145215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkének légköri nyomáson történő polimerizációjára

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL TT1 A T> A 145.215. SZÁM 39. c. OSZTÁLY -- OA—140. ALAPSZÁM i M~i J_J JLJ .1JL H Eljárás alkének légköri nyomáson történő polimerizációjára A Magyar Állam, mint Oláh György és Kuhn István budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1955. november 18. A műanyagipar fejlődése során nagy jelentőség­re tettek szert az alkének (pl. etilén, propilén, bu­tén stb.) polimerizációs termékei. Gyártásuk fo­lyamán a legnagyobb üzemi nehézségekbe ütkö­zött a reakció lefolytatásához szükséges, viszony­lag igen magas nyomások betartása. így pl. poli­etilén előállításakor 500—2000 att. üzemnyomá­son kellett dolgozni. A nyomásérték változtatásá­val a keletkezett anyagok halmazállapotát lehe­tett befolyásolni, mert 500 att. körüli értékek be­állítása esetén kenőolajféleségeket, 2000 att-os nyomáson pedig szilárd termékeket nyertek. Meg­felelő túlnyomások alkalmazása mellett a katali­zátorokkal is befolyásolható volt a keletkezett termékek halmazállapota, mert A1C13 , SnCl2 vagy BF3 használata esetén kenőolajok, oxidációs ka­talizátorok használatakor hőre lágyuló szilárd po­limerek keletkeztek. Kísérleteink az alkalmazandó túlnyomások csök­kentésére, illetve kiküszöbölésére irányultak és meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy alkilboro­fluoridok vagy más stabilis kationborofluoridok katalizátorkénti használatakor légköri nyomáson sikerül az alkének polimerizációja. Stabilis kar­beniumsók alkalmazása polimerizációs katalizáto­rokként eddig nem ismeretes. Ezen sók szabad al­kil-kationt tartalmazva vizsgálataink szerint köz­vetlenül alkalmasak elektrofil típusú láncnöve­kedési folyamat kiváltására. A BF, és HF hatására eddig véghezvitt katali­tikus reakciókkal szemben az izolált alkilboroflu­oridok előzetes elkülönítésük után vagy statu nascens képződésükkor képesek oly telítetlen vég­termékeknek, elsősorban az etilénnek is polime­rizációját kiváltani, amelyeknél máskülönben a BFS, ül. HF hatástalannak mutatkozik. A polimerek előállításánál a telítetlen kiindu­lási anyag forrpontja alatti hőmérsékleten ada­goltuk a polimerizálandó termékbe, vagy a ter­mékek keverékébe az alkil vagy stabilis kation­borofluorid komplexet, majd keverés közben las­san engedtük az elegyet szobahőmérsékletre fel­melegedni. A reakció befejezése után a nyert ke­veréket frakcionáltuk és a raintepy 20%~byn ke­letkező polimerek vizsgálata során megállapítot­tuk, h'Oíjy maximum 20 ríolimerizációs fokú anya­gok keletkeztek. Sikerült a fenti eredményeket az alkilborofluoridok vagy stabilis kationboroflu­oridok segítségével is elérni. Érdekességként kell még megemlítenünk, hogy a komplexképzők egy­üttes adagolásakor, amikoris a reakció-elegyben in statu nascens keletkezik feltehetően a komplex borfluorid, ugyanez a katalitikus hatás észlelhető, tehát adott esetben a katalizátort nem is szüksé­ges előzetesen kipreparálni, ilyen esetben a poli­merizációt az alkén alacsony hőmérsékletű (—110 C° körül) reakciójával HF-al és BF3-al indítjuk meg. Példa 2-Metilpentán és folyékony etilén —110°-on tartott 2 :1 arányú elegyéhez 5"/o előzetesen el­készített etil-borofluorid komplexet adunk. Egy­idejűleg 0,1%-nyi titántenoiltrifluoracetqnátot is adunk az elegyhez. Keverés közben a keveréket mintegy három óra alatt szobahőfokra engedjük felmelegedni, majd a terméket frakcionáljuk. Fen­ti eljárásunkkal mintegy 20%-nyi mennyiségben képződnek C8 —C 16 atomú alacsony polimerizációs fokú termékek. Etilén helyett propilén vagy magasabb szén­atomszámú alkén alkalmazása a polimerizált ter­mék százalékát lényegesen emeli. A polimerizá­ciós fok általában 20 alatt marad. Lehetséges etilén és egyéb alkének kopoliímerizációiát is vég­rehajtani. Szabadulmi igénypontok: 1. Eljárás alkének légköri nyomáson történő polimerizációjára, melyre jellemző, hogy katalizá­torként alkilborofluorid, vagy stabilis kationboro­fluorid komplexet alkalmazunk. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a stabilis kationborofluorid komplexet képező kiindulási anyagokat célszerűen HF-t és BF3 -t használjuk fel katalizátorként. 3. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás kiviteli móVHa, melyre jcllerrwő. hogy a b-oroflu­otid komplex katalizátor mellett ehe-lad-fémpckat célszerűen fém- tenoin- trifluoracetonsokat is al­kalmazunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2405. Terv Nyomda, 1959. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents