145392. lajstromszámú szabadalom • Eszköz szálak, fonalak, huzalok és máseffélék egyenletességének és teltségének oprikai vizsgálatára
Megjelent: 1959. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.392. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — TE—168. ALAPSZÁM Eszköz szálak, fonalak, huzalok és más effélék egyenletességnek és teltségének optikai vizsgálatára Institut für Textiltechnologie der Chemiefasern, Eudolsíadt (Német Demokratikus Köztársaság) Befam Willy mechanikusmester, Oberpreilipp über Rudolstadt/Thür. A bejelentés napja: 1958. január 20. Szálak, fonalak, huzalok és más effélék egyenletességének mérésénél fontos, hogy a próbadarab keresztmetszetét lehetőleg sok, illetve minden oldalrój. megvizsgáljuk és így kifogástalan, reprodukálható eredményt kapjunk. Egy erre/való ismert eljárásnál a próbadarabot állítható, többpofás rés közepén helyezik el és több fényforrás segítségével, melyek sugarai a próbadarabot ugyanabban a síkban érik, fotocellára úgy képezik le, hogy a sugarak a réssel mindenkor egy és ugyanazt a beesési szöget zárják be. Ennél a:-: eljárásnál a próbadarabot a rések számának megfelelő számú több oldalról vizsgálják optikailag. A próbadarab letapogatásához minden rés számára külön fényforrásra van szükség. Ez a mérési módszer tehát kielégítő lehet kerek vagy megközelítően kerek kereszmetszeiű próbadaraboknál, de nem teszi lehetővé a próbadarab valóban mindenoldali vizsgálatát, ami pedig pl. alakos keresztmetszetű tárgyak mérésénél elengedhetetlen követelmény, ha kifogástalan eredményhez akarunk jutni. Ezenkívül az eljáráshoz a fényforrások, valamint a hozzávaló kondenzorlencsék és akromátok számánál fogva aránylag bonyolult készülék szükséges. Egy másik eljárásnál a keresztmetszet mindenoldali vizsgálatát azzal teszik lehetővé, hogy a próbadarabot a hossza irányában világítják meg, miközben diafragmán vezetik át. A próbadarab keresztmetszete a diafragma lyukát részben kitölti és így befolyásolja a fotocellára eső fényáramot, melyet alkalmas módon regisztrálnak. Az utóbbi eljáráshoz tartozó eszköznél a próbadarabot a diafragma előtt terelőgörgő megkerülésével vezetik a fényáram körzetébe, ami után az a ^iafragmán áthalad, végül további terelőgörgőt megkerülve távozik a fényáramból. A próbadarabnak a diafragma előtti és utáni irányváltoztatása következtében a próbadarab, illetve annak árnyékolása a fényforrás fénykúpjába esik és így, legalábbis bizonyos határok között, mindenképpen zavarja a keresztmetszetek teljesen kifogástalan vizsgálatát. A találmány szerinti eszköznél a próbadarab szintén a hossza irányában kapja a fényt, és a diafragmán áteső fényt a próbadarabnak a diafragmán való áthaladása folyamán ugyancsak fényéi /ét rm\ c Uá\ il illetve f )toelemmel mérjük ii ost •>/ ib31 "> f^rfobb -\ v-U b a tuny1 /val tu/Ob lbllk Ll llO( \ rhltl t n i C \, * 1( o 1 i piob^di i cl < zj i ^i t i g\ t i it bu ut'ui flek tor u i > i -> i iivnn 1a; " g íian c-, bot s a f^i \' ) » i o L me í o te 1 1 v . pl tö daiab it, e/rte-^ A eg tr fmaío , i i'-f1' 1 -! j, '\ -fragma és cella pedig olyan elrendezésűek, hogy a próbadarab egyenes vonalban halad végig a sugarak útján. A rajz a találmány szerinti eszköz egyik kiviteli alakját példaképpen, vázlatosan tünteti fel. Az 1 fényforrásból kiinduló fénysugár a 2 lencserendszeren át a 3 reflektort éri, erről visszaverődik és a 4 diafragma, ill. fényrekesz 8 nyílásába jut. A szál egyenes vonalban áthalad a 7, 8 nyílásokon, majd a fényérzékeny 5 cella 9 nyílásán, mely cella a 4 rekesz nyílásán áthaladó, a próbadarab vastagsága szerint változó fényt méri. A mérés eredményének rögzítése alkalmas ismert módon történik. Az ismertetett eszköz a lehető legegyszerűbb felépítésű. A mérő fényáram útjában nincsenek idegen testek, úgyhogy adva van a lehető legnagyobb biztosíték kifogástalan, ismételhető mérési eredmények elérésére, hiszen a próbadarabot keresztmetszeti alakjától függetlenül minden oldalról vizsgáljuk. Ezzel az eszközzel a futó fonálon, szálon vagy huzalon végezhetünk méréseket és így az az egyszerűsége mellett igen alkalmas üzemi ellenőrzésekhez.
