145321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kedvező villamos tulajdonságokat mutató kerámiai testek előállítására
Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 145.321. SZÁM 21. c. 54—56. OSZTÁLY - EE—315. ALAPSZÁM Eljárás kedvező villamos tulajdonságokat mutató kerámiai testek előállítására A Magyar Állam, mint a budapesti Műszaki Egyetem Elektrokémiai Tanszékének jogutódja Feltalálók: Déri Márta budapesti, Csordás István budapesti, Lányi Béla budapesti, Lelkes Gábor budapesti, Veres Zoltán, Karcag-Berekfürdői, Vámossy Ákos budapesti, Visy László budapesti lakosok A bejelentés napja: 1956. január 2. Közismert tapasztalat, hogy pl. a zsugorított korundtárgyak, olvasztott kvarc, stib. kiváló villamos szigetelő képességűek és ezt a szigetelő képességüket aránylag nedves levegőben is megtartják, mert felületük nem higroszkópos. Közismert az is, hogy különféle anyagokból készített szigetelők dielektromos tulajdonsága az anyag összetételétől függ. De ismert dolog az is, hogy a nagyfrekvenciás technikában olyan fontos dielektromos veszteségi tényező (tangens-delta) csak különböző fogásokkal állítható be olyan értékekre, melyek a nagyfrekvenciás követelményeket kielégítik. A tangens-delta azonban különösen kisebb frekvenciáknál tapasztalatok szerint nem csupán az anyagi minőségtől, hanem az elkészítési módtól is jelentősen függ és közismert dolog, hogy a kisfrekvenciás tartományokban még azoknál az anyagoknál is, — melyek a nagyfrekvenciás birodalomban jól használhatók, mint pl. a kereskedelemben kapható korund, vagy a kalit, stb. — kedvezőtlen tulajdonságokat mutatnák. Kísérleteink közben megállapítottuk azt, hogy kisfrekvenciás készülékeikben a korund-tárgyak tangens-delta értékét jelentősen javítani lehet, ha a teljes bezsugorodási hőmérséklet felett, mintegy 250—300 fokkal magasabb hőmérsékletre hevítjük őket. Közismert dolog, hogy jelenleg az iparban pl. korundot, mintegy 1780—1800 C°-on zsugorítják. Azt tapasztaltuk, hogy ha zsugorítás után még kb. 2000 C°-ra hevítjük, akkor a tangens-delta értéke kisfrekvenciáknál is olyan kedvezővé lesz, amit az ismert anyagokkal (kalit, stb.) nem lehet megvalósítani. Iparilag azonban ezt az eljárást végrehajtani éppen azért nem lehetett eddigelé racionálisan, mert a zsugorított korundtárgyak lágyulási pontján túl kell haladnunk, (majdnem a megömlési hőfokot kell elérjük), hogy e kedvező tulajdonságot az illető darab felmutathassa. Tudományosan laboratóriumban ugyan meg lehet valósítani ezt a hőkezelést is, de a tárgyak, forma-, és mérettartása bizonytalanná válván, előírt alakokat nagyiparilag így racionálisan készíteni nem lehet. Tapasztalataink szerint felhasználható arra a célra; hogy kicsiny frekvenciák esetében is igen kicsiny tangens-deltájú villamos szigetelő testeket lehessen előállítani, mert az általunk kidolgozott eljárás szerint készített és 1580 C°-on bezsugorodó korundtárgyak hőmérsékletét lényeges deformációk nélkül lehet felemelni, pl. 1800—1850 C°ra, mikor is a nevezett célnak megfelelő tangens deltájú szigetelőik kedvező műszaki viszonyok között gazdaságosan állíthatók elő. •, Kísérleteink ellenőrzésére a szigetelőanyagok veszteségi tényezőjének 'méréséhez a Távközlési KTSZ^ben kidolgozott, szélesfrekvencia-sávon működő Schering-hidat (50 c—300 ke) használtunk. Eme híd normál fargókondenzátorának szigetelése kellett, hogy 20 periódustól 300 000 periódusig lehetőleg a frekvencia-függvényében állandó és kicsiny dielektromos veszteségű legyen. A Calitcsoport anyagai (calit, elizolit) nagy periódusszámon ugyan jó eredményt adnak, de a kicsiny — 100 periódus/sec értékek körül — a veszteség rohamosan emelkedik. Ezek a szigetelők ezenfelül erősen higroszkópikusak is, ezért szigetelő hatásuk rossz. A kvarcüvegből készült szigetelő golyók 60— 80,10""4 tg S-t mutattak. Az elektrosztatikus tér iránya a golyón keresztül kb. egyértékű leolvasást adott. A . kristályos kvarc viselkedését egészen szabálytalannak 'találtuk. Egyes darabok igen jók, 1,5—2,10-4 tg s -val. Ugyanebből a darabból más helyen mérve 20—40,10~4 a tg s . Az általunk védendő eljárással zsugorított korundból készült kísérleti golyók, melyeknek átmérője kb. 10 mm volt, a következő értékeket mutatták (kb. 20 db középértékéből számítva): 100 per/sec-nál tg S == 2,10~4 amit más, jelenleg ismert szigetelőkkel nem lehetett elérni. Ez az érték még nagyobb periódusoknál sem sokat veszít.
