145272. lajstromszámú szabadalom • Műanyagból ksézült szövet, valamint eljárás és berendezés annak előállítására

145.272 3 alakítottunk ki. A 6 szerszámtag tetszőleges eszközökkel forgatható, így például annak alsó oldalán 11 lánckereket rögzíthetünk, amelyen elrendezett 11a lánc második 11b lánckerék fogazata közé van fektetve, amely utóbbit fogaskerék-áttételek útján szabályozható fordulatszámú 11c villamos motorral, vagy tetszőleges más hajtóeszközzel forgathatunk. A 4 tengely kicserélhető belső vagy magszerű 12 szerszámtaggal van felszerelve, amely a külső 6 szerszámtaggal dolgozik együtt. Ez a belső szerszám kúpos alakú, mimellett a kúp nyílásszöge célszerűen kevésbé meredek, mint az 5a kúpos fal, úgyhogy a két kúpos fal csonka kúpalakú, a műanyag átáramoltatására alkalmas elosztó 12a csatornát vagy üreget fog közre. A kúpos 12 tag alsó vége köralakú vagy gyűrűs 13 csúszópályában végződik, amely pontosan ugyanolyan szög alatt kúpos, mint a 6 tag 9 csúszópályája és a két csúszópálya gondosan be van csiszolva úgy, hogy azok pontosan egymáson csúsznak, illetőleg egymásra pontosan felfekvő peremeket, illetőleg felületeket alkotnak. A 13 csúszópályában egy csoport, egyenkint egymástól közökkel elválasztott vezetéket alkotó 14 szerszámokkal vagy hasite'kkal van ellátva, amelyek a 9 csúszópálya 10 szerszámcsoportjával szemben fekszenek. A 10 és 14 szerszámok a felvett példában hornyok, illetőleg hasítékok amelyek egymást fedő, egybeeső helyzetben egymás felé nyitottak. Forgás közben e hornyok egymás fölött elcsúsznak és a két 6 és 12 szerszámhordozó tagban levő, egymással egybeeső mindegyik szerszámpáron az anyag átáramlik, viszont továbbforgás közben a páronként összetartozó szerszámok egymástól elválnak és egyenkint külön, egymástól független extrudáló szerszámokat alkotnak, miközben a horonyalakú szerszámok az azokat egymástól elválasztó közöket alkotó csiszolt felületeken csúsznak. A 4 tengely a 3c tömítés fölött elrendezett 15 golyós vagy görgős csapágyon van felfüggesztve, mely tömítés a 3 kamrán nyugszik és a tengely felső vége a 16 csapágyban van ágyazva és ezáltal rögzítve. Ugyanitt egy második 17 golyós vagy görgős csapágyat alkalmaztunk. Az említett két 15 és 17 golyós, illetőleg görgős csapágy között a 4 tengelyen 18 lánckereket ékeltünk, melynek közvetítésével a 4 tengely forgatható. A 18a lánc ugyanazzal a hajtóművel hajtható, mint a 11a lánc, például változtatható fordulatszámú villamos motorral. E célból azonban más hajtómű is alkalmazható. A mondott lánckerék mindkét oldalán a tengely csavarmenettel van ellátva és e csavarmeneten a szerszámok beállítására és rögzítésére alkalmas két-két 19 és 20 csavaranya van elrendezve. E csavaranyák viszonylagos beállításával a 9 és 13 csúszópályák az egymással kellő módon érintkező helyzetbe beállíthatók. Miután e pályák felületei kúposak, azok beállítása könnyű és szabatos. Kopás esetén a 4 tengely egyszerű módon utánállítható. Feltéve, hogy üzem közben a 6 és 12 szerszámhordozókat lánckerekeik útján folytonosan és egymással ellentett értelemben forgatjuk (amint azt a 2. ábrabeli nyilak mutatják), a forgássebesség pedig mindkét esetben egyenlő, a leírt szerszámok szövetet extrudálnak ki, amelyben a fonalak páronkint egymást keresztező csavarvonalak mentén helyezkednek el. A megfelelően megömlesztett állapotban levő műanyagot a 2 csavarorsó az 1 csőből a 3 tápláló kamrán keresztül a kúpos, gyűrűs 12a térbe nyomja. Amint a műanyag elérkezik a két szerszámcsoport felül fekvő nyílásaihoz, ezeken át kényszerül áramlani és folytonosan extrudálódik a szerszámok alsó végén keresztül. Amikor a 10 és 14 szerszámcsoportok két szerszáma egymással fedésben van, a páronkint együtt álló szerszámokon át egymással egybefolyó rnűanyagáramok lépnek ki. Amint pedig forgás közben a két 10 és 14 szerszámpár egymást elhagyja, az azokon kilépett közegáram átlós irányban két részre szakad szét és mindegyik részben a sima 9, illetőleg 13 felületen csúszik, amely a szerszámhordozón két egymással szomszédos szerszámot egymástól elválaszt. Az egymással össze nem eső helyezetben mindegyik szerszámcsoport a műanyagot a másik szerszámcsoporttól függetlenül extrudálja. A szerszámcsoportok egymással öszszeeső helyzetében a fonalak egymással összehegednek, illetőleg egyesülnek úgy, hogy a szövetben homogén fonálkeresztezések keletkeznek, míg a szerszámok egymást nem keresztező helyzetében a szemek oldalait alkotó fonálszakaszok állnak elő. Az egymást keresztező szakaszokban a keresztmetszet kétszeres, de legalább is nagyobb, mint a hurok oldalait alkotó fonálszakaszokban. Miután az egész munkafolyamat alatt az extrudálás folytonos, a forgó szerszámok váltakozva fonálkeresztezéseket és a szemeket határoló fonalakat állítanak elő úgy, hogy a leírt készülék csőalakú, önmagában összefüggő szövetet állít elő. A szemek rhombus- vagy deltoid-alakúak és méretük annak a körnek a nagyságától függ, amely a szerszámcsoportokban két szerszámot egymástól elválaszt. A szemeket határoló fonálszakaszoknak a vízszintessel bezárt szöge, tehát rézsutossága a szerszámok forgássebességéneik függvénye. Minél nagyobb ez a sebesség, annál kisebb lesz az egymást keresztező fonalak egymással bezárt szöge, viszont minél kisebb ez a sebesség, annál meredekebbek lesznek az említett fonálszakaszok. Feltéve, hogy a csoportokban levő szerszámok keresztmetszete egyenlő, és azok ugyanazzal a kerületi sebességgel forognak, úgy mindegyik szerszámcsoporton, a szerszámok egybeesése közben ugyanaz a műanyag mennyiség extrudálódik és így az egybeesés idején mindegyik szerszámon a keresztezést alkotó anyag mennyiségének fele, az egybe nem eső helyzetben pedig mindegyik szerszámon az időegységben ugyanaz az anyagmennyiség halad át, amely a keresztezést alkotó anyagmennyiség fele. Így a szemeket határoló fonálszakaszok vékonyabbak, mint a keresztezésekben fekvő fonál. A leírt extrudálás útján előállított szövet csőalakú, azonban a csőalakú szövet hosszirányban felvágható és így önmagában ismert fogással simán fekvő szövet állítható elő. Míg a fenti leírásban feltettük, hogy a szerszámcsoportokat egymással ellentétes értelemben kell forgatni, a szerszámcsoportok egymással szembeni viszonylagos elmozdulása igen sokféleképpen változtatható. A szerszámcsoportok e kölcsönösviszonylagos elmozdulásával és a találmány ezzel