145123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás labda előállítására

o Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.123. SZÁM 39. a. 8—13. OSZTÁLY — KA—546. ALAPSZÁM Eljárás labda előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Kardos Jenő és Fraknói Rezső jogutódja, Budapest. A bejelentés napja: 1955. november 18. Ismeretes, hogy a gumilabdák gyártásánál a gyártási folyamat úgy történik, hogy a nyers gumikeverékből előállított lemezt valamely, a gumitechnológiában ismert eljárás szerint öszszeragasztják és az összeragasztott üreges testbe olyan anyagot helyeznek, mely a vulkanizá-Lási hőmérsékleten reverzibilis vagy irreverzibilis folyamat útján gázt fejleszt; ez a gáz szorítja a vulkanizálás kezdeti állapotában még képlékeny gumialaktestet a forma belső falához és ez a nyomás biztosítja, hogy az; üreges gumitest a kívánt alakzatot vegye fel és vulkanizáljon ki. Ennek az eljárásnak az a hibája, hogy a gumilabda falvastagsága nem egyenletes, mert érthetően a nyers gumilemez nem egyenletesen nyúlik minden pontján és a fellépő kontrakció következtében elvékonyodások lépnek fel. Ezért az ilyen módon gyártott labda nem felelt meg minden célra. így pl. a teniszsport céljára sem, ahol követelmény az egyenletes falvastagság. De a fent ismertetett eljárás nem alkalmas arra sem., hogy bármely gumikeverékből labdát állíthassunk elő, mert a vulkanizálási mód követelményeket támaszt a nyers keverékkel szemben. így pl. gumimentes regenerált bázisú keverékből nem állítható elő labda, ill. az előállított labda 100%-os falvastagság különbséget mutat fel és igen magas hulladékszázalékkal gyártható csak. Az előbb ismertetett hibák kiküszöbölésére a labdát két félgömbből szokták gyártani. Ennél az eljárásnál préseljárással két félgömböt állítanak elő, melyet félig kivulkanizálnak és így biztosítják: a mindenütt egyenletes falvastagságot. A két pontosan félgömb alakú alakmást, miután a keletkezett sorját eltávolítják, az élfelületen gumioldattal bekenik, majd a megfelelő gázképzőanyag beadagolása után összeragasztják és a, féllabdának megfelelő méretű egészlabda formában kivulkanizálják. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a két félből — a mellékelt minta szerint — öszszeragasztott labda leggyengébb pontja az utólag alkalmazott összeragasztási hely. Ennek a ragasztási élnek gyengesége a vulkanizált gumi tulajdonságaiból adódik. Találmányunk lényege ennek a hibának a megszüntetése és az így keletkező selejtgyártás kiküszöbölése. Köztudomású, hogy két vulkanizált gumifelületnek az öszeragasztása tökéletesen csak akkor lehetséges, ha a megragasztásra kerülő felületeket a megfelelő minőségű és összetételű gumioldattal való kezelés után nyomás alatt vulkanizáljuk ki ismét. Mi ezt az előzőleg ismertetett eljárásnál hiányzó nyomást biztosítottuk eljárásunkkal. Abból az elgondolásból indultunk ki, hogy a féllabdákba elhelyezett gázképző anyagok adta nyomás nem akkor és nem ott fejti ki hatását, ahol arra a legnagyobb szükség van és mint kísérletileg be is bizonyítható, az így elkészített labda leggyengébb pontja a ragasztási él. Ezért a hiányzó nyomást kívántuk biztosítani minden körülmények között. Találmányunk lényege, hogy mi nem egy félgömböt készítünk, hanem a félgömb metszési vonalán túl bizonyos mértékkel, pl. 0,5 mm-el meghosszabbított formát alkalmazunk. így a két féllabda alakmás öszszeragasztása után olyan alakmáshoz jutottunk, mely a ragasztási vonal mentén mért átmérőnél — 90°-al elfordított kerülete mentén mérve — 1 mm-rel nagyobb átmérőt mutat. Az így keletkező 1 mm átmérő különbözet, amivel a behelyezett labda nagyobb, mint az alkalmazott forma átmérője, biztosítja a szükséges nyomást. A belső fejlődő gáznyomás ellensúlyozza, ül. megakadályozza az anyag betűremlését, viszont az anyagtöbblet folytán keletkező nyomás biztosítja a tökéletes összevulkanizálást. A vulkanizálás befejeztével a kész labda tökéletesen gömbölyű és mindenütt egyenletes falvastagságú. Az így alkalmazott