145324. lajstromszámú szabadalom • Égő, illetve égőbetét
Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.324. SZÁM 4. g. 44—55. OSZTÁLY — EE—446. ALAPSZÁM Égő, illetve égőbetét Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Tolnai Ágoston mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1957. április 30. Izzólámpák, fénycsövek és rádiócsövek egyes gyártási műveleteinél, pl. beforrasztás, állványtárcsakészítés, stb., világítógázzal működő égőket alkalmaznak vákuumtechnikai gépeiken. Eddig ezek az égők három vagy négy, esetleg többlyukú égőbetéttel voltaik ellátva és úgynevezett gyújtóláng használatával működtek, hogy a berobbanás veszélyét elkerüljék. Az ilyenfajta égőik komplikált kivitelük, valamint bonyolult és költséges gyártásuk ellenére sem oldották meg jól feladatukat, hogy az üveget a legkedvezőbb formában és helyen olvasszák. A találmányunk szerinti új égőfej szerkezete és egyben gyártása is lényegesen egyszerűbb, és az eddigi többlyukú égőfej valamennyi hibáján segít. Égőbetétümk csak egyetlen furattal rendelkezik, szemben az eddigi töfoiblyukú égőkkel. A gyújtóláng is elmarad, mert berob'banásra nem érzékeny. Találmányunkat olyan égő képezi, amelynek égőbetétjét az jellemzi, hogy egyetlen furata van, a furat olyan kúpban van elhelyezve, amelynek csúcsszöge kedvezően 45°. Az égőbetét előterének átmérője 7-—8 szorosa a furaténak, az égő furat hossza legalább 15 mm. Égőnk egy példaképpeni kiviteli alakját ábránk kapcsán mutatjuk be, amely égőnk hosszmetszetét ábrázolja. (1) a gázbeömlő nyílás, (2) az átömlőnyílás, (3)' az égőtest, (4) az átmeneti kúp, (5) az égőüreg, (6) pedig az égőfal. (7) jelöli az égőbetétfalat, (8) az égőelőteret (gáztér), <9) az átmeneti kúpot, (10) az égőfuratot, (11) az égőfurat kúpos végződését, míg (12) az égőkúpot. E kúp csúcsszöge előnyösen 45°. A találmányunk szerinti égőfej a régi, többlyukú égővel szemben számos előnnyel rendelkezik. Az égőfej szerkezeti és gyártási egyszerűsödését már megemlítettük. Ezzel együtt jár a karbantartás egyszerűsödése is, a találmányunk szerinti égőfej karbantartása lényegesen egyszerűbb, mint a többlyukú égőké és lényegesen ritkábban is (kb. V2 évemként) van erre szükség, mint azoknál, ami szintén komoly előny, tekintetbe véve azt, hogy egy vákuumtechnikai gépen meglehetősen sok ilyen égő van alkalmazva. A kúpos égőfej kialakítása nemcsak az égő hűtését segíti elő, hanem úgyszólván kiküszöböli a berobbanás veszélyét és ezáltal elmaradhat a gyújtóláng és a szerkezet tovább egyszerűsödik. Nagy jelentőségű a színesfém takarékosság szempontjából az, hogy míg a többlyukú égők rézből készültek, a találmányunk szerinti égő anyaga fényes folytacél. Ez egyben olcsóbbá is teszi az égőt. A láng határozott alakú, jól látszik, így jobban is beállítható, szemben a többlyukú égőkkel. A lángnak kifejezett fúvóhatása van, ami megint kedvező az üveg formálása szempontjából. Ezek következtében a találmányunk szerinti égővel előállított vákuumtechnikai üvegtárgyak (ballonok, tárcsák, állványok, stb.) jobb minőségűek és kevesebb törés is fordul elő, mint többlyukú égő alkalmazása esetén. Egy másik jelentős előnye égőnknek a gáztakarókosság. Világítógáz fogyasztása kevesebb, mint fele a többlyukú égőének. Ez évente többszázezer m3 világítógáz megtakarítását teszi lehetővé. Szabadalmi igénypontok: 1. Égő, amely égőtestből (3) és egy égőbetétből (7) áll és az égőtest gázbevezető nyílása (1) merőleges az átömlőnyílásra (2) és egy átmeneti kúppal csatlakozik az égőüreghez, azzal jellemezve, hogy égőbetétjének csupán egyetlen furata (10) van, és a furat olyan kúpban (12) van elhelyezve, amely kedvezően 45°-os kúpszögű és az égőbetét hengeres előtere (8) (gáztér) az égőfurat (10) átmérőjénél 7—8 szorosan nagyobb átmérőjű és az égőfurat hossza legalább 15 mm. 2. Az 1. igénypont szerinti égő kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy anyaga fényes folytacél. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2416. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda Lfszló
