145168. lajstromszámú szabadalom • Televíziós antenna
Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.168. SZÁM 21. a1 . 33. OSZTÁLY - UO—15. ALAPSZÁM Televíziós antenna Budavox Budapesti Híradástechnikai Vállalat Feltaláló: Uzsoki Miklós aspiráns, budapesti lakos. A bejelentés időpontja: 1956. november 28. A találmány tárgya televíziós adóberendezésekhez használható antenna szerkezet. Ismeretes, hogy a televíziós antennáknál a teljesítménynek egyenlő arányban kell megoszlania az egyes sugárzók között, hogy az egyenletes körsugárzás és az azonos vételi viszonyok biztosítva legyenek. Az említett alapvető követelmény kielégítésére a jelenleg használatos televíziós antenna rendszerek az antenna szerkezetet több elemből, nevezetesen több emeleten elhelyezett dipólokból alakítják ki. Ennek az antenna-típusnak a betáplálása csak körülményes műszaki megoldással biztosítható, különösen a széles sávú és alacsony állóhullám arányú kompstibilis (fekete-fehér és színes adásra egyaránt alkalmas) televíziós adóknál, annak következtében, hogy minden egyes emeleten a betáplálási fázisnak és minden elemre nézve a szélessávú impedanciának meghatározott értéken tartása válik szükségessé. A lepke-sugárzó (ún. super turnstile) típusú antennáknál az egyes emeletek szélessávúsága biztosítva van, a betáplálás azonban változatlanul körülményes, a szükségessé váló nagyszámú fázisfordítás miatt. A találmány szerinti antenna szerkezet a fentemlített nehézségek megoldását úgy biztosítja, hogy a lepkéket kéteres tápvonallal, haladó hullámok segítségével táplálja be. Ennek érdeltében az egymáshoz képest fázisban 90°-kai eltolt gerjesztésű sugárzók geometriailag is a 90°-nak megfelelő magassággal eltolva vannak elhelyezve a tápvezeték befogadására is szolgáló tartó oszlop mentén. Ez a térbeli elrendezés az antenna iránykarakterisztikájában semmi változást nem okoz, míg a betáplálás megvalósítását jelentős mertékben megkönnyíti, mert — az eddig használatos négyeres tápvonal helyett — elegendő kéteres tápvonal alkalmazása. Az említett előny mellett a haladóhullámú betáplálásból származó időkésés minimális és így még 20 méteres dipólsáv esetén sem okoz hibát. Ez azt jelenti, hogy a betáplálási nehézségek fokozódása nélkül mód van magasabb tornyok és — szükség esetén — a szokásosnál több emeleten elhelyezett dipólokból álló antenna szerkezetek alkalmazására. A négyeres és kéteres tápvonalak súlykülönbsége ugyanakkor előnyösen csökkenti a torony súlyát, szélnyomást, stb. A sugárzóknak egymáshoz képest 90°-kai eltolt alkalmazása a reflexiókat ismert módon csökkenti. A találmány szerinti megoldásban alkalmazott Z/A távolságra ui. a reaktanciák jellege megváltozik (a kapacitancia induktanciáha fordul at) és ezzel egymást kiegyenlítik. A találmány szerinti betáplálású antennáknál ilyenformán nem lépnek fel nem kívánatos reaktanciák — mint a jelenleg használatos sugaras elosztó hálózatú megoldásoknál — mert az állóhullám arány a minimálisra szorítható. Az egyes sugárzó-párok esetleges illesztetlenségének csökkentésére a találmány szerinti antenna szerkezetben az alsó emelet felső lepkepária és a felső emelet alsó lepkepárja között — amelyek egymástól 3/4 /l-nyi távolságra vannak — hangoló csavarok nyernek alkalmazást, célszerűen egymástól és a sugárzó pároktól ^/4 távolságra. Ezek segítségével, mint finom-hangoló szervekkel, az illesztés finomsága és szélessávúsága biztosítható. A találmány tárgyát — egy példaképpen! kiviteli alakban — az 1. és 2. ábrák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábrán perspektivikusan látható, hogy a felső (U) emeleten elhelyezett egyik sugárzó-pár (Dia— Dlb), a másikhoz (D2a—D2b) egymáshoz képest geometriailag a 90°-os fázistolásnak megfelelő távolsággal függőleges irányban eltolva vannak elhelyezve. Ugyanez a helyzet az alsó (L) emelet D3a—D3b és D4a—D4b sugárzó párjánál. A 3. ábra, a tartóoszlop metszete, mutatja, hogy a találmány szerinti antenna szerkezetnél kéteres tápvonal nyer alkalmazást, az egyazon emeleten levő két sugárzó-pár egyes emeleteinek betáplálása pedig egymáshoz képest elektromosan 90°-kal eltolt fázisaiban történik. A 2. ábrán alkalmazott jelzésekből kitűnik, hogy az egyes emeleteken elhelyezett két-két sugárzópár felső sugárzópárjai közötti távolság l»
