145341. lajstromszámú szabadalom • Hőátadó eljárás és berendezés

145.341 3 melynél a hőcsere az egyik aknában egyenáramú, a másikban ellenáramú. I a füstgáz és II levegő-hőcseretér. A füstgázok az 1 nyíl irányában alul áramlanak az I hőcseretérbe, majd felfelé áramlásuk közben a 8 pneumatikus felszállócső felső torkolatát körülvevő 24 ejtődobból elágazó, az I hőcseretér alsó részébe torkolló 25 csövön át hozzáfolyó, az ábrán fel nem tüntetett szórókúpon egyenletesen szétszórt aprószemcsés anyagot felfelé viszik, mert a füstgázok áramlási sebessége nagyobb az aprószemcsék lebegési sebességénél. A hideg füstgázok a 2 nyíl irányában távoznak. Ennél a megoldásnál tehát a hőleadó közeg, azaz a füstgázok és a hőfelvevő közeg az aprószemcsés anyag egy irányban áramlanak és így az I aknában a hőcsere egy irányú. A forró aprószemcsék az I hőcseretér felső részét körülvevő 27 ejtődobban kiválnak a füstáramból és a 28 vezetéken át a II levegő-hőcseretérbe kerülnek, ahol a 24 ejtődob felső részéből elágazó 26 vezetéken át alul beáramló és felfelé vonuló hideg levegővel ellenáramban cserélnek hőt A II hőcseretér alján lehullott, hideg aprószemcsék a rézsútos 29 vezetéken át a pneumatikus 8 felszálló csőbe és innen a 7 ventillátor keltette légaram hatására a 24 ejtődobba, majd az I hőcseretérbe kerülnek vissza, amikor is a folyamat ismétlődik A II hőcseretérben felhevült levegő a 4 nyíl irányában távozik a felhasználás helyére. Az 5. ábra a hőátadó berendezésnek további kiviteli alakját szemlélteti, melynek jellegzetessége, hogy a hőcsere részben egyenáramú, részben ellenáramú. Ennél a megoldásnál is három hőcseretér talál alkalmazást. I a füstgáz-hőcseretér, II a levegőelőmelegítő tér. A csőszerű III hőeserecsőben a 30 nyíl irányában beömlő, majd felfelé áramló generátorgáz (torokgáz) szállítja felfelé az I füstgáz-hőcseretérben felmelegített, és a tér alján a 33 csövön át kifolyó izzó aprószemcséket. A csőszerű III hőcsere-térben tehát egyenáramú hőcsere folyik le. Az I hőcseretérben az 1 nyíl irányában beömlő, alulról felfelé áramló füstgázok, a 9 ejtődobból elágazó 79 vezetéken át az I hőcseretérbe hulló aprószemcsét felhevítik. A III cső felső végét körülvevő 31 ejtődobba kiejtett aprószemcsés anyag a 32 csövön át a II hőcseretér felső részébe hull. E II térben a 7 ventillátor által a pneumatikus 8 szállító csövön át felemelt és a 9 ejtődob felső részéhez csatlakozó 23 csövön át a' II térbe alul beáramló levegőt ellenáramban felmelegíti. A forró levegő a II hőcseretérből fent 4 nyíl irányában távozik a felhasználás helyére, míg a hideg aprószemcse a 16 vezetéken át a pneumatikus 8 felszálló csőbe kerül. A 6. ábra szerinti megoldásnál a ventillációs erőmű ki van küszöbölve. Ez a megoldás a hőcsereterek elrendezése tekintetében a 2. ábra szerinti megoldáshoz hasonló. I a füstgáz-hőcseretér, II a generátorgáz-hőcseretér és III a levegő-hőcseretér. A pneumatikus 8 szállító csőben az üzemi szükségletnek megfelelő mennyiségben a 34 nyíl irányában beömlő generátorgáz-áram vonul felfelé és, magával viszi a II és III hőcsereterekből lent kifolyó és a rézsútos 