145237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliészter-rostok festhetőségének javítására
Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.237. SZÁM 8. m. OSZTÁLY — CE—286. ALAPSZÁM Eljárás poliészter-rostok festhetőségének javítására • VEB Chemische Fabrik Grünau, Berlin-Grünau (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Seile Dieter Hans kutató-szakmunkatárs, Ruhnau Angela laboránsnő, berlini lakájok A bejelentés napja: 1957. augusztus 16. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. január 2. Ismeretes, hogy a poliészter-rostokat a diszperziós színezékek csekély duzzasztóhatásuk folytán csak eléggé gyengén festik meg. Ezért a festési folyamatot ilyen esetekben ne>m lehet a szokásos módon lefolytatni. A poliészter-rostokon, mint ismeretes, mély színtónusok érhetők el, ha a festőfürdőhöz olyan anyagokat, úgynevezett vivőanyagokat (carrier) adunk, amelyek duzzasztó hatással vannak a rostra. 100 C° feletti hőmérsékletek különleges festőkészülékekben való alkalmazása útján is érhetők el mély színek. Mindkét eljárásnak azonban vannak bizonyos hátrányai. Így a vivőanyagokat alkalmazó eljárást határozottan szükségmegoldásnak kell tekinteni, minthogy a vivőanyagok hozzáadása drágítja a festési eljárást, és a duzzasztószert tartalmazó flottákat egyszeri használat után rendszerint le kell ereszteni a szennyvízcsatornába. Az ilyen eljárással kapott festések emellett gyakran a fényállóság tekintetében sem elégítik ki a szokásos követelményeket. Az ún. magas hőmérsékletű eljáráshoz természetesen különleges imszaki berendezésre van szükség, amely a kisebb festőüzemekben rendszerint nem áll rendelkezésre. Az említett okokból kívánatos lenne, ha a poliészter-rostokat már előállításuk alkalmával jobban festhetővé lehetne tenni. Azt találtuk, hogy a poliészter-rostok festhetősége javítható, ha a rostot N-cikloihexilidén-oxietilaminnal, N-ciklohexilidén-di-oxietilarninnal, N-metilciklohexilidén-oxietalaminnal vagy N-metilciklohexilidén-di-oxietilaminnal kezeljük. Az említett ciklohexilidén-származékok vízben oldható vegyületek, így vizes oldatban alkalmazhatók. A metilciklohexilidén-származékok vízben nem oldhatók, ezért ezekkel alkoholos oldatban vagy valamely 80 C°-nál magasabb forrpontú más szerves oldószerben oldva kell a poliészter-rostokat kezelni. Az említett vegyületek egyszerű módon állíthatók elő, ciklóhexanon, ill. metilciklohexanon és monoetanolamin, ül. dietanolamin reakciója útján; tiszta állapotban való kinyerésük adott esetben desztilláció útján történhet. A találmány szerinti eljárás ^kivitelezéséhez azonban nem feltétlenül szükséges ezeket az anyagokat tiszta állapotban alkalmazni. Azt találtuk továbbá, hogy az eljáráshoz csaknem ugyanilyen jó eredménnyel alkalmazhatók technikai trietanolamin és ciklóhexanon, ill. metilciklohexanon keverékei is. Az említett vegyületek poliészter-rostokra kifejtett hatásának mechanizmusa ez idő szerint nincsen -még felderítve. Semmi esetre sem duzzasztási folyamatról, és nem is az illető vegyületeknek a rostra való felületi lerakódásáról van szó, minthogy a találmány szerinti módon kezelt poliészter-rostok megjavított festhetősége a rostok alapos kimosása után, valamint huzamosabb ideig való tárolása után is teljes mértékben megmarad. A poliészter-rostoknak az említett vegyületekkel való kezelése a legkülönfélébb módszerekkel történhet. Eljárhatunk pl. úgy, hogy a rostot végtelen szál, rostnyaláb vagy fonal alakjában a vízben oldható ciklohexanon-származékok 5—20%-qs vizes oldatával kezeljük; lehetséges oly módon is eljárni, hogy az említett vegyületeket, és pedig akár a ciklóhexanon-, akár a metilciklohexanonszármazékokat, szerves oldószerrel készített 1— 20%-os oldatban hagyjuk behatni a rostokra; végül kezelhetjük a rostokat közvetlenül a hígítatlan, 100%-os, folyékony ciklóhexanon, ill. metilcikíohexanon-származékokkal is. Ennek az utóbbi eljárásmódnak az az előnyé, hogy a kezelés így igen rövid ideig tarthat. A kez:elést bármely módszer esetén 80—100 C° hőmérsékleten kell végezni. A kezelés időtartama a kezelőfürdő koncentrációjától függ. A találmány szerinti eljárással kezelt poliészter-rostoknak a kezeletlen rostokhoz képest fokozott festhetőségét az ábrán bemutatott görbék igazolják; e görbéket az alábbi módon kaptuk: Mind a találmány szerinti módon kezelt, mind