145054. lajstromszámú szabadalom • Ni-Cr mentes elektromos fűtőellenállás anyag
Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.054. SZÁM 21. c. 54-56. OSZTÁLY — NE-195. ALAPSZÁM Ni-Cr mentes elektromos fűtőellenállás anyag Németh Emil 60%. Ligeti Sándor 20%. és Zelenák János 20% miskolci lakosok A bejelentés napja: 1956. szeptember 24. Az ipari célokat szolgáló olvasztó, hevítő, ill. hőkezelő közvetett elektromos ellenállás kemencék fűtő eleme ötvözés technikai szempontból két főcsoportra osztható: a) Ni-Cr bázisú, ausztenites szövetű ellenállás anyagokra. * • b) Cr-Al bázisú ferrites szövetű ellenállás anyagokra. A fenti ellenállás anyagok NiCr tartalma 100%tól 20—25%-ig változik az anyagminőségtől függően. Mindkét bázisú alapanyag kielégíti a fűtőellenállások megkövetelte igényeket, csak a hazai gyártási nehézségeket és valutáris viszonyokat tekintve nagyon drága. A fenti minőségben való alkalmazása nagyon költséges, mert: a) A fenti minőséghez szükséges NiCr hozaganyagot importként kell behoznunk. De ehhez hozzájárulna — ha hazánkban üzemszerűen gyártanák — a magas gyártási selejt százalék költsé-Si Al Ti ge is, amint azt egyes hazai gyártási próbálkozások mutatták. b) A fűtőellenállásnak külföldről, készáruként való behozatala — ez a helyzet jelenleg — még az előző bekezdésben említettnél is költségesebb. Éppen a fentiek miatt olyan összetételű alakítható ötvözetet állítottunk elő hazai ötvöző anyagokból, amelybe Ni és Cr hozaganyag még nyomokban sem kell, de a fűtőellenállásoktól megkövetelt igényeket — hőállóság, fajlagos elektromos ellenállás — kielégíti. Az eddig szokásos fűtőellenállás anyagoktól eltérően a szabadalmaztatni kívánt ötvözet Cr-t és Ni-t nem tartalmaz. Fő, bázisötvözete — eltérőleg az eddigi fűtőellenállás-anyagoktól — a Ti + t + Al. A kísérleti eredményeink alapján a szabadalmaztatni kívánt ellenállás anyag („SAT") súlyszá- ' zalékos összetétele a következő: Mn P S max. 0,12 1,0—1,8 4,0—4,8 0,6—1,0 0,5—1.0 max. 0,05 max. 0,05 Alapanyagul C szegény lágyacél használandó fel, minimális szennyezéssel. Gyártásánál az adagvezetésére az acélgyártás általános szabályai érvényesek. Magas frekvenciájú indukciós kemencében és ívfényes kemencében egyaránt gyártható. Kérgezés után a leöntött öntecseket 1080 C° maximális kovácsolási hőmérsékleten kovácsoljuk. (Az előmelegítés 24 óra 850 C°-ig, s 1 órás izzítással 850 C°-ról 1080 C°-ra hevítjük az öntecseket, majd az öntecsek méretétől függően megállapítjuk a hőntartás idejét.) (Kovácsolás után az esetleges felületi hibákat csiszolással kell eltávolítani.) A kovácsolt szelvény mérete mindenkor a rendelkezésre álló hengerdei profil szelvényeknek megfelelő. A hengerlés kezdeti hőmérséklete 1000—1050 C°, az utolsó szúrás hőmérséklete pe• Legmagasabb tartós üzemi elemhőmérséklet: Fajlagos elektromos ellenállás: Hőállóság 1050 C°-on (súlynövekedés): Fajsúly: dig 750—820 C° legyen. A 6 vagy 8 mm-re kihengerelt 0 szelvényű darabok feltekercselve, levegőn hűlnek. Hengerlés után feszültség kiegyenlítő lágyítást kell végeznünk 820 C°-on levegőn való hűtéssel, majd ezt követő pácolást, a szokásos koncentrációjú H2SO4 tartalmú pácoldatban. A pácoldat inhibitort feltétlenül tartalmazzon! Amint a reveréteg szétroncsolódott, azonnal ki kell emelni, vízsugárral leöblíteni, majd rézszulfát oldatban merítjük az anyagot, ahol a felületre Cu cementálódik. Az így kezelt anyagok 14—16%-os fogyásokkal húzhatók. Minden második húzás után a 820 C°-os fesztelenítő lágyítás, majd az ezt követő művelet megismétlendő. (Az első 4—6 húzást 100— 120 C°-on kell végezni.) Fenti ötvözettel elért eredmények számszerű értékei a következők: 1020—1050 C° 0,8—1,6 ohm mm2 /m 1,3—1,4-10_s g/cm 2 ó 7,3—7,82 kg/dms
