145258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtárcsáknak üvegcsőbe, a cső hossztengelyére merőleges helyzetben, pontos távolságra történő párhuzamos beforrasztására, különösen reflexklystronok második és harmadik rácsainak beforrasztására

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.258. SZÁM 40. OSZTÁLY - EE-368. ALAPSZÁM Eljárás fémtárcsáknak üvegcsőbe, a cső hossztengelyére merőleges helyzetben, pon­tos távolságra történő párhuzamos beforrasztására, különösen reflexklystronok má­sodik és harmadik rácsainak beforrasztására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: Kádár György mérnök, budapesti lakos és Wittine László technikus, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. május 9. Reflexklystronok gyártásánál igen fontos kö­vetelmény a nagypontosságú összeszerelés. A má­sodik és harmadik rács egymáshoz viszonyított helyzetének egy előírt tűrésen belül kell lennie, mert ezen rácsok helyzetétől és távolságától nagy­mértékben függ a cső működése. Különösen fon­tos a rácsokat tartó és azok bevezetőiként szolgáló tárcsák párhuzamossága és távolságuk pontos be­tartása, mert csak ebben az esetben biztosítható a tartótárcsákon levő gömbsüveg alakú rácsok koncentrikussága. • * Az 582.858 sz. angol szabadalomból ismertté vált egy, a fenti feladat megoldását célzó eljá­rás, amely azonban ezt a követelményt nem tud­ja kellően biztosítani. Az 1. ábrán ezen ismert eljárás elvi vázlatát mutatjuk be. Az (1, 2) rács­tartó tárcsák a bura (3, 4) alsó és felső fele, vala­mint az (5) gyűrű közé vannak beforrasztva. A beforrasztás nagyfrekvenciás úton történik a (6) indukciós tekercs által. A (6) tekercsbe nagyfrek­venciás áramot vezetnek az (1, 2) rácstartó tár­csák felmelegednek és hőátadás útján felmelegítik a környezetükben levő üveget. Az üveg meglá­gyulása után a (7, 8) nyilak irányában axiális nyo­mást gyakorolnak a rendszerre, miáltal az egy­másra helyezett alkatrészek összeforradnak. Ennek az eljárásnak nagy hibája, hbgy nem tudja biztosítani a rácstartó tárcsák párhuzamos­ságát. A felhasznált üvegcső falvastagsága rend­szerint nem egyenletes, ezért a eső ott, ahol a fal vékonyabb, hamarább lágyul meg a melegítés ha­tására, mint ott, ahol a fala vastagabb. Az egyen­lőtlen mértékű lágyulás miatt, összenyomáskor az üveg deformációja is egyenlőtlen lesz; a vé­konyfalú részen az üveg jobban összenyomódik, mint vastagabbfalú helyen, tehát a tárcsák egy­máshoz képest elferdülnek. Ez természetesen nagy­számú selejtet eredményez, mert a tárcsák ferde­sége nem engedhető meg, az ismertetett eljárás viszont nagyrészben függ a gyártó személyek ügyességétől. Találmányunk tárgya olyan eljárás, amely a gyártás szubjektív tényezőit kiküszöböli és azzal van jellemezve, hogy a rácstartó fémtárcsák kö­zötti üveggyűrű két részből készül, e két gyűrű és az alsó, valamint a felső félbúra közé vannak beforrasztva a rácstartó tárcsák, a két burarész pedig a két közgyűrű találkozási helyén, célszerű­en fejes beforrasztó gépen, gázlánggal van öisz­szeforrasztva. Találmányunk kiterjed az ezzel az eljárással előállított kisütőcsövekre, különösen ref­lexklystronokra is. Találmányunkat a 2—4 ábrák kapcsán ismer­tetjük részleteisebben. A 2. ábrán az alsó. félbura elkészítésének elvi rajzát láthatjuk. Az (1) fém­ből készült rácstartó tárcsát a (3) alsó félburára, a (9) üvegből készült közgyűrűt az (1) tárcsára helyezzük és az (1) tárcsát (6) nagyfrekvenciás tekercs által felizzítva a (3) félburára a (7) nyíl; a (9) közgyűrűre a (8) nyíl irányából axiális nyo­mást gyakorolva a (3) félbura és a (9) közgyűrű közé beforrasztjuk. Hasonló módon készítjük el a felső burarészt is (3. ábra). A (2) rácstartó tárcsát a (10) közgyűrű és a (4) felső félbúra közé for­rasztjuk be a (6) nagyfrekvenciás indukciós te­kercs által felmelegítve , és a (7, 8) nyilak irá­nyából történő axiális összenyomás által. Az alsó és felső burarész (9, 10) közgyűrűinek peremét az (1, ill. 2) rácstartó tárcsa síkjával párhuzamosan lemunkáljuk. Az erre szolgáló gépen — melynek önmagában ismert mechanizmusa van — a pon­tos tűréssel készült (1, 2) tárcsák szolgálnak meg­fogási bázisul, tehát a párhuzamos megmunkálás biztosítva van és e megmunkálás során az előb­biekben említett egyenlőtlen deformáció nyomai eltűnnek. A két burarészt ezután célszerűen fe­jes beforrasztó gépbe fogjuk, (melynek mecha­nizmusa önmagában ismert és ezért ennek ábrá­zolását mellőztük) ahol szintén a tárcsák szolgál­nak megfogási bázisul, miáltal biztosítva van a két burarész egy tengelyben való mozgása és a rácstartó tárcsák párhuzamossága. Ezáltal az (1,

Next

/
Thumbnails
Contents