145199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegkörosztások ellenőrzésére
Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.199. SZÁM 42. d. 2. OSZTÁLY — Gi—84. ALAPSZÁM — Eljárás és berendezés üvegkörosztások ellenőrzésére Gyimóthy István gépészmérnök, tudományos munkatárs, Budapest A bejelentés napja: 1957. május 14. Mindazoknál a mérőműszereknél, melyeknél a mérés körosztások segítségével történik, a mérések pontossága alapvetően függ maguknak a körosztásoknak pontosságától.. Ennek megfelelően, különösen a nagyobb pontosságot igénylő műszerek gyártásánál, szükség van annak ellenőrzésére, hogy a beépítésre kerülő körosztások osztáshibái a megengedhető tűrésen belül vannak-e. A körosztások pontosságának ellenőrzésére különféle mérőberendezések és mérési eljárások szolgálnak. Nagypontosságú ellenőrzéseknél azonban nagypontosságú, költséges mérőberendezésekre van szükség, vagy a mérési eljárások túlságosan körülményesek. A találmány szerinti mérőberendezés annak ellenére, hogy nem költséges, hoszszadalmas mérési eljárás nélkül is alkalmas üvegkörosztások osztáshibáinak nagypontossággal való megmérésére. Egy körosztás osztáshibái meghatározhatók mindenekelőtt például úgy, hogy azt egy ismert hibájú osztáskörrel hasonlítjuk össze: Lényegében ez történik, amikor egy körosztást pl. egy goniométerrel ellenőrzünk. A gyakorlatban azonban a goniométerek általában nagyméretű, érzékeny műszerek, melyek a külső behatásoknak, pl. hőmérsékletváltozás okozta alakváltozásnak nagyon ki-vannak téve. Ezért az ilyen méréseknél tekintélyes mérési hibák adódhatnak. A találmány szerinti eljárásnál ilyen természetű hibalehetőségek gyakorlatilag ki vannak zárva. A találmány szerinti mérési eljárás alkalmas arra is, hogy két teljesen ismeretlen hibájú osztáskör mindegyikének osztáshibáit nagypontossággal meghatározhassuk. Ebben az esetben, ha két osztáskört egymáshoz képest megfelelő szöggel elfordított helyzetben hasonlítunk össze, az ilymódon kapott két mérési sorozatból mindkét kör osztáshibái külön-külön kiszámíthatók. A mérőberendezés áll egy forgatható kis A asztalból, melyre két Ki, K2 osztáskör helyezhető, egymáshoz képest tetszőlegesen elforgatható, és egymáshoz, valamint az asztalka forgástengelyéhez képest való elmozdulás ellen S szorítócsavarral rögzíthető. Egy közbeiktatott G szorítógyűrű a körosztások megfelelő pontosságú központosításához célszerűen központosító csavarokkal van ellátva, melyek segítségével a körosztások a forgástengelyhez közel központosán beállíthatók. Az ily módon egymásra helyezett és rögzített körosztások egy megfelelő optikai berendezéssel, pl. M mikroszkóppal, célszerűen nagy nagyítással szemlélhetők (1. ábra). Így a két kör osztásjeleinek egymástól való távolsága a leolvasó berendezés, pl. okulár mikrométeres mikroszkóp segítségével vagy optikai mikrométerrel, igen nagy pontosággal megmérhető (2., 3. ábra). Különösen előnyös az osztás jelek egymástól való távolságának optikai mikrométerrel való megmérése. Ekkor a keresztben elválasztott látómezőben az osztásjelek részben az egyik, részben a másik látómezőfélben láthatók és z elválasztott részek a választóvonal irányában egymáshoz képest eltolhatók (3. ábra). Az osztásjelek egymástól való távolságának megmérése, azok kölcsönös egyeztetéséhez szükséges eltolás mértékének leolvasásával történik. Az egyeztetés pontosságának növelése érdekében, pl. az optikai mikrométeres mérésnél, célszerű binokuláris berendezést alkalmazni. Az osztásjelek ily módon megmért egymástól való távolságának megfelelő szögértékéiből azután, ha az egyik osztáskör osztáshibái ismeretesek, az alábbi módon könnyen kiszámíthatók a megmérendő másik kör osztáshibái is. Ha az ismert kör osztáshibáit cK -val, a megmérendő kör osztáshibáit x«-val jelöljük, akkor a mérésnél kapott zn szögértékek tartalmazni fogják a c« és x„ különbségét, ezen kívül az esetleg excentrikus egymásra illesztésből származó eltéréseket, végül azt az e szögértékét, mellyel a két osztáskör egymáshoz képest el van forgatva. Tehát: z« = xa - c„- a • sin « + b • cos « + e ahol a és b az excentricitásnak a 0c -os, illetve a 90°-os osztás irányába eső, egymásra merőleges összetevője. Ebből x„ == z„ + ca + a • sin « — b • cos «—e e=l/n 2za Az „a" és „to" értékek a za értékekből a következőképpen számíthatók ki: a = — 2ln2 Za-sina b = 2/nJ? za -cosa \,
