145126. lajstromszámú szabadalom • Talajpárolgásmérő
2 145.126 ző: mivel a műszer feladata az, hogy a talaj felületén át gőz formájában távozó víz mennyiségére szolgáltasson adatokat, a talajba kerülő tartályt mintegy 5 cm szélességűre célszerű kiképezni és kb. 20 cm mélyen kívánatos elhelyezni. Ezáltal a nagyobb mélységben elhelyezkedő talajvíz tükörből felszálló vízgőz diffúziója gyakorlatilag véve zavartalan a tartályt borító talajrétegben, és így biztosítva van a tartály felett elhelyezkedő talajréteg természetes víz- és hőforgalma. A továbbiakban megállapíthatjuk, hogy a műszerrel ugyan mindig a maximális párolgás lehetőségét biztosítjuk az állandó víz utánpótlássál, de erre a párolgásra fékezőleg hat a talaj saját párolgása. A készülék működése ugyanis azon a természet törvényen alapszik, hogy a párolgás intenzitása egyenesen arányos a gőznyomási gradienssel és a vízgőzt felvevő tér telítési hiányával. A talaj párolgásmérő tehát éppen a talaj csekély párologtatása esetén fog erősebben párologtatni és viszont. Amikor pedig a talajvíz tükör a műszer szintjében van, akkor a műszer párologtatása közel egyenlő lesz a talaj párologtatással. A talaj párolgásmérővel mért értékekből atalajpárolgásra egy a 2. ábrán feltüntetett diagram segítségével következtethetünk, az egyidejűleg mért talajhőmérsékletek felhasználásával. A 2. ábra szerinti diagram használata tehát a következő. A műszernek felszín feletti edényében bizonyos időtartam alatt észlelt vízszínsüllyedésből számított vízmennyiség értékét a Pm tengelyen kitűzzük, majd az ordináta ezen pontjából az abscissaval párhuzamos egyenes interpolálással kikeressük a fenti időtartam alatt mért talajhőmérséklet értékekből képzett középérték helyét a t talaj hőmérsékleti görbék között. A koordinátarendszer ezen pontjából merőlegest bocsátunk a PÍ tengelyre és a metszés helyéhez rendölt érték adja a talajpárolgással a talajból távozó víz mennyiségét. A műszer méretezésével kapcsolatban célszerűnek látszik, ha a talajpárolgásmérő (A) edényének hosszát 40, szélességét 5 cm-nek választjuk, mert ezáltal a párolgó felület (200 cm2 ) megegyezik az: 1/50-es csapadékmérő, illetve csapadékíró felfogófelületével és így közvetlen összehasonlítási lehetőség kínálkozik a két műszer adatai között, amennyiben a (C) üvegedény (E) beosztásán az 1 m2 felületre vonatkoztatott 1 mm-es osztásközt 1 liternek választjuk. Ekkor az üvegedény 1 mm-es osztástávolságát a csapadékmérő üveghengeréhez hasonlóan 15 mm-nek véve, az üveghenger belső átmérője 41,2 mm, A skála magassága — 5 lit/m2 -es napi párolgási veszteségre számítva — 100 mim. Szabadalmi igénypontok: 1. Talaj párolgásmérő, amelyet a talajban elhelyezett kétrekeszes tartály jellemez, melynek felső rekeszét alul és felül diafragmák határolják, alsó rekeszéből pedig egy vízbevezető és légkivezető cső nyúlik a felszín fölé. 2. Az 1. igénypont szerinti talaj párolgásmérő kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a készülék felszín fölé nyúló csövének felső részén az elpárolgott víz mennyiségének megállapítását lehetővé tevő beosztás van és e cső felső vége előnyösen elzárható. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2266. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László
