145291. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lomha ipari kemencék, pl. forgódob-kemencék önműködő szabályozására

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.291. SZÁM 80. c. 16—17. OSZTÁLY — WA—68. ALAPSZÁM Berendezés lomha ipari kemencék, pl. forgódob-kemencék üzemének önműködő szabályozására Institut für Wärmetechnik und Automatisierung der Silikathüttenindustrie (W. T. I.), Jena-Burgau (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: dr. Costa Harald egyetemi tanár, Jena-Lobeda; Kötschau Peter mérnök, Jena A bejelentés napja: 1957. június 25. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1956. június 26. A találmány lomha ipari kemencéket, pl. üveg­kádakat, forgódob-kemencéket önműködően sza­bályozó és ellenőrző berendezés, mely lehetővé teszi a kemenceüzem előzetes beszabályozását. Így pl. a cementgyártásnál az ehhez használt gépi berendezéseket általában lényegileg kézzel szokták vezérelni. Ez folyamatos tüzeléstechnikai ellenőrzésekkel történik, amit, ismert módon, mu­tatós vagy regisztráló mérőműszerek, pl. léghuzam-és hőfokmérők, nyomásmérők, CVmérő műszerek stb. végeznek el a kemencerendszeren. Már ismeretesek egyes, az ipari kemencék üze­ménél fontos tényezőket vizsgáló berendezések is, melyeket lomha kemencéknél is alkalmaznak, ilyenek pl. a gyors gázvizsgálók vagy a fűtőérték­írók. E két berendezés azonban nem kielégítő, mert a gyorsvizsgáló csak gázhoz alkalmas, szén­portüzeléshez azonban nem. Ugyanez áll a fűtő­értékíróra nézve is. A kemenceüzemnek csupán a hőmérsékletből kiinduló ellenőrzése és szabályo­zása is célszerűtlen és nem kielégítő, mert a ke­mence fajtájától függően bizonyos körülmények között több óra, üvegkádaknál éppenséggel 24 óra is eltelhetik addig, amíg pl. a tüzelőanyag beállí­tása a kemence üzemére teljes mértékben kihat. Különleges nehézségek lépnek fel főként akkor, ha közvetlenül lánggal mint a hőátvitel eszközé­vel dolgozunk, így pl. Siemens—Martin-kemencék­nél, üvegolvasztó kemencéknél, kerámiai égető­kemencéknél vagy cementégető kemencéknél. Másrészt a tüzelőanyag minőségének ingadozásai nemcsak a hőmérsékletet, hanem a láng hosszát és a lángbeli hőmérséklet eloszlását is befolyásol­ják. Végül figyelmen kívül hagyták az eddig is­mert valamennyi berendezésnél az ipari kemen­cék üzeme szempontjából fontos összes további tényezőket, így a primer vagy szekunder levegő mennyiségét, ill. különleges égőknél a keverék­levegő mennyiségét, a kemence léghuzamát, a már említett lánghosszat és benne a hőmérséklet eloszlását, végül pedig a füstgáz összetételét. Mind­ezeket a mennyiségeket különösen nagy hőkapaci­tással, magas hőmérsékleten, a felhevítendő anyag hosszú benntartózkodási ideje mellett dolgozó ke­mencéknél csak nagyon nehezen, pontatlanul vagy egyáltalán nem lehet megmérni, főképpen pedig nem lehet összességükben egyidejűleg megmérni Ha az égetett vagy olvadó anyag előírt (névleges) hőmérsékletét fel- vagy lefelé túllépjük, akkor ennek megfelelően módosul az energiabevitel is. Ahelyett azonban, hogy az energiabevitelt már attól az időponttól kezdve normalizálnék, amely­ben az energiaváltozás elegendő volna a kívánt eredménynek, nevezetesen az égetett vagy olvadó anyag névleges hőmérséklete helyreállításának elő­idézésére, az energiaváltozást a kemencék lomha­sága miatt oly hosszú időre kellett kihúzni, míg az égetett vagy olvadó anyag a névleges hőmér­sékletét ténylegesen el nem érte. Eközben azon­ban a másik irányban túllépték a névleges érté­ket, úgyhogy a szabályozó most ellenkező érte­lemben változtatta meg az energiabevitelt, holott a (hőmérsékletváltozás még a régi irányban, a névleges értéken túl ment végbe, majd végül megfordult és csak most változott a módosult tüzelőanyag-bevitel értelme szerint. Ezek szerint túlszabályozás történt, melynél a szabályozási ér­ték gyakran tetemes eltérésekkel ingadozott a névleges érték körül. Éppígy az állítási érték is, vagyis ez esetben az energiabevitel, jelentős mér­tékben ingadozott egy középérték körül. Ehhez járult még, hogy a szabályozási érték az állítási értékhez képest fázisban elmaradva ingadozott. Kedvező viszonyok között ez az ingadozási folya­mat folyamatosan megszűnik és bizonyos idő el­teltével a névleges érték beszabályozódik. Kedve­zőtlen viszonyok között azonban ez néha egyálta­lán nem következik be. Ezért módot kell találni arra, hogy a lomha kemencék holt, ill. befutási

Next

/
Thumbnails
Contents