145284. lajstromszámú szabadalom • Szelepelrendezés kétkarú zuhanyrózsához
Megjelent: 1959. szeptember 15. ^ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.284. SZÁM 85. f. OSZTÁLY — WE—73. ALAPSZÁM Szelepelrendezés kétterű zuhanyrózsához A Magyar Állam, mint a feltaláló Weiszburg Pál budapesti lakos jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1953. május 18. Az üzemi és más nyilvános jellegű zuhanyozók évtizedek óta fennálló problémája a víztakarékosság kérdése. Gyakorlat szerint a zuhanyt igénybevevők általában használat után nem zárják el a szelepet. Ennek következménye, hogy a víz és főleg melegvíz mindaddig folyik, amiig a következő zuhanyozó, vagy esetleg a fürdőmester nem zárja el a zuhanyt. A víztakarékos megoldások közül talán az ún. taposó zuhany közelíti meg legjobban a jó megoldást. A. taposó zuhany hátránya, hogy meglehetősen nagy anyagfelhasználással jár, költséges és aránylag nem elég egyszerű szerkezet. Ennek tulajdonítható, hogy bár évtizedek óta ismert, elterjedni nem tudott. Az ún. vonózuhany már közel sem ilyen jó megoldás. A dolgozók fél kézzel kénytelenek a vonóláncot tartani és csak fél kézzel tudnak szappanozni és mosakodni. Emiatt rendszerint a vonóláncot kikötik, vagy súlyt, téglát akasztanak rá és ugyanúgy nem gondoskodnak elzárásáról használat után, mint a szelepes zuhanynál. Hátránya még a zárási vízütés. Néhány évvel ezelőtt megkísérelték bevezetni a Nemes-féle takarékzuhanyt. Ez a régebben ismert rugóra záródó kifolyószelepet alkalmazta a zuhanynál. Vízszolgáltatást addig kap a zuhanyozó, míg a szelep gombját benyomva tartja. Hátránya ezen megoldásnak ugyanaz, mint az előzőekben leírt vonózuhanynak. Csak fél kézzel lehet alatta mosakodni és a vízütés, mint kísérő jelenség ezen zuhanynál is jelentkezik. A fenti hiányosságokat a találmány szerinti kétterű zuhanyrózsás zuhanyozóberendezés úgy küszöböli ki, hogy a zuhanyozáshoz szükséges víz a felhasználáshoz vezető útján két részre megosztva szabályozható oly módon, hogy a mosdási periódusban a zuhanyból csökkentett vízmennyiség — például '8—10 liter helyett 1,5—2 liter folyik és a zuhanyozáshoz szükséges nagyobb vízmenynyiség csak a tisztálkodás rövidebb szakaszában kerül felhasználásra. A vízmennyiség megosztására két különálló szelep, vagy egy közös házba épített szelepek szolgálhatnak. A találmány szerinti zuhanyozóberendezés példaképpeni kiviteli alakját a mellékelt rajzon szemléltetjük. Az 1. ábra a víz megosztására szolgáló kombinált szelep metszetét ábrázolja. A 2. ábra a zuhanyozóberendezés elvi kapcsolási -módját szemlélteti a kétterű zuhany rózsánál elmetszve. A melegyíz szolgáltató helyről megfelelő hőfokra beszabályozott víz —7— csövön keresztül jut —8— kombinált szelepházba. A —9— kézikerék felnyitása után —10— szelepnyíláson áthaladva az osztott víztérbe jut, ahonnan a —11— csövön és •—13— zuhanyrózsa csonkon keresztül a —14— zuhanyrózsa térbe kerül. A mosdáshoz szükséges csökkentett vízmennyiség kívánság szerinti beállítása példaképpen történhet a —13— csonknál alkalmazott fojtással. A —6— gomb benyomása után az —1: — dugóval megtámasztott —2— rugót a —3— tárcsa segélyével összenyomom és így a —4— szelep elmozdulása következtében a zuhanyozáshoz szükséges kiegészítő vízmennyiség a —12— csövön és —15— zuhanyrózsacsonkon keresztül a —16— zuhanyrózsatestbe áramlik. Az —5— laza tömítésű tömszelence annak meggátlására szolgál, hogy zuhanyozás közben a —17— szelepszár mellett nagyobb vízmennyiség kifolyhasson. A találmány alapján a példáképpeni megoldástól eltérő más megoldások is kivitelezhetők. Így pl. a szelepek úgy is elhelyezhetők — pl. katonaságnál alkalmazott zuhanyozóberendezéseknél —, hogy egynél több zuhanyozó helyet szolgáljanak ki. Szabadalmi igénypontok; 1. Szelep elrendezés kétterű zuhanyrózsás zuhanyozóhoz, azzal jellemezve, hogy a zuhanyrózsához vezető csővezeték kettéágazik és a csővezetékbe a kettéágazás elé és az egyik ágba 1—1 szelep van iktatva. 2. Az 1. igénypont szerinti szelepelrendezés ki-
