illetőleg —d— kapcsolási helyzete és ennek megfelelően a 16 skálának két további 16c és 16d skálarésze van. E kapcsolási helyzetekben a 14 gerjesztő tekercs, a dolog természeténél fogva, a 22 feszültségforrás megkerülésével 31, Illetőleg 32 ohmos ellenállással van sorbakötve, a 20 segédtekercs 24 áramköre pedig meg van szakítva. Ebben az esetben tehát a mérőműszer két mérési tartománnyal rendelkező voltmérőként működik. Két feszültségi mérési .tartománynál természetesen kevesebbet vagy többet is alkalmazhatunk. A találmány szerinti villamos mérőműszer ábrázolt példakénti kiviteli alakjának használati módja a következő: Kis impedanciák mérése végett a 21 kapcsoló szerkezetet az —a— kapcsolási helyzetbe állítjuk, amelyben a 14 gerjesztő tekerccsel a 20 segédtekercs párhuzamosan van kapcsolva. A 22 feszültségforrás feszültségét, amely például 9,5 Volt, a 28, 27, 29 és 30 eszközökkel úgy szabályozzuk, hogy a műszer 15 mutatója az alsó 16a mérési tartomány végpontjára álljon be, amely 50 Ohmnál több is lehet. A műszer belső impedanciájának és a segédszerelvényak, nevezetesen a mérendő 17 impedanciát csatlakoztató 18 vezetékek impedanciájának kiküszöbölése végett a 24 áramkört a 18 vezetékek érintkezésével rövidre zárjuk, amikor is a 15 •mutató a 16a tartomány nullpontjának közelébe megy • vissza, minthogy a 24 áramkör ellenállása gyakorlatilag zérus, a 20 segédtekercs ára rnf öl vétele nagy és az: indukált elektromotoros erő a 14 gerjesztő tekercs hatását majdnem teljesen kiegyenlíti. A műszer 33 hajszálrugójának szabályozásával a 15 műszermutatót most a 16a skála nullpontjára állítjuk, majd a 24 áramkör már említett rövidre zárásának megszűntetésével ellenőrizzük a 15 mutató és a 16a skála végpontjának az előbb már elért fedését. Amennyiben eltérés mutatkoznék, a 26, 27, 29, 30 elemek segítségével korrekciót hajtunk végre. Ezután újból rövidzárlatot létesítve ellenőrizzük a nullhelyzetet és. így tovább. Ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, amíg a 15 műszermutató rövidzárlatkor a 16a mérési tartomány skálájának nullpontjára, a rövidzárlat megszűntetésekor viszont e skála végpontjára be nem áll. Ezután a 18 vezetékek útján beiktatjuk a mérendő villamos mennyiséget, nevezetesen a 17 impedanciát, A 15 mutató ekkor a 16a skálán nyilvánvalóan a 17 impedanciának megfelelő skálabeosztás előtt fog megállni, minthogy a 20 segédtekercs ellenértelmű kitérítő hatása a 17 impedancia arányában csökken. Nagyobb impedanciák mérésekor a 21 kapcsoló szerkezetet a —b— kapcsolási helyzetbe állítjuk, amelyben a 20 segédtekercs 24 áramköre meg van szakítva, a 14 gerjesztő tekercs áramköre viszont a 23b úton, vagyis a 19 kapcsokon át záródik és a 22 feszültségforrást teljes egészében tartalmazza. Utóbbi ez esetben például 50 Volt. A 33 hajszálrugó útján mindenekelőtt visszaállítjuk a műszer eredeti feszültségi állapotát, majd a 15 mutatót a 26, 27, 29, 30 elemek útján a 16bi tartomány kezdőpontjára állítjuk, amely 50 Voltnál kevesebb is lehet. Ezután beiktatjuk a mérendő 17 impedanciát. Az impedancia beiktatása folytán a 14 gerjesztő tekercsen föllépő feszültségesés csökken és a 13, 14 tekercsek kölcsönhatásának változása folytán a 15 mutató a 16b skála előtt elmozdulva a keresett impedancia értékének megfelelő skálabeosztás, előtt áll meg, lényegében tehát a megnövekedett impedanciaértéknek megfelelően mozdul el. Amennyiben a műszert voltmérőként kívánjuk alkalmazni, a mérendő feszültség nagyságrendje szerint a 21 kapcsoló szerkezetet a —e— vagy