145273. lajstromszámú szabadalom • Tekercselrendezés nagyfeszültségű és nagyteljesítményű koncentrikus tekercselésű transzformátorok számára

2 145.273 rétegeit képezik. Esetleges tercier tekercselés cél­szerűen legbelül kerül elhelyezésre. Több nagyfe­szültségű tekercselés külső elhelyezésének előnyeit természetesen csak akkor lehet teljesen kihasználni, ha a tekercselésnek csak az egyik vége igen nagy feszültségű a földhöz képest, mert ebben az eset­ben a tekercselés második részlegének, amely be­lül kerül elhelyezésre, a földhöz képest csak kis feszültségkülönbsége van. Ilyenek az egyik vé­gükön közvetlenül vagy közvetve földelt egyfá­zisú tekercselések, vagy általában az Y-ba kötött, háromfázisú tekercselések, minthogy ekkor minden tekercselésnek csak egy nagyfeszültségű vége van. Az 1. ábrán példaképpen egy olyan transzfor­mátoroszlop sémája van ábrázolva, ahol a teker­cselések fázisonként egy-egy oszlopon vannak el­rendezve, s ezért a legkívül elhelyezett különbö­ző feszültségű tekercselések az oszlop hossza men­tén egymás mellé vannak helyezve. Az ábrán Pi és p2 a primer tekercselés első, ill. második rész­lege, Si és s2 a szekunder tekercselés analóg rész­legei, t pedig az esetlegesen alkalmazott tercier tekercselés. A 2. ábra sematikusan a tekercselésnek azt az utóbb ismertetett változatát mutatja, melynél a tekercselés számára fázisonként két oszlop áll rendelkezésre. Az egyes tekercselések az 1. áb­rával azonosan vannak jelölve. Mindkét ábrán, valamint az alább leírt 3. ábrán az 1-indexű te­kercsek mindenütt a legkívül, a 2-indexű teker­csek a belül elhelyezett tekercsrészlegeket, P és S pedig a tekercselés legnagyobb feszültségű elve­zetéseit jelenti. A vasmagoszlopok középvonalai eredményvonallal vannak feltüntetve. A találmány szerinti elrendezés igen nagyfe­szültségű, vagy tercier gombolyítással bíró transz­formátorok gazdaságosságát ési üzembiztonságát lényegesen lehet javítani, mert egyrészt legalább két nagyfeszültségű tekercse­lés számára biztosítani lehet a nagyfeszültségű tekercs külső elhelyezésével járó előnyöket, másrészt a tercier tekercselés feszültségesését a primer és szekunder tekercseléséhez képest kö­rülbelül azonosan közepes mértékűvé lehet tenni, miáltal a transzformátorra már veszedelmes túl­nagy rövidzárlati erőket és egyenlőtlen hálózati feszültségeséseket el lehet ^kerülni. Az alábbiakban részletesebben rámutatunk a ta­lálmány szerinti elrendezéssel járó gazdasági és biztonsági előnyökre: Igen nagy (120—400 kV) feszültségű transzfor­mátorok esetében ismeretes a tekercseknek olyan kiképzése, hogy a legkülső koaxiális tekercselés legnagyobb feszültségű menetei nem az oszlop vé­gén, hanem annak közepén vannak elhelyezve, ahonnan a tekercselés két párhuzamos ágban halad az oszlop végei felé. Ennek az elrendezésnek szá­mos ismert előnye van. Pl. annak következtében, hogy nagyfeszültségű tekercselés két megfelelő párhuzamos ágra oszlik, a beérkező túlfeszültség­hullámok., a tekercselést kevésbé veszik igénybe, mert a feszültséghullám két részre oszlik, és így a tekercselésen végigvándorló feszültséghullám ér­téke lecsökken, tehát a tekercselés üzembiztonsá­ga a túlfeszültséghullámokkal szemben nagyobb. Ezenfelül a tekercselés legnagyobb feszültségű ré­szei sehol