145241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromechanikai szerkezet vezérlésére

145.241 3 csak a kondenzátor feszültségét kapja, és nem az áramforrás feszültségét, mert a 011 érintkező ismét meg van szakítva. A 04 relé most behúz és rövid ideig ebben a helyzetben marad. A 041 érintkezőn át a 06 kapcsolórelé behúz. Ezzel a 061 érintkező nyílik- és" a 062 érintkező záródik. Ez utóbbi áthidalja a rendelkező berendezések 082 és 092 érintkezőit úgy, hogy a 04 időrelé működő állásában marad, még akkor is, ha valamilyen oknál fogva a rendelkező berendezés egyikét véletlenül ismét működtetnénk. A 06 kapcsolórelé behúzásakor a 064 és 065 érintkezők zárják az állítóáramkört és a váltó átállítódik, mégpedig azon idő alatt, míg a 04 időrelé be van húzva. Amikor az átállítás után a 04 időrelé leesik, ugyanakkor leesik a 06 bekaposolórelé is és az állítóáramkör 064 és 065 érintkezői nyílnak. Továbbá a 02 átkapcsolórelé is visszaesik alapállásába és a 07 váltó a 024 és 026 érintkezőn keresztül ismét az ellenőrző áramforrásba kapcsolódik. Ekkor ismét bekövetkezhet egy újabb átvezérlés. A 05 kondenzátor helyett az árammal befolyásolt mechanikai késleltető berendezés — például egy óramű is — alkalmazható, melyet például a feszültség bekapcsolása felhúz és amely a feszültség kikapcsolásaikor önműködően lejár. Továbbá a 06 bekapcsolórelé el is maradhat, ugyanakkor pedig a 064 és 065 érintkezők helyett a 04 időrelének lehet két érintkezője. Továbbá a vezérlés két rendelkező berendezés helyett kettőnél több, például három vagy négy berendezéssel is történhet. Ekkor az 1. és 3. ábrákon látható áramkörökben a két 081 és 0Ö1, illetve 082 és 092 érintkező helyett három, négy vagy több érintkezőnek kellene sorbakapcsolva lenni úgy, hogy a 01 és 02 tekercsek csak az összes rendelkező berendezések működtetésekor kapjanak áramot és a 04 tekercs csak akkor kapjon feszültséget, amikor a rendelkező berendezések közül legalább kettő már viszszatért nyugalmi helyzetébe. . A 04 tekercs áramkörében a rendelkező berendezés két vagy több, kedvezményezett érintkezőjének kiválasztása az ábrákon fel nem tüntetett berendezések érintkezői útján, például szigetelt sínrelékkel történhet. Ezzel az intézkedéssel elérhető, hogy a váltó például ..már átállhat, mielőtt az összes rendelkező berendezések nyugalmi helyzetükbe visszatértek volna. Ezzel szemben azonban egy további, újabb rendelkezés — mint azt már a bevezetésben is említettük — nem adható, azaz például ahhoz a sínpárhoz tartozó jelző, amelyben a váltó fekszik, csak akkor jelezhet szabad utat, miután az összes rendelkező berendezések nyugalmi helyzetükbe már visszatértek. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás elektromechanikai szerkezet, melynek, mozgatott részeinek mindig két rögzített (fix) szélső helyzet egyikét kell elfoglalniuk, impulzusszerű (lökésszerű) vezérlésére, azzal jellemezve, hogy az elektromechanikai szerkezetet (07), legalább két rendelkező berendezés olyan érintkezőkön keresztül vezérli át, amelyek az elektromechanikai szerkezet (07) állító áramának tápláló áramkörét csak akkor zárják, amikor az összes rendelkező berendezések (08, 09) — először a működtetett és ehhez csatlakozva legalább még kettő, nyugalmi helyzetüket már elfoglalták. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés azzal jellemezve, hogy legalább egy reléje (01) van, amely a rendelkező berendezések (08, 09) egyidejű működtetésekor a ' parancsot az elektromechanikai szerkezet (07) állásának megváltoztatására felveszi és legalább egy további reléje (04) van, amelynek érintkezőisorozata (041) csak a rendelkező berendezések közül legalább kettőnek (08, 09) nyugalmi helyzetébe való visszatérése után megy működő helyzetébe és abban előre meghatározott ideig marad, továbbá különleges kapcsoló érintkezősorozatai vannak (064, 065), amelyek az elektromechanikai szerkezet (07) áramkörét csak akkor zárják, miután ennek az állítóáramkörnek többi relé érintkezői (031, 032, 023—026) az átvezérléshez szükséges helyzetükben vannak. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy rendelkezéstfelvevőreléje (01) és egy átkapcsolóreléje (02) van, amelyek a rendelkező berendezések (08, 09) egyidejű működtetésekor jönnek működésbe, amikor is az elektromechanikai szerkezetet (07) egy ellenőrzőáramkörről egy állító áramkörre kapcsolják át. 4. A 2. igénypont szerinti berendezés kivitelj alakja, azzal jellemezve, hogy egy állí főkapcsoló ja (02) van, amely a rendelkező berendezések (08, 09) működtetésekor az elektromechanikai szerkezet (07) állító áramkörét az átállításhoz előkészíti. 5. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy annak a relének (04) időbeli késleltetése, amelynek érintkezői (041) egy meghatározott ideig maradnak működési helyzetükben, villamos eszközök segítségével (05) történik. 6. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy annak a relének (04) időbeli késleltetése, amelynek érintkezői (041) egy meghatározott ideig maradnak működési helyzetükben, mechanikai eszközökkel történik. 7. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állító áram bekapcsolására szolgáló különleges kapcsolóérintkező sorozatot (064, 065) egy kaposolótekercs (06) működteti, amelyet viszont a késleltetve működő relé (04) egy érintkezője (041) hoz .működésbe. 8. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állítókapcsoló bekapcsolására szolgáló különleges kapcsolóérintkező^sorozat a késleltetve működő relé (04) egyik alkatrésze. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás alkalmazása, azzal jellemezve, hogy vasúti berendezéseknél, váltók állítására szolgál. 1 rajz A Kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 240?. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László