145273. lajstromszámú szabadalom • Tekercselrendezés nagyfeszültségű és nagyteljesítményű koncentrikus tekercselésű transzformátorok számára

4 145.273 palástfelületére vannak helyezve. Mint ugyanis ismeretes, árnyékoló ernyőket, ill. meneteket nagy helyszükségletük miatt a tekercselésen belül elhe­lyezett tekercsrészéknél kompendiózus olosó meg­oldásban nem lehet alkalmazni, jóllehet alkalma­zásuk által, ami a találmány esetében könnyen megvalósítható, a lökőhullámfeszültségek eloszlá­sát a tekercselés mentén egyenletesebbé lehet ten­ni, és így amellett, hogy az üzembiztonság lökő­hullámok átütésével szemben növekszik, a szige­telésben még megtakarítást is el lehet érni. A második további előny a tercier gombolyítás rövidzárlat-biztonságának igen lényeges növeke­désében mutatkozik. Az eddig alkalmazott teker­cselési elrendezéseknél a tercier gombolyítás a vasmagon általában legbelül fekszik, míg közvet­lenül körülötte az egyik nagyfeszültségű (pl. 150 kV-os) tekercselés és legkívül a másik nagyfeszült­ségű (pl. 220 kV-os) tekercselés kerül elhelyezés­re. Ebből az elrendezésből nyilvánvaló, hogy a tercier gombolyítás feszültségesése a legkívül el­helyezett nagyfeszültségű gombolyításhoz képest igen nagy, közvetlenül szomszédos nagyfeszültsé­gű tekercseléshez képest azonban aránylag kicsiny. Ennek következtében azonban és amiatt, hogy a hálózati teljesítmény mindkét nagyfeszültségű be­táplálásnál igen nagy, a tercier tekercs rövidzár­lati árama is igen nagy úgy, hogy a rövidzárlat­biztonság érdekében a tercier tekercset és ezzel az egész transzformátort túl kell méretezni. A találmány szerinti elrendezés esetében a tercier tekercselés rövidzárlati árama igen lényegesen kor­látozódik; az a körülmény ugyanis, hogy a tercier tekercselés az egyik oszlopon közvetlenül az egyik nagyfeszültségű tekercselés mellett van, míg a másik oszlopon ez a nagyfeszültségű tekercselés a tercier tekercseléstől távolabb az oszlop legkül­ső részén van elhelyezve és a két nagyfeszültségű tekercsrész sorosan van kapcsolva, azt eredmé­nyezi, hogy a tercier tekercselés feszültségesése sokkal nagyobbá válik. Összehasonlításul elegendő arra utalni, hogy míg az eddig használatos teker­cselési rendszerek szerint készülő transzformáto­roknál a tercier tekercselés feszültségesése a vele teljes egészében szomszédos nagyfeszültségű te­kercseléshez képest pl. 7%-ot, a kívül elhelyezett másik nagyfeszültségű tekercshez képest pedig pl. 17%-ot tett ki, addig a találmány szerint ke­verten elrendezett tekercselés mellett ugyanez a feszültségesés — mint könnyen kiszámítható — mindkét tekercseléshez képest kb. 12% úgy, hogy hogy a tercier tekercselés rövidzárlati árama ekkor több, mint 40%4sal, az árammal négyzetesen ará­nyos rövidzárlati erő pedig több, mint 60%-kal csökken. A találmány szerinti elrendezés tehát a tercier tekercselésnek eddig igen kényes és ne­hezen megoldható feltételként jelentkező rövid­zárlati biztonságát lényegesen megjavítja. A tekercselés találmány szerinti kiképzése nagyfeszültségű és nagyteljesítményű transzfor­mátorok számára tehát a következő gazdasági és üzembiztonsági előnyöket nyújtja: A tekercselésen belül nem kell a kapocsfeszült­sé*jnek megfelelő nagyfeszültségű végszigetelése­ket alkalmazni, a Tekercselés belsejéből nem kell nagyfeszültsé­gű tekercsvéget kivezetni, s ezért ennek szigete­lési nehézségei elmaradnak, a szigetelési biztonság a második nagyfeszülté ségű tekercselés számára számottevően nagyobb, a második nagyfeszültségű tekercselésben .ki­sebb a lökő'hullámok okozta igénybevétel, lökőhullám-igénybevételt csökkentő árnyékoló ernyő, illetve menetek alkalmazásának lehetősége a második nagyfeszültségű tekercselés számára is adva van, a tercier tekercselésnek a primer és szekunder tekercseléshez képest (kb. azonos nagyságú feszült­ségesése van, végül a tercier tekercselésben fellépő rövidzárlati ára­mok és erők lényegesen kisebbek (az eddigi ér­tékeknek kb. csak 1/3-át teszik ki). Ezek az előnyök lehetővé teszik, hogy egészen nagy (pl. 380/220 kV) feszültségű transzformátorok aránylag egyszerű szigetelési technológiával a leg­nagyobb üzembiztonsággal gazdaságosan készíthe­tők anélkül, hogy különleges minőségű szigetelő anyagokra lenne szükség. A találmány egyben bármily nagyteljesítményű egységeknél a tercier tekercselés teljes rövidzárlat-biztonságát is bizto­sítja. Szabadalmi igénypontok: 1. Tekercselési rendszer nagyteljesítményű és nagyfeszültségű koncentrikus tekercselésű transz­formátorok számára, melyek vasmagján fázison­ként legalább két, földhöz képest nagyobb és ki­sebb potenciálú részlegre tagozódó különböző és igen nagy (100 kV-on felüli) feszültségű tekercse­lés van alkalmazva, azzal jellemezve, hogy a kü­lönböző feszültségű tekercseléseknek nagyobb és kisebb potenciálú részlegei a vasmagon koaxiális tekercsekből álló tekercs-csoportokban úgy van­nak egymás körül elhelyezve, hogy a különböző feszültségű tekercselések nagyobb potenciálú rész­legei a tekercselés legkülső rétegét képezik, ki­sebb potenciálú részlegei pedig a legkülső teker­cselési réteg és a vasmag között vannak elrendez­ve. 2. Az 1. igénypont szerinti tekercselési rendszer kiviteli alakja fázisonként egyetlen tekercselt vasmagO'Szloppal kiképzett transzformátorok szá­mára, azzal jellemezve, hogy a különböző feszült­ségű tekercselések közül a nagyobb feszültségű tekercselésnek földhöz képest nagyobb potenciálú részlege az oszlop tekercselt hosszának egyik sza­kaszán, a kisebb feszültségű tekercselésnek föld­höz képest nagyobb potenciálú részlege pedig az oszlop tekercselt hosszának másik szakaszán a leg­külső tekercselési rétegben van elhelyezve, míg a földhöz képest kisebb potenciálú tekercsrészlegek közül a kisebb feszültségű tekercselés részlege a fentebbi első tekercsrészleggel, a nagyobb feszült­ségű tekercselés részlege pedig a fentebbi máso­dik tekercsrészleggel egy közbülső (célszerűen a szomszédos belső) tekercselési rétegben koaxiálisán van tekercselve. 3. Az 1. igénypont szerinti tekercselési rendszer kiviteli alakja fázisonként legalább két tekercselt vasmagoszloppal kiképzett transzformátorok szá­mára, azzal jellemezve, hogy a különböző feszült­ségű tekercselések nagyobb potenciálú részlegei egyenként egy-egy tekercselt oszlop legkülső te­kercselési rétegében, a kisebb potenciálú részle­gek pedig szintén egyenként ugyanezen tekercselt

Next

/
Thumbnails
Contents