145086. lajstromszámú szabadalom • Betétes nyomóerőmérő rugó

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.086. SZÁM 42. k. 8-14. OSZTÁLY — BA-997. ALAPSZÁM Betétes nyomóerőmérő rugó A magyar állam, mint a feltalálók: Balogh László technikus, kistarcsai lakos és Elek István főmérnök, budapesti lakos jugutódja A bejelentés napja: 1956. február 10. Ismeretesek olyan bel- és külföldi nyomóerőmérő rugók melyeknek alakváltozása áttételi szerkezettel vannak összekötve a mérőórával. Az áttételi szerkezet következtében fellépő súrlódások a mérés pontosságát nagymértékben befolyásolják. Hátránya még az áttételes erőmérő rugónak, hogy teljes terhelésnél közel 2,5—3 mm alakváltozása van, ami nagyobb, mint alkalmazásban a szúrótest behatolási mélysége az anyagba, aminek következtében a tárgyasztal mindenkori utánállítása szükséges. A találmány szerinti erőmérő lényege, hogy az erőmérő rugónak a szűrőtest behatolási mélységet megközelítő alakváltozását áttételi szerkezet nélkül közvetlenül indikálja és emellett több mérési határral készíthető. A betétes erőmérő rugó működését a rajz 1 ábrája magyarázza. 1—20 kg-ig a betétrugót az (1) nyomóhüvelyre helyezett (2) golyón keresztül terheljük meg. A (2) golyóra adott terhelés — a (1) nyomó hüvelyen keresztül, mely a (3) csavarral és (5)csavaranyával van a (6) betétrugóhoz erősítve — a (6) betétrugót függőleges irányú alakváltozásra kényszeríti. Ezt az alakváltozást a (3) csavar (7) feje továbbítja a mérőóra (8) mérőtüskéjére s így a (13) 0,001 mm érzékenységű mérőóra mutatja a terhelési kitérést. Nagyobb terhelésnél 2. ábra pl. 30—250 kg-ig a (9) nagyrugót a rugó felső középső pontján levő nyílásba helyezett (10) nyomópogácsa s az azon elhelyezett (2) golyón keresztül terheljük meg. A (2) golyóra adott terhelés a (10) nyomópogácsán keresztül áttevődik a (9) nagyrugóra. E nagyrugó középponjába csavart (11) ütköző hüvelycsavar, ami a (4) anyával van rögzítve, úgy van beállítva, hogy az (1) peremes nyomóhüvelyen keresztül kb. 20 dkb előterhelést adjon a (6) kisrugóra a „O" helyzet biztosítása végett. A nagyrugón keresztül történt alakváltozás áttevődik a betétrugóra, melyet már az ismert módon továbbítja a mérőórára. A betétes nyomóerőmérő rugó maximálisnál nagyobb terhelését az (5) csavaranya és a (12) rugókat lerögzítő hasább akadályozza meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Rugós erőmérő, amelynél a mérőrugó alakváltozásának mérése úgynevezett mérőórával történik, azzal jellemezve, hogy két mérőrugója van amelyek közül a gyengébbik az eifősebb rugó belsejében foglal helyet és mindkét rugó egyik vége a mérőóra tokjához képest helytálló, jellemezve, továbbá azzal, hogy a belső rugónak a mérendő erőt felvevő szerve — pl. nyomóhüvelye — a külső rugó lapjának nyílásán átnyúl. 2. Az 1. igénypont szerinti erőmérő kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a mérőóra mérőtüskéje a belső rugó erőfelvevő szervével, pl. nyomóhüvelyével, koaxiális és vele koaxiális nyomócsavar fejére támaszkodik, amely nyomóesavar orsója a belső rugó lapjába van becsavarva és ebben anyával van rögzítve. 3. A 2. igénypont szerinti erőmérő kiviteli alakja, amelyet a külső rugó lapjának a belső rugó erőfelvevő szervét — pl. nyomóhüvelyét — átbocsátó nyílásába csavarmenetes ütközőhüvely van becsavarva, amely úgy állítható be, hogy mindkét rugó nyugalmi helyzetében a belső rugó lapját érinti. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti erőmérő kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a iTüérőrugóki egyik végét a mérőóra tokjához kengyel rögzíti, amelyre a rugók teljes megterhelésekor a nyomócsavarral a belső rugóhoz rögzített anya, reá támaszkodik 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti erőmérő kiviteli alakja jellemezve, olyan nyomópogácsával, amelynek alsó lapján a belső rugó erőfelvevő szervét átbocsátó nyílásba illő toldata, felső lapján pedig nyomógölyó megtámasztására alkalmas bemélyedése van. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi könyvkiadó igazgatója 2262. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László