sincsenek a transzformátor földpote,n­ciálon levő részei közelében, és így a transzfor­mátor szigetelésének legkényesebb részét képező nagyfeszültségű végbetétszigetelésekre, melyek úgy az üzemfeszültség, mint a túlfeszültséghullá­mok következtében könnyen átívelnek, nincs szük­ség. A nagyfeszültségű tér sokkal kedvezőbb ala­kú és ezért átütési szilárdsága azonos helyszük­séglet mellett sokkal nagyobb, mert a legnagyobb feszültség nem a tekercselés szélső (sarkos) teker­csein, haneim a tekercselés közepén egy hengeres felületen lép fel. A vázolt ismert elrendezés nagyon jól alkal­mazható minden olyan egy- vagy háromfázisú transzformátornál, amelynél csak egyetlen igen nagyfeszültségű tekercselés van. Nem alkalmaz­ható azonban megfelelően olyan transzformátorok­nál, melyeknél két tekercselés is igen nagy (pl. 220 és 150 kV, vagy 380 és 220 kV) feszültségű. Ilyen transzformátorok esetében az eddig ismert kiviteleknél csupán az egyik — és pedig célsze­rűen a nagyobb feszültségű — tekercselés volt ily niódon kivihető, míg a másik nagyfeszültségű tekercselést a nagyobb feszültségű tekercsen belül kellett elhelyezni és a tekercsvéget igen nehezen elhelyezhető, sok helyet igénybevevő kényes szi­getelésű vezetékkel kellett a belső tekercselésből a másik nagyfeszültségű — példaképpen 150 kY-os — kapocshoz vezetni. Mint ismeretes, olyan nagyfeszültségű transz­formátorok, melyeknek legalább két gombolyítása igen nagyfeszültségű, általában csak igen nagy egységekben készülnek, és többnyire három fázi­sú egység képez egy háromfázisú transzformátort. Egy-egy ilyen egyfázisú egység készülhet úgy, hogy a vasmagnak csak az egyik oszlopa van te­kercsekkel ellátva, vagy úgy, hogy mindkét osz­lop tekercselve van; egyrészt a rövidzárlati erők miatt, másrészt a vasúti profilban való szállítha­tóság kedvéért azonban ilyen nagyteljesítményű egységek általában úgy készülnék, hogy "két osz­lop van betekercselve, mert ily módon ugyanazon rnagasságméret mellett természetszerűleg sokkal nagyobb transzformátor-teljesítményt lehet elér­ni. Ilyen, fázisonként két tekercselt oszloppal ki­képzett transzformátorok számára a találmány egyik példaképpeni alkalmazása a 3. ábrán van feltüntetve; látható, hogy az előnyös középkezdés — amely természetesen az 1. ábra szerinti te­kercselrendezésnél is tekintetbe jöhet — mindkét (példaképpen 220 és 150 kV-os) tekercselésnél al­kalmazva van. Az egyik (I) oszlopon az egyik igen nagyfeszültségű tekercselés első (px— py) részlege van oszlopközépi kezdéssel kívül elhelyezve, a másik igen nagyfeszültségű tekercselés első (s± — &i) részlege pedig a imásik (II) oszlopon van ugyan­így elhelyezve, míg a fennmaradó p2 és s 2 teker­cselési részlegek belső tekercselésként kerülnek elhelyezésre. Az a körülmény, hogy a nagyfeszült­ségű tekercselések második részlegei belül kerül­nek elhelyezésre, az előnyöket egyáltalán nem csökkenti, mert a belső tekercselésként elhelyezett tekercselési részre jutó feszültség földhöz képest már aránylag kicsiny, és a vándorhullámok is már kellően lecsökkennek, mire a tekercselésnek ebbe a részébe, jutnak. Ha a két oszlopon a tekercselési teljesítményt egyezőre választjuk, akkor a példaképpen felvett 220/150 kV-os láncolt feszültségű transzformátor

Next

/
Thumbnails
Contents