145236. lajstromszámú szabadalom • Fényképészeti nagyítógép

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.236. SZÁM 57. a. 5. OSZTÁLY — CE—279. ALAPSZÁM Fényképészeti nagyítógép Cseh András tanár, Mezőtúr A bejelentés napja: 1957. március 20. A találmány olyan nagyítógép, amelyben az utóbbi években elterjedt objektív beállítású fény­képezőgépek a nagyítógép objektíveként felhasz­nálhatók. Az eddig ismeretes és használt nagyítógépek a következők szerint működnek: Az átvilágított negatívnak a vetítést végző ob­jektívtól az objektív egyszeres és kétszeres gyúj­tótávolsága között kell elhelyezkednie, a kívánt nagyítási arány szerint. A szükséges negatív-ob­jektív távolság elérésére a nagyítógépek objektí­vai nagymértékben elmozdíthatók, míg a negatív rögzített. Mivel az utóbbi években elterjedt fényképező­gépeknek nem kihúzat, hanem objektív beállítá­suk van, és az csak kismértékben képes megvál­toztatni a negatív és az objektív közti távolságot, ezeket a gépeket nagyítógéphez használni eddig nem volt lehetséges. A találmány szerinti nagyítógép szerkezete azzal teszi alkalmassá az objektívbeállítású fényképező­gépeket a nagyítógép objektíveként való felhasz­nálásra, hogy a képméretet megszabó durvabe­állításhoz nem az objektív mozdul el a nagyítan­dó negatívtól, hanem a negatívtartóba helyezett negatív emelhető a szükséges távolságra — a kü­lönböző magasságban levő távolságtartó keretek közé való becsúsztatás révén — a fényképezőgép objektívátől. A fmombeállításhoz szükséges tá­volságbeállítás már az objektív beállításával ér­hető el. A találmány szerinti nagyítógép egy példakénti kiviteli alakját az ábrák szemléltetik. Az 1. ábra a nagyítógép oldalnézetét metszet­ben, a bennelevő szerelvények nézetével, a 2. ábra pedig egy távolságtartó keret felülné­zetét mutatja. Az 1. ábrán —8— lámpaház egyik végében fog­lal helyet az —1— izzólámpa, míg a másik végé­ben helyezhető el az —5— fényképezőgép. A lámpaház —6— alsó részében, a fényképezőgép fölött fényzáróan rakhatók egymásra a —3— tá­volságtartó keretek és a —9— film felvételére szolgáló —4— negatívtartó keret. Az ábrán a fény­képezőgép —7— objektív ja a távolság finombe­állítását teszi lehetővé, s —2— a kondenzorlen­cse vagy mattüveg. A nagyítógépet úgy használjuk, hogy a —4— negatívtartó keretet az —5— fényképezőgép és a negatívtartó keret közé helyezett —3— távolság­tartó keretekkel a szükséges távolságba emeljük a fényképezőgép rögzített objektívátől. A —3— távolságtartó keretek helyettesítenek mindenféle mozgatóberendezést, a negatívot víz­szintes helyzetben tartják, s egyúttal megakadá­lyozzák a fény kiszűrődését a készülékből. A tá­volságtaró keretek olyan vastagságúak, hogy az objektív korlátozott mozgása áthidalja ezt a lép­csőzetességet, így a nagyítás mérete fokozatosan változtatható. Szabadalmi igénypontok: 1. Fényképészeti nagyítógép, amelynek objek­tíveként lámpaházához fénymentes csatlakozással kapcsolt fényképezőgép szolgál, jellemezve, a ne­gatív helyzetének változtatására alkalmas, a lám­paházban levő távolságtartó keretekkel. 2. Az 1. igénypont szerinti fényképészeti na­gyítógép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a távolságtartó keretek az objektív tengelyére me­rőleges síkban kihúzhatók és betolhatok. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2407. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents