145045. lajstromszámú szabadalom • Rövid szerkezetihosszú aplanatikus tükörobjektív

Megjelent: 1959. július 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL . SZABADALMI LEÍRÁS 145.045. SZÁM 42. h. 1—6. OSZTÁLY — MA—618. ALAPSZÁM Rövid szerkezeti bosszú aplanatikus iíiköVohjektíw A Magyar Állam, mint a feltalálók, Majoros Sándor és Barabás János budapesti lakosok jog­utódja. A bejelentés napja: 1956. április 23. A két tükröző felületből álló optikai rendsze­rek, mint pl. a Cassegrain rendszer a felületek hátsó tükrözéssel való előnyösebb megvalósítá­sa, valamint a szabályozottság állapotából való kimozdulásának megakadályozása érdekében cél­szerűen tömör kivitelben tervezhetők, amikor is, amint azt az alábbi példa mutatja, a fő és segéd­tükör egymástól való nagy távolsága miatt a a szerkezet nehezen vagy egyáltalán nem való­sítható meg. Így van ez az; ismert elveken fel­épülő hosszabb gyújtótávolságú aplanatikus mikrotükörobjektíveknél is. A használatban levő aplanatikus tükörobjek­tívek nagy részének felépítése az egylencsák ál­talános elméletéből következik. Egylencsének tekintjük azokat az optikai testeket, melyek ol­dalanként váltakozva egy-egy törő és tükröző központos gömbfelülettel rendelkeznek. Amint ismeretes, valamely törőfelület harmadrendű monochromatikus: nyíláshibája Av = I — I Qv2 A — zérus lesz akkor, {hv J \usjv ha az Abbé-féle invariáns Qv = nv (— — —1=0 Vív Sv] íiiZclZ I*y :L:ZLI S'V illetve, ha Q+ = n„' f— - — 0 \Tv Sv 1 vagyis rv = sv ' (1. dr. M. Be­rek: Grundlagen der praktischen Optik. 1931.) Triviális esetiben tehát a felület nyíláshiba és asszimmetriahiba mentes, tehát aplanatikus ma­rad, ha a belépő és kilépő tükörfelületeik kon­centrikusak a tárgy illetve a kép helyhez, ekkor Sv = Sv' = rv következtében a nyíláshiba és asszimmetriahiba felületrészkoefficiensei Av = B v = 0 . A tükröző felületek aplanatikusak lesznek (1. dr. H. Schulz: Spiegelsysteme. Zeitsch f. Instru­mentenkunde. 1937.) ha f = 1 esetében s,2 (r2 + 2)5 — 8 [s, (r2 + 1) (r2 + 2) —r^p = 0 2 r­továbbá r, = 2 végül r1 — r2 = d A felírt összefüggések alapján megépített tü­körüveg objektíveknek igen nagy az építési hossza, ezért ezeket mindeddig csak igen rövid gyújtótávolságú mikroszkópobjektívekként lehe­tett a gyakorlatban alkalmazni. Ezek az objek­tívek tömörek, vagyis az rt és r 2 sugarú gömb­felületek (tükrök) közötti teret üveg tölti ki, amint azt az 1. ábra szemlélteti. A felírt egyen­letek alapján f = 1 gyújtótávolság és s, = oo tárgytávolság esetében r, = +1,23 és r2 = = +3,23 valamint d = +2. Ezekkel az értékek­kel pl. f — 500 mm gyújtótávolságot tételezve fel r, = +61,5, r2 = +161,5 és d = 100 mm szerkezeti adatokat kapjuk, ami végeredmény­ben azt jelenti, hogy a két kritikus tükörfelület közötti teret 100 mm vastagságú üveg tölti ki. A gyakorlatban ilyen nagyméretű üveg meg­munkálása nagy nehézségbe ütközik és alkal­mazása a műszerekben vagy egyéb optikai ké­szülékekben, már esztétikai szempontból sem ajánlatos. Találmányunk szerinti megoldás mindezeket a hátrányokat nagymértékben kiküszöböli, ez­által többek között a koncentrikus tükörfelüle­tek alkalmazási körét kibővíti, mert az; eddigi­eknél hosszabb ^vújtótávolság mellett is alkal­mazhatóvá teszi őket különösen a vetítések te­rületén. A 2. ábra a koncentrikus tükörfelületekkel felépített objektív találmányunk szerinti kivite­li alakját mutatja be. Ha az; 1. ábrán látható r, és r2 koncentrikus tükörfelületekkel felépített és tömör, majd a végtelenben levő tárgylencsével és az F kép­végtelenben levő tárgy helyhez koncentrikus 2 sík felületű ugyanazon műanyagból készült len­csével és az F képhelyhez koncentrikus felületű 3 ugyancsak azonos üveganyagú lencsével borí­tott abjektívet pl. a 4 helyen egy síktükörrel el­vágjuk a 2. ábrán látható tömör tükör objektívet

Next

/
Thumbnails
Contents