145442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás facsiszolat és újságpapír előállítására

145.442 3 után a sűrítőedény kivezető nyílásánál a csiszolatot 10%-os kénsav hozzáadásával semlegesítjük és azután a papírgyártáshoz ismert módon felhasználjuk. E munkamódszernél azt tapasztaltuk, hogy azonos papírgyártási eljárás esetén a régebbi gyártmányokhoz viszonyítva, amelyeknél közönséges facsiszolatot használtak, a gépek sebességét W—25%kal lehet emelni. A jelen találmány szerinti facsiszolattal készített papír szakadó hossza általában véve 20%-kal nagyobb, mint az ismert eljárásokkal előállított papíroké, noha a felhasznált cellulóza anyag mennyisége több, mint 10%-kal kevesebb, mint az ismert eljárásoknál. A lentiekben ismertetett találmány egyik fontos alkalmazása az újságpapír előállítása. Az újságok nyomtatására alkalmas papír, mint ismeretes már sok év óta az egész világon hiánycikknek tekintendő. A szükséglet, ül. fogyasztás ugyanis nagymértékben emelkedik és a termelőberendezések ezzel az emelkedéssel nem tudnak lépést tartani, noha a papíripari gépek sebességét rendkívül nagymértékben emelték. A gyártásnál nehézségeket okoz többek között az is, hogy az eddig is igen nagy mennyiségben használt facsiszolat minősége nem felel rneg a papíripari gépek említett nagy működési sebességének. A facsiszolat ugyanis az eddigi minőségben nehezen vízteleníthető és emellett szilárdsága sem nedves, sem száraz állapotban nem elegendő. Hogy az olcsó újságpapír készítésénél viszonylag nagy százalékban tartalmazhasson a papír facsiszolatot, lontos, hogy ennek a csiszolatnak igen jó szilárdsági tulajdonságai legyenek. Ennek elérésére a csiszolás műveletét úgy irányítjuk, hogy az őrlési fok nagy legyen, viszont nagy őrlési fokoknál a szilárdság növekszik ugyan, de a csiszolat víztelenítéséhez szükséges idő is növekszik. Ez azt jelenti, hogy jó szilárdsági tulajdonságok esetén számolni kell a nehéz víztelenítéssel, aminek természetszerű következménye, hogy a papíripari gépek sebességét csökkenteni kell, vagy elkerülhetetlen a szárítási részleg nagyságának növelése, ami viszont a fűtőgőz-szükségletet növeli. A problémának tacsiszolat készítésnél való megoldása, tehát jó szilárdság elérése azonos vagy kisebb őrlési foknál, a mai napig nem sikerült. Az újságpapír készítésénél a facsiszolat nedves szilárdsága rendkívül fontos tulajdonság. Mégis minden eddigi gyártmánynál a csiszolat nedves állapotban gyenge és így eddig nem sikerült oly újságpapír előállítása, amelyben legalább 15% cellulóza anyag ne lenne. Ennek a cellulózának az adagolása újságpapírnál csak azért szükséges, mert a kizárólag facsiszolatból készített papírszalag nedves állapotban a szitán nem elég szilárd és ezáltal elszakad. A papírgyártásra használt cellulóza szilárdsága nedves állapotban azért nagyobb, mert ennek az anyagnak nagyobb a szálhosszúsága, más szóval kifejezve a rostok hosszabbak. Összefoglalva megállapítható, hogy a nehéz víztelenítési lehetőség az elégtelen nedves-szilárdsággal együtt, figyelembe véve a száraz állapotban mérhető szilárdság elégtelen voltát is, meggátolja az újságpapírnak kizárólag facsiszolatból való készítését és a papíripari gépek sebességének további emelését. Ezt a problémát az eddig ismert facsiszolat-készítési eljárásokkal nem lehetett megoldani, mégis az utóbbi időben több oly javaslat volt, melyek szerint cellulóza és facsiszolat használata helyett félcellulóza-anyagok alkalmazását ajánlották. Ez azonban a gyárak nagyrésze számára túlságosan költséges és messzemenő átalakítást tenne szükségessé, emellett pedig e javaslatok nem alkalmasak arra, hogy velük számottevő famegtakarítást lehessen elérni. így ezek a javaslatok a gyakorlatban eddig nem vezettek eredményre. Igen alapos kutatómunkával megállapítottuk, hogy kitűnő minőségű facsiszolatot lehet előállítani, ha a fát — újságpapír készítése céljából — a csiszolás előtt vagy alatt oxigénleadó peroxidos vegyület vizes alkalikus oldatával kezeljük. Ilyen vegyület lehet pl. a nátriumperoxid, alkálivagy földkáli perborát, -perkarbonátok, -perfoszlatok vagy ehhez hasonló anyagok. Fontos emellett, hogy az alkálival duzzasztott rostok a csiszoló üzemben foganatosított teljes további eljárás során, tehát mind a durva- és. finom-fajtázásnál, mind pedig a finomításnál ebben a duzzadt állapotban maradjanak. A vegyszereket oldott állapotban adagoljuk az anyag kezelésére használt és körfolyamatban mozgó teljes vízmennyiséghez. Lehet a fát csiszolás előtt több órán át áztatni abban a vízmennyiségben, amelyet köráramlásra fogunk használni és amely az említett, oxigénleadó vegyszereket tartalmazza. Lehet továbbá a fát az adagoló tölcsérben, tehát a csiszológépbe jutáskor ífyeh vízzel permetezni. Az adagoló tölcsérben, ill. abból felszálló gőzök alkalmasak arra, hogy a fát jól és előzetesen átitassák (impregnálják), miáltal könnyebbé válik a szilárd rostok és szövetek lágyítása, ül. szétszedése. Ezzel az eljárással a termelést 35—45%-kal lehet növelni. Mivel ez a növekedés többlet-energiafogyasztással nem , jár, a fajlagos erőszükséglet a csiszolásnál lényegesen csökken. Azt találtuk továbbá>, hogy különlegesen jó eredményeket lehet elérni, ha az oxigénleadó vegyületeket oly mennyiségben alkalmazzuk, hogy a száraz fa 100 súlyrészére kb. 0,2—1,2 súlyrész aktív oxigén jut. Azt találtuk végül, hogy jó facsiszolat készítése céljából előnyös, ha a besűrítést alkalikus közegben végezzük. Ezzel az eljárással oly facsiszolat készíthető, amely a régiekkel azonos vagy kisebb őrlési fok mellett nagyobb szilárdságot mutat. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi alapvetően eltérő sajátosságú és az alak szempontjából az eddigiektől teljesen eltérő facsiszolat készítését. Az ily módon nagymértékben javított rostanyag lehetővé teszi az újságpapírnak cellulóza adagolása nélkül igen gyors járatú, korszerű papíripari gépeken történő előállítását és emellett a szilárdsági tulajdonságok javítását. Példa: A kérgétől megfosztott, csiszolásra alkalmas fát a csiszoló művelet megkezdése előtt betonkádban kb. 10 órán át vízben áztatjuk olyképp, hogy ez a vízmennyiség az alkálit nátronlúg és hidrogénperoxid alakjában tartalmazza. Ez a víz a csiszolás folyamán körfolyamatban áramló, már használt vízmennyiség lehet, amelyet a csiszológép üzemszünetében az említett betonkádba szivattyúztunk. Üzemközben a fával együtt távozó vizet állandó szinten tartjuk, mely célra a körfolyamatban áramló vízből elvett vízmennyisé-