145315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szpiramicin előállítására szintétikus táptalajon
145.315 3 is, mint pl. rezet, molibdént, vanádiumot; ezek annyiban előnyösek, hogy megnövelik a Streptomyces fejlődésének sebességét vagy intenzitását. Az itt leírt ammóniumsó- és féimsó-alapú szintetikus közeg alkalmazása számottevő előnyökkel jár, mert a szóbanforgó anyagok könnyen és olcsón beszerezhetők. Emellett a pontosan ellenőrizhető egyszerű vegyi termékek alkalmazása sokkal nagyobb mértékben teszi lehetővé a közeg állandó összetételének biztosítását, ami pedig a fermentációk biztosabb reprodukálhatóságát eredményezi. E reprodukálhatóíjág következtéiben a fermentációk sokkal jobban irányíthatók lesznek, ami a szpiramicin gyártása során különösen olyan esetekben lehet fontos, amikor a három alkotórészt különböző arányokban tartalmazó termékeket kívánunk előállítani. így módunkban áll a végtermékben jelenlevő szpiramicin I mennyiségi arányát tetszés szerint olyképpen növelni vagy csökkenteni, hogy a táptalaj ammóniumsó-, alkálifoszfát- és kalciumkarbonát-tartalmát akár külön-külön, akár egyidejűleg változtatjuk. Ha pl. az összes aimimóniumsó-tartalom az optimális koncentráció-'tartománynak megfelelő értékeknél nagyobb vagy kisebb, akkor ez a teljes szpiramicin-termelés csökkenését eredményezi, de a szpiramicin I mennyiségi aránya a termékben megnövekszik. Hasonlóképpen a közeg kalciumkarbonát-tartalmának megnövelése — az összes többi alkotórész mennyiségének változatlanul hagyása mellett — a szpiramicin I mennyiségi arányának .megnövekedését vonja maga után, míg a monokáliumfoszfát-tartalotn megnövelése ellenkező hatással jár. Ha természetes táptalajokkal olykor tapasztalhatunk is ilyenfajta hatásokat, ezeket a nyersanyagok összetételének elkerülhetetlen ingadozása folytán nem lehet rendszeres módon előidézni. Az alábbi példák a találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait szemléltetik, a találmány köre azonban nem korlátozódik ezekre a példákra. 1. példa 2 literes Erlenimeyer-lombikba 250 ml-t töltöttünk az alábbi összetételű táptalajból: Kukoricalekvár (50%-os száraz kivonat) 40 g Glükóz 20 g Nátriumklorid 5 g Magnéziumszulfát 1 g Vízvezetéki víz 1000 ml A pH-értéket nátriumhidroxiddal 6,8-ra állítottuk be, majd még az alábbi anyagokat adtuk a táptalajhoz: Ezután a következő szintetikus tápközeget készítettük el: Kalciumkarbonát Szójaolaj 5 g 4 ml Ezt a táptalajt 45 percig sterilizáltuk 120 C° hőmérsékleten. Lehűlés után beoltottuk a Streptomyces ambofaciens N. R. R. L. 2420 törzs szilárd táptalajon nevelt tenyészetével. A tenyészetet ezután rázóasztalon 48 óra hosszat rázattuk. Keményítő Ammóniumklprid Nátriumklorid Magnéziumszulfát Monokáliumfoszfát Vízzel feltöltve 40 g 5 g 20 g 1 g 2 g 1000 ml-re. A közeg pH-értékét nátriuimhidroxiddal 6,8-ra állítottuk be, majd hozzáadtuk még az alábbi anyagokat: Kalciumkarbonát Szójaolaj 5 g 4 ml Az így elkészített tápközegbőll 40—40 ml-t töltöttünk 300 ml-es Erlenmeyer-loim'bikokba. Végül még hozzáadtunk cinkszulfátot és kobaltkloridot is, az alábbi táblázatban megadott mennyiségi arányokban. Az Erlenmeyer-lombikokat ezután 30 percig sterilizáltuk 120 C° hőmérsékleten, majd lehűlés után beoltottuk őket a 2 literes Erlenmeyer-lombikokban nevelt kultúra 5 ml-jével, utána pedig rázóasztalon rázattuk őket 25 C° hőmérsékleten. A hatodik, hetedik és nyolcadik napon meghatároztuk a képződött antibiotikum mennyiségét, a kultúra maximális aktivitásának meghatározása céljából. A kapott eredményeket az alábbi táblázat mutatja: A tápközegben jelenlevő cinkszulfát kobaltklomg/liter rid mg/lil. Maximális Az egyes szpiramiciaktívitás nek ahánya %-ban f1 g/ ml I. II. III. 0 0 540 48 22 30 3 0 590 25 60 15 4 0 590 22 60 18 5 0 580 14 74 12 3 0,3 600 19 69 12 4 0 645 23 61 16 5 0 710 25 53 22 10 0,3 760 15 50 35 20 0,3 770 10 58 32 30 0,3 850 12 56 32 40 0,3 740 8 62 30 50 0,3 680 10 58 32 2. példa 300 'ml-es Erlenmeyer-loimbikokba 40—40 ml-t töltöttünk az alábbi összetételű tápközegből: Keményítő Ammóniumklorid Nátriumklorid Magnéziumszulfát Cinkszulfát Kobaltklorid CoCl3 • 6H2 0 Szójaolaj Vízzel feltöltve 40 g 5 g 20 g 1 mg 5 mg 0,3 mg 4 ml 1000 ml-re. Hozzáadtunk még monokáliumfoszfátot és kalciumkarbonátot is, az alábbi táblázatban megadott mennyiségi arányok szerint. Az egyéb kísérleti feltételek megegyeztek az előző példa szerintivel.
