145384. lajstromszámú szabadalom • Alágyújtó
2 145.384 és kályhákhoz pedig 5x5x10—12 cm nagyságú hasábalakú darabok megfelelőek. Célszerű az alágy új tó-darabokba nyílásokat vagy lyukakat belesajtolni, melyek előnyösen elősegítik a későbbi olajbaitatási műveletnél az olaj felszívódását és felhasználáskor az alágyújtásnál az égéshez szükséges levegő cirkulációját is. A sajtolásnál csak oly nagy nyomás alkalmazása szükséges, amely az anyag felhasználásáig szükséges összetartását biztosítja, úgyhogy az még kézi erővel működtetett s^jtolókkal is elvégezhető. Célszerű oly nyomás alkalmazása, ami a gyurmából a vizet kisajtolja, hogy az elkövetkező szárítási folyamatot lerövidítsük. 3. Szárítás: nyáron természetes napmeleggel és légárammal is lehetséges, télen zárt térbeni hőkezeléssel, gőzzel vagy más módon, mint pl. aszalóberendezéssel» vagy rendelkezésre álló megfelelő berendezéssel. 4. Olajba itatás: merítéssel, úsztatással, permetezéssel, vagy olaj átáramoltatásával. Előnyös, vékony (híg) tüzelőolajat használni. Az olajjal itatás művelete után az alkalmazott eljárástól függően, célszerűen a használt berendezésből eltávolítás közben, pl. merítéses eljárásnál, a merítő kosárból lecsöpögtetéssel, vagy csöpögő tálcán vagy pályán továbbítás közben, a feleslegesen feltapadt olajmennyiséget lecsurgatjuk. Az olajba itatás művelete történhetik a felhasználási helyen is, pl. kosárban olajtartályba merítéssel és lecsöpögtetéssel, ami különleges berendezés nélkül, kézileg is könnyen elvégezhető. A leírt módon előállított és kezelt alágyújtó most már felhasználásra kész, azt pihentetni, szárítani nem szükséges, hanem szállítható, kívánalom vagy szükség szerint kötegeléssel vagy csomagolással. A találmányi eljárással 'készült alágyújtó gyu- ' faszállal is meggyújtható. A meggyújtás gyorsítása érdekében előnyösen az alágyújtó darabok felületét vagy annak egy részét laza gyújtórétegborítással is készíthetjük. E célból a sajtoló alakmintába alul és felül száraz apró hulladékokat, száraz pöszmétét szórunk, ami a nedvesség hatására a mintába sajtolt darabok felületére tapad és meggyújtásakor azonnal lángra gyúl úgy, hogy az a papírgyűjtés szerepét tölti be. A találmány lényegét elsősorban a nemzetgazdaságilag eddig veszendőbe ment anyagok faanyagot pótló alágyújtósként! felhasználásának megoldása képezi és ebből következőleg az alágyújtó a leírt kiviteli alaktól és munkafolyamattól eltérőleg is készíthető. Ilyen eltérő kiviteli mód lehet pl. az alágyújtó alakja, nagysága is. Készíthető A kiadásért felel: a az alágyújtó a szokásos brikettek alakjában is, sajtolható a tar ikettsaj toló gépeken is, miáltal azok nagy teljesítőképességéből adódó szabad kapacitása is hasznosítható. Egyes munkaműveletek módosulhatnak meglevő berendezésekhez is, így pl. az olajba itatás megvalósítható forgó dobban olajjal kevert forgatással. Kazán üzemeknél nagymennyiségben összegyűlő, önmagában eltüzelésre nem használható, de éghető pernyepor is belekeverhető az alágyújtó'k anyagába. A kísérletek során nyert tapasztalatok és tüzelés-technikai mérések igazolása szerint 0,16 kg súlyú és 1/3—2/3-as arányban papíriszap és textilgyári hulladék (pöszmet) összetételű találmány szerinti alágyújtó fűtőértéke kb. 1000 kcal. és 20—23 perc alatt üzembiztosan 'meggyújtotta a kis gáztartalom miatt köztudomásúan nehezengyulladó kokszot is, amire ugyanilyen súlyú „Tüker" alágyújtó "puhafából készült fazsámollyal együtt sem képes, úgyhogy az akár kályha, akár kazánokhoz felhasználandó kivitelében megfelel 3 komplett (csomag -4- fazsámoly) „Tüker" kályha vagy kazán alágyújtó teljesítményének. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás alágyújtó előállítására, melyre jellemző, hogy szerves hulladékanyaghoz kötőanyagként nedves papíriszapot adunk hozzá és ezek gyurmává dagasztott keverékéből alapdarabokat sajtolunk, majd szárítjuk és olajjal beitatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti alágyújtó előállításának foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az alakdarabokat az olaj beszívásának és az égési levegő cirkulációjának elősegítése céljából lyukakkal vagy furatokkal készítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti alágyújtó előállításának foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az alakdarabok felületén vagy annak egy részén égethető szerves anyagok hulladékából laza borítóréteget alkalmazunk. 4. Az 1. vagy rákövetkező igénypontok szerinti alágyújtó előállításának foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy anyagába szerves hulladékanyagként fonódák, szövődék, kártolóüzemek, lenes kendergyárak, kötszerüzemek pöszmet vagy szöszmet néven ismeretes hulladékait, cirokseprőkészítés hulladékait, kukoricaszár, vagy csutka, napraforgó, nád zúzalékait, rizshéjat keverünk. 5. Az 1. vagy rákövetkező igénypontok szerinti alágyújtó előállításának foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az alakdarabokat üregen át rúdalakban való sajtolással és feldarabolással készítjük. és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2422. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda Lássió