16 csövön a 8 szállítócsőbe kerülő, hideg aprószemcsét. Az aprószemcse a 9 ejtődobban kiejtődik, ahonnan a 10 vezetéken át az I hőcseretér felső részébe kerül. Az ezen való áthaladás közben felhevül, majd a 15 vezetéken és a 13, 14 elágazásokon át a II, III hőcsereíerek felső részére kerül. A III levegő-hőcseretérbe nagymennyiségű levegő beáramlását az I füstgáztér szívóhatása teszi lehetővé. A 9 ejtődob felső részéből elágazó 23 vezeték a II levegőhocsereter alsó részébe torkollik. Az ez utóbbin alulról felfelé áramló, a forró szemcse^ anyag által felhevített légáram a 4 vezetéken át jut a felhasználás helyére. Rendkívül egyszerű megoldást szemléltet a 7. ábra, melynél ventillátor nem talál alkalmazást. Itt a füstgázok, a huzat növelésére a kemenceboltozat .fölé épített igen magas I hőcseretérben alulról felfelé áramlanak. Az aprószemcsék keringtetésére ugyanis elegendő az I füstgáztérben a hőmérsékletkülönbség következtében fellépő sebesség is. Az I hőcseretérbe a II levegő-hőcseretér fenekéből a 47 csövön át beömlő aprószemcsét a forró füstgáz felfelé viszi, miközben melegét az aprószemcsés anyagnak adja át. A lehűlt füstgázok fent a 84 nyíl irányában távoznak, míg az aprószemcse a 42 ejtődobból, a 43 csövön át kerül a II hőcseretérbe, melybe alulról hideg levegő áramlik be és felfelé áramlása közben a 43 csövön át befolyt aprószemcse melegét veszi fel. A forró levegő a 44 csőtoldaton át kerül a felhasználás helyére. Ez a megoldás főleg ott talál alkalmazást, ahol csak részleges melegmennyiséget kívánunk átvenni. A 7. ábra szerinti megoldás termikus hatásfoka fokozható, ha a generátorgáz előmelegítésére a II hőcseretérrel párhuzamosan egy harmadik hőcsereteret rendezünk el. Az aprószemcsés berendezések úgy vannak méretezve, és azok áramlási viszonyai is olyanok, hogy adott teljesítményhez bizonyos szemcsenagyságnál adják a legjobb eredményt. Ezért a szükséges szemcsenagyságot fajtázással (szitálással), légszéreléssel teremtik elő. A fajtázás külön fajtázó berendezéseket tesz szükségessé. A találmány e berendezéseknek és az azok működtetésével járó munka- és energiaszükségletnek kiküszöbölését, illetve oly pneumatikus aprószemcseszállító berendezés létesítését célozza, mely egyúttal fajtázóberendezésként is szolgál. Ily megoldást a 8. ábra szemléltet vázlatosan, a hőcsereterek elhagyásával. A berendezés a következő megfontoláson alapszik: A pneumatikus szállítóberendezés felszálló csövén a kiejtődobig, adott terhelésnél, adott sebességű levegő áramlik felfelé, mégpedig nagyobb terhelésnél nagyobb, kisebb terhelésnél kisebb sebességű levegő. A berendezés tehát nagyobb terhelésnél nagyobb szemcsékkel dolgozik, mint kisebb terhelésnél. Ha tehát a pneumatikus felszálló csőbe az adott terhelés által igényeltnél nagyobb szemcséket adagolunk, a felfelé irányuló légáram ezeket alul kiejti, míg a terhelés igényelte kisebb szemcséket a rendes kiejtődobon túlviszi és külön kiejtő-, illetve gyűjtődobban rakja le. A berendezés tehát lehetővé teszi nem fajtázott aprószemcséknek hőcsere-anyagkénti felhasználását. Ha ezt az anyagot a pneumatikus felszálló