145382. lajstromszámú szabadalom • Vonóshangszer
Megjelent: 1959. cktóbcr 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.382. SZÁM 51. c 1—12. OSZTÁLY - SE-787. ALAPSZÁM Vonóshangszer Szendőfi Pál adóügyi előadó, Tatabánya A bejelentés napja: 1957. október 2. Az eddigi hegedűépítési szabályok a mai modern fizikai törvények alkalmazásával tökéletesbítő módosításokat kívánnak. Találmányi feladat tehát: a vonóshangszerek tökéletesítése. E leírás ugyan csak a hegedű fizikáját tárgyalja, amely azonban megfelelő méretarány átültetéssel — és természetesen — vonatkozik a mélyhegedű, cselló és nagybőgő fizikai működésére, illetve tökéletesítésére is. A hegedű hangjában érzékelhető interferencia jelenség akként küszöbölhető ki, ha a rezonátorszekrény oldalait húrirányban, a húrtartógomibtól a nyakbeengedése felé s éppen úgy az arra merőleges irányban, vagyis a mélyrezgésű" húrok oldala felől a magas rezgésű húrok oldala felé s mindkét esetben 3 mm-t szűkítjük. E ferde síkban történő — a hegedű fedőlapjának felragasztása előtti — becsiszolás után az oldalmagasság méretei a következők: a corpus alsó, legszélesebb méretezésénél, a mélyrezgésű húrok oldalán: 33 mm, — a magasrezgésű húrok oldalán: 30 mm, — míg a test felső, kisebb alkatánál és ennek legszélesebb méretezésénél, a mélyrezgésű húrok oldalán: 30 mm, — a magasrezgésű húrok oldalán: 27 mm, — a húrtartógombnál: 31 mm, — míg a nyakbeengedésnél 28 mm. Az oldalszűkítés mértékmeghatározását egyébként bármilyen méretezésű vonóshangszerre nézve, az alábbi két képlet segítségével számíthatjuk ki: a) Ha a hosszanti (longitudinális) szűkítés = L, a hangszer hossza = h, és a hosszúsági állandó szűkítési tényező = 117, akkor h L = , 117 b) Ha pedig a szélesség (transyersalis) szűkítés == T, az oldal magasság = m, a 11-es osztószám pedig az állandó szűkítési tényező, akkor T = -m - • 11 E képleteknél a méreteket mm-ekben állítjuk be és a kapott eredmény is mm-ekben adja a szűkítés értékét. Egy hangszer belsejében levő levegőtömeg elsődleges szerepe, hogy különböző méretezésű oszlopai a megszólaló hangokkal rezonanciába kerüljenek s így saját rezgésükkel a megszólaló hang intenzitását emeljék, valamint a tökéletes hangszínt és. hangkaraktert aláfestésükkel megadják. Így a hangszínképző elemek legfőbb dominánsa a belső levegőtömeg alkalmas meghatározása. A magas hangokhoz kisebb, az elmélyülő hangok felé pedig mind nagyobb levegőtömegre van szükség. Az itt felsorolt követelményeknek teljes egészében eleget tettünk a fentebb vázolt oldalszűkítéssel már meghatározott levegőtömeg beállításával. Hangerő, hangszín és térintenzitás szempontjából a mély hangok keltéséhez és rezonáns átvételéhez puhább és vastagabb, a magas hangokhoz pedig keményebb és vékonyabb anyagra van szükség. E törvényszerűség a vonóshangszereik húrjainak megválogatásában ugyan gyakorlati alkalmazásra talált, ellenben teljes mellőzése látható a vonóshangszerek rezonátorszekrényeinek falvastagság méretezésében, vagyis az eddigi építési szabályok szerint úgy a mély, mint pedig a magas rezgésű területek egymással azonos falvastagság méretezéssel épülnek. A hegedű eorpusa ugyanis négy rezgési területre oszlik, éspedig: a két í-íyuk közepét összekötő egyenestől a húrtartógomb felé, a mélyrezgésű húrok oldalán a G-húr hangjainak — a magasrezgésű húrok oldalán az É-húr hangjainak rezgésterülete fekszik, míg az előbbi vonalmeghatározástól a nyakbeengedés felé, a mélyrezgésű húrok oldalán a D, a magasrezgésű húrok oldalán pedig az A-húr hangjainak rezgésterülete helyezkedik el. E törvényszerű rezgésfelületek elhelyezkedésének megfelelően kell tehát megadni a különböző falvastagság méretezéseket is, amely a következőképpen történik: Az É-húr rezgési területének falvastagság méretezése az f-lyuk közepéig teljesen a cremonai építési szabályok szerint történik. A G oldal rezgési területe azonban cca. 0,5 mm-rel erősebb méretezésű és innen a perem felé ugyanolyan arányú a falvékonyodás, mint az É-húr rezgési területe mentén úgy, hogy a peremnél cca. 2,5—2,7 mm-t ér el. — A felső D és Á rezgési területeknél az előbbivel azonos kidolgozás alkalmazandó, de fordított értelemben, vagyis az A rezgési terű-
