145260. lajstromszámú szabadalom • Gázkisüléses cső, különösen fénycső

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.260. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY — EE—432. ALAPSZÁM Gázkisüléses cső, különösen fénycső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: dr. Kardos Ferenc mérnök, Tolnai Ágoston technikus és Vas Endre mérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1956. november 26. A találmány gáztöltéses villamos kisütőcsövekre, különösen fénycsövekre vonatkozik. Az ilyenfajta kisütőcsövekben az elektródaszerelvény általában dupla vagy tripla huzalspirálból és háromrészes árambevezetőkből áll, mely utóbbiak első része a cső érintkező csapjaihoz csatlakozik, második vagyis középső része az üvegfejbe vákuumtömítően be van forrasztva és végül a harmadik része az áramhozzávezetésen kívül közvetlenül a huzalspirál hordozására szolgáló szervként van kiképezve. Ez a hordozószerv általában tömör huzal vagy szalagalakú és vége a huzalspirál végén át fülalakban vissza van hajlítva és a huzalspirál végeire rá van szorítva. Ezen elektródaszerelvények egyik hibája abban van, hogy ha a huzalspirálnak végein való rögzítése elegendő nagy szorítóerő révén történik ahhoz, hogy a spirál biztonságosan meg legyen fogva, és ne csúszhasson ki, akkor a spirál megszorított menetei (legalább duplaspirálról lévén szó) megroncsolódnak. Ez az oka a spirálszakadások legnagyobb részének. Másik fogyatékossága az ilyen típusú elektródaszerelvénynek, hogy nem teszi lehetővé a kisütőcsőnek nagyobb áramsűrűséggel való üzemeltetését. Ezeknél a csöveknél ugyanis működés közben mindegyik elektróda a tápfeszültség egyik féL-periódusában, mint katód, másik félperiódusában, mint anód dolgozik. Az elektróda abban a félperiódusban, amikor anódként dolgozik, a gázkisülés hatására elektronbombázásnak van kitéve. Avégből, hogy ugyanolyan méretű kisütőcsövet nagyobb áramsűrűséggel lehessen üzemeltetni, meg kell növelni az elektródák felületét arra az esetre, amikor anódként dolgoznak, hogy viszonylag csökkenjék az elektródán fellépő felületi áramsűrűség. Ezért viszonylag nagy áramsűrűséggel dolgozó kisütőcsöveknél az elektródaszerelvényre a huzalspirál vagy az azt közvetlenül hordozó szerv " környezetében a huzalspirál egyes végeivel azonos potenciálon levő külön felületnövelő eszközöket, ún. anódszarvakat, szoktak elhelyezni. Ezeknek az anódszarvaknak a szerelése bonyolult és költséges a tömeggyártásban különösen azért, mert azoknak a huzalspirálhoz képest elfoglalt helyzete és alakja a kisütőcső működésére nézve kritikus. A találmány célja egyrészről olyan elektródaszerelvény szerkesztése, mellyel a kisütőcső nagyobb áramsűrűséggel üzemeltethető anélkül, hogy evégből külön felületnövelő eszközöket kellene alkalmazni. A találmány célja másrészről olyan elektródaszerelvény szerkesztése, melynél a huzalspirált közvetlenül hordozó szerv alkalmas a huzalspirál biztonságos rögzítésére anélkül, hogy az annak •meneteire roncsoló hatást gyakorolna, mely tehát csökkenti a cső meghibásodásának lehetőségeit és növeli annak élettartamát. A találmány egy további célja olyan elektródaszerelvény szerkesztése, melynek előállítása a fent leírt műszaki hatások elérése mellett olcsóbb és gazdaságosabb, mint az eddig ismerteké. Fenti célok elérése végett a találmány értelmében olyan kisnyomású gáztöltéses villamos kisütőcsövet szerkesztettünk, melynek elektródaszerelvényei egy-egy huzalspirálból és két-két többrészes árambevezetőből állnak, mely árambevezetők egyik szakasza az áramhozzávezetésen kívül közvetlenül a buzalspirál hordozására is szolgál és melyet az jellemez, hogy a huzalspirál közvetlen hordozására is szolgáló szerv legalább részben sima tömör testnél nagyobb fajlagos felületű testből van kialakítva. A leírásban és az igénypontokban egyaránt használt „fajlagos felület" kifejezésen valamely test burkoló felületének és térfogatának hányadosát értjük, ahol burkoló felület alatt a testet ténylegesen burkoló nem1

szükségképpen sík felületet értünk, és nem annak a szabályos mértani testnek a felületét, mely a lehető legkisebb hézag keletkezésével tudja burkolni a mi szabálytalan alakú testünket. A találmány részleteit és néhány kiviteli példáját a rajz kapcsán az alábbiakban ismertetjük. Az ábra a találmány szerinti gáztöltéses villamos kisütőcső elektródaszerelvényének egyik elő-