145057. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetaldehid előállítására acetilén katalitikus hidratálása útján

Megjelent: 1959. július 31. _ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.057. SZÁM 12. o. 5-10. OSZTÁLY — SE—592. ALAPSZÁM '«•-•" —" —^TM "'————•—"^" "•'• "• fimwmmmmKnmMit i m »n-i •• Eljárás acetaldehid előállítására acetilén- kafaiítiksis hidratálása utján A Magyar Állam, mint a Szerves Vegyipari Kutató Intézet jogutódja, Budapest. Feltalálók: dr. Marton József, dr. Zöllner Gyula, Tátraaljai Ákos és Bálint György A bejelentés napja: 1955. július 6. Ismeretesek olyan eljárások, melyek segít­ségével acetilénre vizet katalitikusan addicio­nálva acetaldehid nyerhető. Az acetilének ilyen közvetlen katalitikus hidratálása vagy folya­dékfázisban történik kénsavban oldott higany­sók oldatait katalizátorok jelenlétében, vagy pedig magasabb hőmérsékleten gázfázisban, amikor acetilént vízgőzzel együtt szilárd ka­talizátorok felett vezetnek el. A folyadékfá­zisban lefolytatott hidratálás ismeretesen szá­mos hátránnyal jár és ezzel a módszerrel ne­héz a zökkenésmentes üzemmenetet biztosíta­ni. Csak a nehézségek késztették a kutatókat arra, hogy az acetilén hidratálását magasabb hőmérsékleten vízgőzzel és gázfázisban végez­zék szilárd katalizátorok segítségével. Katali­zátorként különféle fémvegyületeket javasol­tak, mindenekelőtt a vas, alumínium, cink, nikkel, molibdén, réz oxidjait, valamint ezek kombinációit. A gyakorlatban azonban ezek a katalizátorok nem váltak be. Az504862 sz. né­met szabadalom szerzői vasvegyületefcet króm­savval, volfrámsavval, vagy hasonló nehéz­fémvegyületekkel vagy ritka földfém vegyüle­tekkel, esetleg kovasavval kombinálva írnak elő. Az 511643. sz. német szabadalomban ne­hézfémoxidoknak alkáli-, földalkáli vagy föld­fémekkel létrehozott kombinációi szerepelnek. Az 526853 sz. német szabadalom a vanadium-, molibdén — vagy krómsav cink vagy kad­miumsóit ajánlja; az 544286. sz. német szaba­dalom kristályvízmentes volfrámvegyületeket javasol; az 568547. sz. német szabadalom ne­hézfémoxidokkal vagy szulfidokkal aktivált alumíniumoxid alkalmazását írja elő. Ajánlot­tak már katalizátorként különféle foszfátokat is, így. pl. . réz-, nikkel- vagy cinkfoszfátot, a 489360. sz. német szabadalom, kadmiumfosz­fát és egy földalkálifoszfát keverékét, a 637186. számú német szabadalom. A 717154. számú német szabadalom szerint rézzel vagy ve­gyületeivel és feleslegben alkalmazott foszfor­savval impregnált aktívszénnel lehet a folya­matot katalizálni. A 127558 sz. svéd szabadal­mi leírás végül a kadmium-, cink- vagy földal­kálifoszfátokat és keverékeiket nevezi meg az erre a célra különösen alkalmas katalizátorok­ként, melyeket esetleg még aktiváló szerekkel, így réz vagy ezüstvegyületekkel lehet kezelni. Az említett katalizátorok, illetve katalizátor­elegyek közül, akár önmagukban, akár hordo­zóra felvitt állapotban alkalmazták azokat, egysem jelenti a kérdés végleges megoldását. A javasolt katalizátorok többsége, akár mert kevéssé terhelhető, vagy mert nem eléggé sze­lektív, vagy mert rövid a hasznos élettartama, vagy mert hamar elgyantásodik, az üzemi gya­korlatban nem válik be. A földalkálifoszfátok,' illetőleg az ilyen és hasonló foszfátokat tartal­mazó keverék katalizátorok sem jelentenek megoldást, mert kicsiny az aktivitásuk és túl magas üzemhőmérsékletet kívánnak. Az eddigi tapaszfalat szerint ezek a vegyületek csak 450 C° feletti hőmérsékleten adnak számbavehető, azonban az eljárás ipari alkalmazása szempont­jából még mindig nem kielégítő konverziót, emellett hátrányuk még az is, hogy az aceti­lén bomlását is gyorsítják és nem kívánt mel­lékreakciókat vezetnek be. Úgy találtuk, hogy az acetilén hidratálása zavaró melléfereakciók nélkül igen jó hozammal acetaldehid előállítását teszi lehetővé, ha olyan keverékkatalizátort alkalmazunk, melynek akr tív alkatrésze egy földalkálifém, célszerűen a kalcium foszforsavsóinak és a nikkel foszfor­savsóinak olyan keveréke, amelyben az alkáli­földfém: nikkel mólaránya 1 : 0,05—0,2-nek fe­lel meg. A nikkel egy része, de nem több mint 50%-a, kobalttal helyettesíthető. A kristályos szerkezet stabilizálása végett a keverékkatali­zátorhoz adott esetben kis mennyiségben még további, pl. a zsugorodást gátló anyagok ad­hatók. Ilyenekként mindenekelőtt változó vegy­értékű fémek, pl. vanadium, króm stb. oxidjai választhatók, ezek mennyisége az említett ak­tív alkatrészek együttes mennyiségének mint­egy 3%-át teheti ki! Ezek a katalizátorok a találmány értelmében

Next

/
Thumbnails
Contents