145317. lajstromszámú szabadalom • Réselthengeres nyújtómű, főleg kártolóipari gyűrűs fonógépekhez

2 145.317 elengedi (A-helyzet), amely a —4— terelővillákon a ballonfeszültség hatására lecsúszik a —2— réseithenger és —3— nyomóhenger érintkezési pontjáig (B-helyzet). A réselt hengeren a sodratot adó —2b— résen kívül még a —2a— rések vannak kiképezve (3. és 4. ábra), melyek a —2b— résekhez képest tengelyirányban kifelé eltolt és 90°-kai elfordított helyzetűek. Az elfordítás mértéke természetesen 90°-tól eltérő is lőhet. A —2a— résen át a feszültség hatására a fonal beszalad a sodratot felengedő résig, majd (két réselésű henger esetében) 1/4 fordulat után szabadon beugrik természetes helyzetébe (C-helyzet). A —2— réseithengeren a —2a— fonalbevezető rés és a —2!b— sodrat felengedő rés úgy van elhelyezve, hogy —3— nyomóhenger zökkenőmentes lagördülése biztosított. A sodratbevezető réses megoldás —4— terelővillák nélkül is alkalmazható. Ez esetben a terelővilla helyett a fonal becsúsztatást maga a fonó végzi el egy kézmozdulattal. A találmány egy másik kiviteli alakjánál a hornyolt hengeres kivitelben készült nyújtóműnél (5. és 6. ábra) a fonal a következőképpen jut viszsza eredeti helyére: A fonó a fonalat felemeli az —1— behúzóhengerpárig és beengedi futni a —2— réseithenger és —3— nyomóhenger közé, ahol az a —2— réseithengeren körbefutó —10— horonyba beérve a —6— ütközőhuzalokba beleütközik. Ezután a fonal összekötése az elöfonallal minden nehézség nélkül megtörténhet, ugyanis —10— horonyban a fonalat a hengerpárok közül egyik sem húzza. A bekötés után a —7— billentyűt lenyomva a —6— ütközőhuzalok eltávolodnak a huzal útjából és így a fonal a —10— horonyból az ezzel közvetlen összeköttetésben levő —2b— sodratot felengedő résbe át tud ugrani. A fonal eredeti helyére való visszaugrását gátló szerkezetre azért van szükség, mert azt a —2— réseithenger húzná és így a bekötés nehézségekbe ütközne. A —6— ütközőhuzalokat imagábaíoglaló szerkezet a —7— billentyű lenyomásával a —8— csap körül elforgatható. A visszaállítást —9— ellensúly végzi. Ha azonban a —10— körhorony nem a tengelyről merőleges síkban van, hanem excentrikus vagy ferde helyzetű olyképp, hogy egy része a nyomóhengeren kívül van, akkor a —6— ütközőre nincsen szükség. Ekkor ugyanis a horonynak a nyomóhenger melletti részébe helyezett fonal könnyen bejut a ferde hornyon át a —2b— réshez, A réseithengeres' nyújitómű alsó két nyomóhengerének megfogási és terhelési vázlatát a 7. ábra szemlélteti. A réseithengeres nyújtómű két hengerének egymástól való távolságát a nyújtáshoz szükséges fajlagos sodraitól kel függővé tenni. A nyoimóhengerpár beállítását úgy kell elvégezni, hogy az alsó hengerpár a helyén marad és a felső réselt hengerpárt mozdítjuk el. Ezért a felső hengeren levő —3— nyomóhenger megfogása a —11— tartókon történik, melyek a réselt nyújftóhenger csapágyaihoz vannak szerelve. Ez lehetővé teszi a hengerek gyors beállítását. A felső nyomóhenger a szükséges terhelést a —12— nyomóhenger tartótól kapja. Az alsó nyomó-hengerre a —12— kar szintén rátámaszkodik —13— rugós befogó pofájával. A két önbeállító golyóscsapággyal ellátott nyomóhengerpár részére a szükséges terhelést önsúlyuk, a —12— kar súlya, továbbá a —14— súly biztosítja. A —14— súly a —12— karhoz csuklósan kapcsolódik. A —14— súly másik karja állíthatóan van kiképezve, hogy a hengerek legkedvezőbb beállítása lehetővé váljék. A találmány szerinti önbefűzős nyomóhengerelrendezés a réseithengeres nyújtóműveknél gazdaságosan, nagyüzemileg alkalmazható, azzal a fonalszakadás javítása az eddiginél jóval rövidebb idő alatt és egyszerűbben történhet meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Réseithengeres nyújtőmű, főleg kártolóipari gyűrűs fonógépekhez, azzal jellemezve, hogy a nyújtóhengeren vagy a nyomóhengeren oly vezetőfelület vagy kivágás van, amelyen át a szál a nyújtóhenger réseléséhez juthat. 2. Az 1. igénypont szerinti nyújtómű kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a szál vezetése végett a nyomóhenger egyik végfelülete domború. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti nyújtómű kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a réselt nyújtóhengeren egy vagy több a réshez képest elfordított és eltolt helyzetű lapítás, ill. további" rés van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti nyújtóímű kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a réselt nyújtóhenger rése oly hosszú, hogy a nyomóhenger végén túlér. 5. A 3.. vagy 4. igénypont szerinti nyújtómű kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a nyomóhenger felett terelővilla (4) van a szál vezetésére. 6. Az 1. igénypont vagy a 2. igénypont szerinti nyújtómű kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a nyújtóhengerfoen a szálat a réshez vezető körhorony van, amely előnyösen excentrikus alakú olyképp, hogy egy része a nyamóhengeren túlér, a másik része pedig a nyújtóhenger résével érintkezik. 7. A 6. igénypont szerinti nyújtómű kiviteli alakja, mélynek jellemzője, hogy a horonnyal (10) ellátott réselt henger (2) mellett e horonyból a fonal kijutását megakadályozó, de billentyűkar lenyomására csuklópont (8) körül eltávolítható ütközőhuzal (6) van elhelyezve. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti nyújtóműhöz való nyomóhenger megfogó és terhelő szerkezete, melynek jellemzője a felső hengerpár állítható megfogását lehetővé tevő tartó (11), amely a réselt nyújtóhenger csapágyaihoz van erősítve, az alsó nyomóhengerpárra rugós befogópofával (13) csatlakozó, de a felső nyoonóhengeirpárra is támaszkodó, súllyal terhelt kar (12). 4 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2415. Terv Nyomda, 1959. — Felelős vezető: Gajda László