145341. lajstromszámú szabadalom • Hőátadó eljárás és berendezés

143.341 Ha a terhelés csökken, akkor a berendezésben keringő nagyobb szemcse a 8 pneumatikus cső alján kialakított kettős 75 kifolyó csövön kifolyik és a körfolyamatból kiválik, míg a terhelés növekedésénél kisebb szemcsék, 67 ejtődob felső végéhez csatlakozó 69 vezetéken át a szemcseleválasztó 70 térbe kerülnek és itt kiválnak. A kivált szemcséket a szakadozott vonalakkal rajzolt csöveken át a megfelelő szemcsetartályba vezetjük. A terhelés növekedés esetében a kéménybe is beépíthetünk szemcsekiejtő szervet, ahonnan a szemcsét a megfelelő tartályba vezetjük. Szerkezeti részleteiben a találmány az igénypontok keretén belül sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Hőátadó eljárás, melynél a hőleadó gáz és a felhevítendő levegő közötti hőátadásnál mozgatott közvetítő közeg talál alkalmazást, melyre jellemző, hogy a hőcserét oly finom szemcsés anyag közvetíti, melynek alsó mérethatárát a felmelegített lég-, illetve gázáramból mechanikus kiválaszthatóság, felső határát pedig a lég-, illetve gázáramokkal való szállítási lehetőség szabja meg. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a hőcsere-anyag zöme 1000 ju-nál kisebb, célszerűen 100—500 //, méretű, minek következtében a hőcserében résztvevő légnemű közeg a finomszemcsés anyagot lebegő állapotban tartja. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a légnemű közeg a hőcserét közvetítő közeggel egy irányban áramlik. 4. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a légnemű közeg a hőcserét közvetítő közeggel ellenirányban áramlik. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a légnemű közeg legalább egy hőcseretérben a hőcserét közvetítő közeggel egy irányban és legalább egy hőcseretérben a hőcserét közvetítő közeggel ellenirányban áramlik. 6. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a hőcserében résztvett apró szemcsét ventillátorral táplált pneumatikus szállítócső viszi vissza a körfolyamba. 7. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a finomszemcsés anyagnak a felfelé szállítását a hőcseretér magassági mérete által megszabott kürtőhatás létesíti. 8. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy generátorgáz nyomási' energiája létesíti az aprószemcsés anyag szállítását. 9. Berendezés az 1., 2., 4. és 6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kivitelére, jellemezve két egymás fölött fekvő, egymással közlekedő aknával, melyek közül a felső a füstgázhőcsere-tér, melyben a felülről lefelé vonuló finomszemcsés anyagot az ellenáramú forró füstgáz lebegő állapotban tartás közben felmelegíti, míg az alsó a tevegő-hőcseretér, melyben a fölülről lefelé hulló forró finomszemcsés anyag melegét az ellenáramú hideglevegő áramnak adja át, jellemezve továbbá a kihűlt homokot a körfolyamatba visszavezető ventillátorral (1. ábra). 10. A 8. igénypont szerinti berendezés változata, jellemezve három hőcseretérrel, melyek közül kettő a velük közlekedő harmadiknál mélyebb szintben fekszik, továbbá a finomszemcsés anyag körfolyamatát biztosító eszközzel, célszerűen az alsó szintben fekvő hőkicserélő térből a finomszemcsét a felső szintben fekvő hőcseretérbe szállító ventillátorral, ehhez csatlakozó pneumatikus felszálló csővel, az alsó szintben fekvő hőcserélők fenekéből elágazó, a pneumatikus felszálló csőbe torkolló vezetékkel, a pneumatikus felszálló cső felső végét körülvevő ejtődobbal és ez utóbbit a gázhőcsere térrel összekötő vezetékkel (2. ábra). 11. A 10. igénypont szerinti berendezés változata, jellemezve a füstgáz melegét hasznosító (I) hőcseretér alatt elrendezett (II) légihőcseretérrel, azzal lényegében egy szintben elrendezett, generátorgáz melegét hasznosító (III) hőcseretérrel, az (I) füstgáz-hőcseretér fenekéből elágazó, a (II, III) hocsereterek felső részébe torkolló (13, 14) vezetékkel, az egyszintben fekvő hőcsere terekből kifolyó hideg finomszemcsés anyagot a pneumatikus (8) felszálló csőbe vezető (16) csővel és pneumatikus (8) felszálló cső felső része körül elrendezett, az (I) hőcseretér felső végével közlekedő (9) ejtődobbal, mimellett a generátorgáz üzemi nyomása • elegendő a gáznak a hőcseretereken való átnyomásához és egyetlenegy ventillátor elegendő (2. ábra). 12. Az 1. igénypont szerinti berendezés változata, jellemezve a (I) füstgáz-, a (II) levegő- és a (III) gázgenerátor-hőeseretérnek egy szintben való elrendezésével (3. ábra). 13. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a (II) levegő-hőcsereteret a (8) pneumatikus szállító cső felső végét körülvevő (9) ejtődobból kiinduló (23) cső táplálja levegővé és hogy a (II) levegő-bőeseretérből U-alakú (17, 18) cső indul ki, melynek felszálló (18) szárába az (I) füstgáz-hőcseretér fenekéből kiinduló, e hőcseretér felső végébe pedig a (9) ejtődobból elágazó (10) cső torkoll, míg az U-alakú cső felszálló (18) ágának felső végét körülvevő (19) ejtődob a (II, III) hőcseretereket táplálja finomszemcsés anyaggal (3. ábra). 14. A 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, két egy szintben fekvő (I, II) hőcseretérrel, jellemezve a pneumatikus (8) felszálló cső felső végét körülvevő (24) ejtődobból kiinduló, az ejtődob felső végéből elágazó, a (II) levegő-hőcseretér alsó részébe torkolló (26) vezetékkel, az (I) füstgázhőcseretér felső végét körülvevő ejtődobból a (II) levegő-hőcseretér felső részébe torkolló (28), valamint a (II) hőcseretér fenekéből kiinduló, a (8) felszálló csőbe torkolló (29) vezetékkel (4. ábra). 15. A 8—10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melynél a három hőcseretér lényegében egy szintben fekszik, jellemezve a pneumatikus (8) felszálló csövet körülvevő (9) ejtődobból elágazó, az (I) füstgáz-hőcseretér felső részébe torkolló finoanszerncse-vezető (79) csővel, a ((9) ejtődob felső részét a (II) levegő-hőcseretér alsó részével, összekötő (23) vezetékkel, mely tér fenekéből elágazó (16) cső a pneumatikus (8) fel-