145144. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányolajok lúgos kezelésénél kapott fenolátoldatok piridinbázis tartalmának kinyerésére

2 145.144 nyiségű 120—160 g/lit. piridinbázistartalmú vi­zes oldathoz juthatunk, melyből a piridinbázi­sokat ' szokásos módon gazdaságosan kinyerhet­jük. A találmány szerinti eljárást a mellékelt ábra kapcsán magyarázzuk el. Kátrányolajok kilúgozásánál kapott oldat le­fúvatásakor keletkezett gőzöket az —1— desztil­láló oszlop alsó harmadába s. —2— vezetéken át vezetjük. A gőzök az oszlopban felfelé ha­ladnak és a —3— deflegramátorba jutnak, ahonnan piridinbázisban feldúsulva a —4— hű­tőben lecsapódnak. A piridinbázisokban dúsított kondenzátum az —-5— vezetéken folyik el. Az oszlopból a piridinmentes víz alul a —6— ve­zetéken át távozik. A —4— hűtő és a —3— deflegmátor hűtővezetéket célszerűen sorbakap­csoljuk és hűtőközegként a piridinbázistartal­mú fenolátoldatot használjuk, melyet így elő­melegítve táplálunk a lefúvató berendezésbe, melynek gőzeit azután a —2— vezetéken át juttatjuk az —1— desztilláló oszlopba. A def­iegmátort célszerűen úgy állítjuk be, hogy a deflegmátorba kerülő gőzöknek legalább 60%­át, célszerűen mintegy 80%-át lecsapatva ref­luxként vezetjük vissza a desztilláló oszlopba. Ilymódon eljárva piridinbázisokban kellőleg fel­dúsított gőzöket kapunk, melyeket azután a —4— hűtőben lecsapatunk. 1. példa 9,0 g/lit. piridinbázistartalmú fenolátoldat mintegy 30%-át közvetett fűtéssel ledesztillál­juk. A gőzöket az —1— desztilláló oszlopba vezetjük és az oszlop működését úgy állítjuk be, hogy az oszlopba jutó gőzök mintegy 16%-a desztilláljon le fejpárlatként mintegy 5 :1 ref­luxarány mellett. Ilymódon kapott fejpárlat, melynek mennyisége az eredeti fenolátoldat mintegy 4,8%-a, a következő összetételű: Olajos rész 2'9,4% piridinbázistartalma 32,9% Vizes rész 70,6% piridinbázistartalma 8,6% A fenolátoldat piridinbázistartalma lefúvatás után 0,13%, az oszlop alján távozó vízé pedig 0,18%. A fentebbi eljárással a fenolátoldat ere­deti piridinbázistartalmának 84,2%-át nyertük ki, a lefúvatott fenolátoldatban 10,1% maradt vissza, a desztilláló oszlop alján kifolyó vízzel és egyéb úton 5,7%) ment veszendőbe. A piridinben dúsított párlatból a bázisokat önmagában ismert módon vonjuk ki, a kapott kivonatot a neutrálolajtól vízgőzzel való lefú­vatással tisztítjuk meg, az ilymódon tisztított oldatból a piridinbázisokat ammóniagáz beveze­tésével szabadítjuk fel. A felszabadított piri­dinbázisokat víztelenítjük és frakcionált desz­tillálással az egyes piridinbázisokat egymástól elkülönítjük. Az alábbi táblázatban megadjuk a fenolát­oldatokból a találmány szerinti eljárással ki­nyert bázisok összetételét és összehasonlítás­képpen ugyancsak feltüntetjük a kátrányolaj­ból kinyert bázisokat. Piridin „Alfa-pikolin" „Bét a-pikolin' '-frakció 140—160 C° között forró frakció 160 C° felett forró bázisok !=** 18,3 19,4 21,3 17,0 24,0 111 mi 7,3 14,6 15,7 25,0 37,4 Mivel vizsgálataink szerint a fenolátoldatban maradt 0,13% piridinbázistartalom gyakorlati­lag 160 C° felett forró, — vízgőzzel kevésbé illó — bázisokból áll, eljárásunkkal az értékes alacsonyf orrpontú bázisokat közel 100%-nyi mennyiségben nyerhetjük ki. A fenti táblázatból látható, hogy a fenolát­oldatba került értékes bázisok kinyerésével a kátrány olaj okból kitermelhető alacsony forr­pontú piridinbázisok mennyisége növekszik, ami, a kátrány olaj ok feldolgozásának gazdaságossá­gát növeli. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kátrányolajok lúgozásánál kapott fenolátoldatok piridinbázistartalmának kinyeré­sére, melyre jellemző, hogy a fenolátoldatok gőzzel való tisztításánál a lefúvatott gőzöket desztilláló oszlopba vezetjük, desztilláló oszlop­ból távozó gőzök túlnyomó részét deflegmátor­ral lecsapatva a desztilláló oszlopba visszave­zetjük és a deflegmátorból távozó, piridinbá­zisokban dúsított gőzöket pedig cseppfolyósít­juk és piridinbázisokra dolgozzuk fel. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, melyre jellemző, hogy a desztillá­ló oszlopból távozó gőzök legalább 60%-át, cél­szerűen mintegy 80%-át a deflegmátorban le­csapatva a desztilláló oszlopba visszavezetjük és csak a piridinbázisokban dúsított gőzöket ve­zetjük el, melyeket cseppfolyósítunk és piridin­bázisokra tovább feldolgozunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a desztilláló oszlop működtetéséhez csupán a fé­ri olátol da tr ól lefúvatott gőzöket használjuk és visszaforralást nem alkalmazunk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a deflegmátor és hűtő hűtésére a gőzzel tisztítandó fenolátoldatokat használjuk és az ilymódon előmelegített fenolátoldatot vezetjük a lefúvató berendezésbe. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a piridinbázisban dúsított vizes párlatot kénsavval semlegesítjük, az; olajos részt vízgőz­zel lehajtjuk és a piridinbázisokat szulfát alak­ban tartalmazó oldatból a piridinbázisokat am­móniával felszabadítjuk és elkülönítjük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2268. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents