145343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pigmens-nyomószínezékek előállítására szubsztantív textilszínezékekből

Megjelent: 1959. október lo. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.343. SZÁM 22. d. OSZTÁLY - JA~334. ALAPSZÁM Eljárás pigmens-nyomószínezékek előállítására szubsztantív textilszínezékekből Jankó Dénes oki. vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. november 21. Ismeretes a textilfestési technológiában az az eljárás, melynek során szubsztantív színezékekkel megfestett árukat rögzítőszerekkel kezelnek, ami által az ilyen festések színtartóssága (valódisági értéke) lényegesen javítható. Különösen jó eredmények érhetők el ilyen módon á rézzel utánkezelhető szubsztantív színezékek esetében. Az ily módon kezelt festések jó valódisági értéke azzal magyarázható, hogy a szálra felhúzott színezék az utánkezelésre alkalmazott rézsóval és a rögzítőszerrel vízben nem oldódó komplexvegyületet képez a szálon. Ezt az eljárást a szubsztantív színezékekkel való festés terén már régóta alkalmazzák, nem történt azonban még kísérlet arra, hogy az ilyen módon keletkező, oldhatatlan színezék-komplexeket a textilszínezési technológia más területein is hasznosítsák. A jelen találmány alapját az a felismerés képezi, hogy a szubsztantív színezékekből a fentebb ismertetett elv alkalmazása révén a pigmensnyomás gyakorlati követelményeit jól kielégítő, emellett az eddig ismert hasonló értékű pigmensnyomószínezékeknél jóval olcsóbb nyomószínezéket lehet előállítani. Ha ugyanis rézzel utánkezelhető szubsztantív színezékeket vizes oldatban rézsóval és valamely az illető színezékkel csapadékot képező rögzítőszerrel reagáltatunk, akkor a szubsztantív színezék mennyiségileg kicsapódik, a színezék rézzel és a rögzítőszerrel képezett, vízben nem oldódó komplexvegyülete alakjában. Ez a komplex festéksó, megfelelő módon stabilizálva, alkalmazható nyomómasszák előállítására. Az ilyen nyomómasszákkal jó valódisági értékeket mutató nyomásokat készíthetünk. Ily módon a találmány szerinti eljárással az olcsó szubsztantív színezékek felhasználásával is kielégítő színtartósságú nyomás készítése válik lehetségessé. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitele célszerűen a következő módon történhet. A rézzel utánkezelhető szubsztantív színezéket vízben, forralás közben oldjuk. Ekkor hozzáadjuk a sztöchiometrikus mennyiségű rézsót és rögzítőszert tartalmazó, 80—90 C° hőmérsékletű vizes oldatot. Ennek hatására az szubsztantív színezék komplexvegyülete nagytérfogatú, laza csapadék alakjában mennyiségileg kicsapódik, és az oldat — ha elegendő (mennyiségű lecsapószert alkalmaztunk — színtelen marad. A levált komplex színezéksót leszűrjük és forró, majd hideg vízzel mossuk. Ezt a csapadékot — a megfelelő fizikai szerkezet megóvása érdekéiben — nem szabad megszáradni hagyni, hanem ebben a friss, nedves állapotban kell stabilizálni. A stabilizálás célszerűen oly módon történhet, hogy a friss, nedves csapadékhoz valamely olyan anyagot adunk, amely meggátolja a csapadék további beszáradását. Jól beváltak erre a célra a nyomómasszában is alkalmazott alkilcellulóz-alapú sűrítők, mint pl. 1 rész Renose V és 8 rész víz elegye. A stabilizálás történhet magának az elkészítendő nyomómasszának a sűrítőjével is. Az ily módon stabilizált színezék^kornplex akár azonnal felhasználható nyomómassza készítésére, akár huzamos ideig tárolható későbbi felhasználás céljaira. A stabilizált színezék-komplex zárt edényben akár egy évig is eltartható, anélkül, hogy hátrányos változást mutatna, de még nyitott edényben tartva sem szenved néhány hét alatt olyan változást, amely felhasználhatóságát károsan befolyásolná. Ezzel a stabilizált színezékkel történik azután a nyomómassza elkészítése, sűrítő és kötőanyag alkalmazásával. A nyomás és az azt követő további műveletek (szárítás, rögzítés, mosás) lényegében ismert módon, a nyomómasszában alkalmazott segédanyagok tulajdonságainak figyelembevételével történnek. A találmány szerinti eljáráshoz elvileg bármely rézzel utánkezelhető szubsztantív színezék felhasználható, amely az ismert rögzítőszerekkel nehezen oldódó vagy oldhatatlan komplexet képez. Így pl. igen jó eredményeket értünk el Coprantinbraun GRLL, Coprantingelb 2G, Coprantinblau 3RLL, Coprantingrün 3GLL vagy Chlorantinlichttürkisblau Gll színezékek alkalmazásával. Rögzítőszerként az ilyen célra ismeretes, rézsóval keverhető és a szubsztantív színezékekkel oldhatatlan komplex képzésére alkalmas szerek használhatók. Az eddig ismeretes ilyen szerek lehetnek pl. melamin-formaldehid előkondenzátumok, alifás szerkezetű kondenzációs termékek stb. Kísérleteink során különösen jó eredményeket értünk el pl. a „Copran-