145104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálak előállítására nagyviszkozitású oldatokból

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.104. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — FI-99. ALAPSZÁM Eljárás szálak előállítására nagyviszkozitású oldatokból VEB Filmfabrik Agfa Wolfen cég, Wolfen NDK, Feltalálók: Dr. Duch Max vegyész, bitterfeldi és Lehnert Helmut vegyésztechnikus, wolfeni lakosok. A bejelentés napja: 1955. október 5. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1954. november 26. A találmány a törzsszabadalom szerinti eljá­rás továbbfejlesztése. A törzsszabadalom eljá­rást véd szálak előállítására nagyviszkozitású oldatokból, előnyösen poliakrilnitrilpor oldatai­ból, mely szerint a szobahőmérsékleten tároló oldatokat, előnyösen a működésben levő fonó­szivattyúkban, rövid ideig és intenzíven 100— 200 C° közötti hőmérsékletre hevítjük. Ezen el­járással tehát a hő befolyására könnyen elszí­neződésre hajlamos oldatok viszkozitását a leg­kíméletesebb körülmények között oly messze­menően és gyorsan csökkentjük, hogy az olda­tok minden nehézség elkerülésével az elszíne­ződés veszélye nélkül, akár nedves-, akár szá­razfonóeljárással szálakká fonhatok. Azt találtuk, hogy a törzsszabadalom szerinti eljárás, további meglepő hatásra vezet, ha azt nagyviszkozitású oldatoknak, különösen poliak­rilnitril-ill. legalább 85% poliakrilnitriltartalmú kevertpolimerizátum-oldatoknak vízben vagy vizeskicsapófürdőkben való fonására alkalmaz­zuk. A 2 467 553. sz. amerikai szabadalmi le­írásból ismeretes, hogy ha az efféle oldatokhoz kicsapószerként tiszta vizet használnak, csak olyan fonalakhoz juthatunk, melyeket számos, többé-kevésbé nagy üreg jár át. Az ilyen szá­lak, az; üregek okozta törékenységük: következ­tében, a molekuláknak nyújtással való irányítá­sát vagy nem, vagy csak igen nagy nehézségek között teszik lehetővé. Ismeretes továbbá (1. a 289.952. sz. svájci szab. leírást), hogy üregmen­tes szálak állíthatók elő, ha a kicsapóvízhez a poliakrilnitril vagy annak kevert polimerizátu­mai oldószerét adagoljuk kb. 60—70%-os kon­centrációban. Minél kisebbre választjuk a kicsa­pó fürdőfolyadék oldószertartalmát 60% alatt, annál nagyobb lesz, az üregek, száma és térfo­gata a keletkező szálban. Azonban ezt az üreg­képződésre való hajlamosságot nyilvánvalóan nemcsak a kicsapófürdők oldószerkoncentráció­ja, hanem a fürdőn átszállított szálanyag meny­nyisége is befolyásolja. Percenként 150—250 ml szálanyagoldatnak a fürdőn való áthúzásakor ugyanis még a kicsapófürdő nagy oldószerkon­centrációja mellett is üreges szálak képződnek. Meglepő módon kitűnt, hogy a törzsszabada­lom szerinti eljárással 100—200 C°-ra fűtött fő­tt ószivattyúkban csökkentett viszkozitású poli­akrilnitril-ill. legalább 85% poliakrilnitrilt tar­talmazó kevertpolimerizátum-oldatokból font szálakban akkor sem képződnek üregek, ha a kicsapóvíz oldószer koncentráció ja 60% alatt van, és pedig akkor sem, ha a szállított meny­nyiség ilyen nagy. Sőt, kifogástalan, azaz üreg­mentes szálak képződnek a kicsapóvíz 5%-os, de előnyösen 10—30% oldószertartalma mellett is. A szálakban való üregképződés mind a kicsa­póvíz kis oldószertöménysége esetén, kis meny­nyiségek szállításánál, mind nagy szállított mennyiségnél, nagy oldószertöménység ellenére is — nyilvánvalóan arra vezethető vissza, hogy az oldatok a fonószivattyúk fogaskerekein át, rendellenesen nagy viszkozitásuk következté­ben, nem szállíthatók eléggé folyamatosan, sőt a folyadékáramot az egymásbakapcsolódó fo­gaskerekek kifejezetten elvagdalják. Az a kö­rülmény, hogy a kicsapófürdők nagy oldószer­töménysége kis szállított mennyiségek mellett a szálakban az üregek képződését meggátolja, valószínűleg annak tudható be, hogy a kicsapó­fürdő nagy oldószertartalma a szálak igen las­sú kicsapását idézi elő és az lehetővé teszi, hogy a fogaskerekek által elszakított szálanyagáram újból egyesüljön ill. újból összefüggő oldatfo­lyam alakuljon ki. Azáltal, hogy — a törzsszabadalom értelmé­ben — a nagy viszkozitású oldatokat a fonószi­vattyúk szűk csatornáiban nagy mértékben és elváltozások mellőzésével felhevítjük, azaz visz­kozitásukat erősen csökkentjük, még nagy szál­lított mennyiségek mellett (ilyen esetben elég a

Next

/
Thumbnails
Contents