145261. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektronikus eszközök zajának mérésére

145.261 3 időközben a hangfrekvenciás jel az előírt értékre lecsökkenne és a mért eszközt a „rossz" eszközök csoportjába teszi. A berendezés megfelelő módosításakor természetesen gázos csövek . és tranzisztorok mérésére is alkalmas. Az összehasonlító eszköz célszerűen ezen esetekben is vezérelt pentóda. A találmányunk szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját vázlatosan a mellékelt ábra kapcsán ismertetjük, mely az elmondottak jobb megértésére szolgál. Az ábrán (1, 2, 3 és 4) a berendezés egyes fokozatait jelenti, éspedig (1) a nagyfrekvenciás erősítő, (2) a demoduláló fokozatot, (3) a keskenysávú frekvenciás erősítőt, míg (4) a második egyenirányítót jelöli. Ez utóbbi egyrészt az (5) mutatós vagy ' regisztráló műszert, másrészt pedig a (6) jelfogót táplálja árammal. A mérőberendezés bemenetén levő munkaellenállást (7) jelöli. Erre az ellenállásra vannak kapcsolva a vizsgálandó és az összehasonlít» elektronikus eszköz, jelen példa esetében a (8) vizsgálandó elektroncső és a (9) összehasonlító • elektroncső. A (8) és (9) cső felváltva működik, mert a (10) négyszöggenerátor a vezérlőrácsaikra ellentétes periódusban adott nagyértékű negatív feszültséggel lezárja őket. A (8) csőnek le nem zárt szakaszokban történő szabályos működéséhez szükséges feszültségforrásokat az ábrán az egyszerűség kedvéért nem tüntettük fel. A (9) cső feszültségforrásai közül pedig ugyancsak az egyszerűség kedvéért, csupán a vezérlőrács feszültségét kiegészítő (11) kisellenállású potenciáméiért tüntettük fel. Ennek csúszókarját a (12) motor mozgatja és ezzel fokozatosan pozitívabb feszültséget kapcsol a (9) cső vezérlőrácsára. A (12) motor működését a (6) jelfogó akkor kapcsolja ki, amikor <a (4) fokozatban egyenirányítóit különbségjel értéke egy előírt határnál kisebb lesz. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán egyes példák kapcsán ismertettük, megjegyzendő, hogy ezekre nem korlátozzuk .magunkat, mert találmányunk szellemében egyenértékű más konstrukciós elemekkel is elkészíthető a mérőberendezés. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás elektronikus eszközök zajának mérésére oly berendezéssel, amelynél a vizsgált eszköz zajárama nagyfrekvenciás erősítővel, demodulator fokozattal és keskenysávú kisfrekvenciás erősítővel rendelkező mérőrész bemenetére kapcsolt munkaellenállásra kapcsolható, míg egy összehasonlító zajforrás zajárama ugyanerre a munkaellenállásra kapcsolható, azzal jellemezve, hogy e kétféle eszközt szabályosan ismétlődő időközökben előnyösen hangfrekvenciás üzemben felváltva kapcsoljuk össze a munkaellenállással. 2. Az 1. igénypont szerinti mérési eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy mérés közben a mérőberendezés demodulator fokozata után fellépő és keskenysávú erősítőben felerősített hangfrekvenciás feszültség értékét figyeljük és az összehasonlító zajforrás zajáramának, illetve elektroncső esetén az ezt egyértelműen meghatározó paraméterek értékét regisztráljuk. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti mérési eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a zajáram, illetve az azt meghatározó áram vagy feszültség értékét csupán abban a pillanatban regisztráljuk, amikor a hangfrekvenciás feszültség egy bizonyos érték alá csökken. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti mérési eljáráshoz való berendezés kiviteli alakja, jellemezve a kétféle eszköznek a mérőberendezéssel váltakozva való összekapcsolását eszközlő elektronikus kapcsolóval. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve összehasonlító eszközként alkalmazott oly beállítású pozitív rácsú elektroncsővel, melynél a rács árama a katódáram 20%-ánál kisebb, mimellett a munkaellenállás a pozitív rács körébe van kapcsolva. 6. A 4—5. igénypontok bámelyike szerinti mérőberendezés kiviteli alakja, jellemezve egy mérendő elektronikus eszközzel és egy összehasonlító elektroncsővel, melyek mindkettője állandó kapcsolatban van a munkaellenállással, de katódáramuk a vezérlőelektródájukra helyezett egymással ellentétes fázisú, megfelelő nagyságú négyszögfeszültséggel szaggatva van. 7. A 4—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve oly összehasonlító elektroncsővel, melynek vezérlőfeszültsége egy négyszögfeszültségnek és egy fokozatosan változó értékű feszültségnek összetételéből áll. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve a fokozatosan változó értékű, előnyösen folyamatosan növekvő feszültséget előállító potencióméterrel, melynek csuszókarja motorikusán mozgatott. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve egy jelfogóval, mely a hangfrekvenciás feszültség egy bizonyos határ alá való süllyedése esetén az előfeszültség potenciométer csúszókarját megállítja és egy regisztráló műszert működtet. 10. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve oly jelfogóval, mely regisztrálás helyett a mért elektronikus eszközök osztályozását végzi oly imódon, hogy ezen eszközök a jelfogó működtetésének pillanatában a potenciométer állásától függően és előzetesen beállíthatóan a „jé", vagy ...rossz" eszközök csoportjába kerülnek. 11. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve oly jelfogóval, mely akkor lép működésbe, mihelyt a szabályozó előfeszültség egy bizonyos növekedése után a keletkező hangfrekvenciás feszültség egy bizonyos határ alá esik, és a miért eszközt a „jó" eszközök csoportjába teszi, és oly második jelfogóval, mely akkor lép működésbe, mihelyt a szabályozó előfeszültség egy bizonyos előzetesen beállított értékig növekszik anélkül, hogy időközben a hangfrekvenciás jel az előírt értékre lecsökkenne és a mért eszközt a „rossz" eszközök csoportjába teszi. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és -Topd Könyvkiadó igazgatója. 2410. Terv Nyomda. 1959. — Felelős vezető: Gajda László