145363. lajstromszámú szabadalom • Faipari hengeres csiszológép

Megjelent: 1959. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS '" 145,363. SZÁM 38. c. OSZTÁLY — MA—739. ALAPSZÁM Faipari hengeres csiszológép Maksay Kálmán asztalosmester, Budapest A bejelentés napja: 1957. szeptember 24. A faiparban elterjedten használják a hengercsiszoló gépeket, amelyek célja a falemezek, pl. bútorlapok pontos méretre csiszolása, de érdesített felülettel, hogy a furnér jól ragasztható legyen. A gép működésének lényege az, hogy a falemezt gépi erővel egy gyors forgásban tartott csiszolóhenger alatt mozgatják el, amely a munkadarab haladási irányával ellenkező irányban forogva annak felületét a kívánt méretre csiszolja. Az ismert és eddig használt efféle gépeknél a falemez mozgatása végnélküli gumiszalaggal történt, aminek azonban igen nagy hátránya, hogy pontatlan munkát ad. A gumiszalag ugyanis rugalmas, ill. utánengedő anyag és ezáltal a csiszolóhenger nyomása a falemezt elmozdította a kívánt, pontos helyzetéből, a lemez bizonyos billenő mozgással haladt el a csiszolóhenger alatt és így méretei pontatlanok voltak. Az eltérések sok esetben az ilyen gépnél számottevőek és a gép mindig bizonyos mennyiségű selejtet gyárt. E hátrányok kiküszöbölésére megkísérelték már a falemeznek fémgörgőkkel történő vezetését is, ismeretesek tehát oly faipari csiszológépek, amelyeknél a lemez vezetése nem utánengedő anyaggal, hanem fémgörgőkkel történik. Ezzel azonban a kitűzött célt nem sikerült elérni, a munka továbbra is pontatlan volt, gyakran oly mértékben, hogy a gyártmányt nem lehetett használni. Ez Magyarországon sokszorosan hátrányos, mert a fa nagyrészt külföldről beszerzett hiánycikk. A nehézség ezeknél a gépeknél onnan adódott, hogy a vezetésre egymás mellé helyezett görgőket használtak, amelyek azért nem alkalmasak a falemez pontos vezetésére, mert a csiszolandó lemezen kidudorodások vannak és akkor, amikor ezek a görgőn áthaladnak, a lemezt megemelik. A csiszológépeken megmunkálandó lemez viszonylag durva' munkával készül, igen gyakran több darab összeenyvezésével, és így a lemeznek mindkét felületén kisebb-nagyobb kiemelkedések vannak. Mikor egy kiemelkedő rész két görgő között van, a lemez mély helyzetet foglal el, mikor pedig a kidudorodó rész az egyik görgőn halad át, az egész lemezt megemeli. A következő pillanatban a lemez megint lesüllyed és mikor a kidudorodás a következő görgőre kerül, ismét felemelkedik, és így tovább. Nyilvánvaló tehát, hogy a görgős vezetéssel sem sikerül sima és pontos csiszolómunkát végezni, a lemezek ezeken a gépeken is kismértékben billenő mozgással haladnak át és így pontatlanul kerülnek ki a gépből. A találmány lehetővé teszi a lemezek pontos megmunkálását, ill. csiszolását; e célból a jelen találmány értelmében a vezetésre helybenállő, simára csiszolt felületű fémlemezeket használunk, amelyeken a falemez (bútorlap) jól felfekszik és sima, egyenesvonalú mozgással halad át. A lemez átvezetésére gépi erővel hajtott továbbító görgőket használunk és mivel hátrányos lenne, ha ezek a görgők a falemezt erősen a vezető fémfelületre szorítanák, a fémlemez a hajtott továbbító görgő alatt meg van szakítva és itt támasztógörgő van, amelynek legfelső alkotója a vezető fémfelülettel pontosan egy szintben van. Ily módon a falemez alatt állandóan nagyméretű, sima vezetőfelület van, tehát mozgás közben gyakorlatilag véve csak egyenes vonalban haladhat, illetve a billenés elhanyagolhatóan kis mértékre csökken és a pontosság az eddiginek sokszorosa, ill. a keletkező hibák az eddigi hibáknak csak kis tört részével egyenlők. A csatolt rajz a találmányt vázlatos oldalnézetben ábrázolja. A munkadarabokat, tehát falemezt (bútorlapot) az —1— fémlemez vezeti, melynek felső, vezető felülete simára van csiszolva. Az —1— lemez felett van a —6— csiszolóhenger, melyet a rajzon fel nem tüntetett motor vagy más erőforrás a nyíllal jelölt irányban forgat, tehát úgy, hogy a henger alsó része a rajz szerint balról jobbra mozog. A munkadarab haladási iránya ezzel ellentétes, amit ugyancsak nyíl jelez. A —6— csiszolóhenger előtt, az —1— vezetőlemez fölött van © hajtott —3— továbbítóhenger, mely alatt, úgy, amint már említettük, az —1— vezetőlemez meg van szakítva és e megszakítás helyén van egy nem hajtott —2— támasztógörgő, melynek legfelső alkotója pontosan az —1— lemez felső vezetősíkjában van. Hasonló a helyzet a csiszolóhenger után,